Hanza Szövetkezeti Áruközpont épülete Éberhardon (FI)

Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a szlovákiai magyarság csupán a fogyasztási szövetkezetek terén tudott erős pozíciókat kivívni magának. Ezt támasztja alá, hogy a Szl. és Kárpátalja területén működő fogyasztási szövetkezeteknek mintegy egynegyede magyar jellegű volt. Trianon előtt a mai Szl. területén működő fogyasztási szövetkezetek a budapesti Hangya Szövetkezeti Központhoz tartoztak. Ez a kapcsolat 1919-ben azonban megszakadt, mivel Csehszl.-ban törvény mondta ki, hogy valamennyi szlovákiai szövetkezetnek a pozsonyi Központi Szövetkezethez kell tartoznia. A Hangyával való kapcsolatok megszűnése nagy gondot jelentett a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek számára, mivel a pozsonyi központ nem biztosította a megfelelő áruellátást. Ez volt az oka annak, hogy 1925-ben 35 szövetkezet és 19 magánszemély galántai központtal megalakította a ~ot, amely a két vh. közötti időszak talán legsikeresebb szlovákiai magyar vállalkozásának bizonyult. A ~, amely az összes szlovákiai magyar fogyasztási szövetkezet több mint felét felölelte, 222 (többnyire a szlovákiai magyarság nyugati településterületén található) szövetkezettel volt kapcsolatban. A Nógrádtól keletre eső magyar falvak szövetkezetei ezzel szemben a pozsonyi székhelyű NUPOD (Nákupné ústredie potravinárskych družstiev) szövetkezeti központ zólyomi és kassai kirendeltségénél szerezték be az árut. A Hanza és a NUPOD bár konkurensek voltak, együtt is működtek, s 1936 és 1938 között Centrum néven közös bevásárlási irodát tartottak fenn Pozsonyban. A ~ része volt az 1930-ban alapított Hanza Hitelszövetkezet, amely az áruszövetkezet hitelnyújtó intézményeként működött. A Hanza áruközpont központi raktára mellett malmokat, terményfelvásárló központot, gépparkot, likőrgyárat, agyagbányát, téglagyárat és nyomdát stb. is üzemeltetett, helyi szinten pedig számos iskola, kultúrház s templom építéséhez járult hozzá, és saját dalárdája is volt. 1928-től 1945-ig a Hanza saját lapot adott ki Hanza Szövetkezeti Újság címmel, 1935-től nyolc éven keresztül pedig Hanza Szövetkezeti Naptár címmel naptárt adott ki. Szl. magyarlakta területeinek 1938-as visszacsatolását (első bécsi döntés) követően a ~ tovább működött, s egyes dunántúli községekre is kiterjesztette működését. Az Ipolytól keletre eső térségekben a fogyasztási szövetkezetek a NUPOD helyett ismét a Hangya fennhatósága alá kerültek. A második vh. befejezése és Szl.-nak a trianoni határok közötti felújítása a Hanza megszűnését hozta magával. A Kassán székelő ideiglenes csehszl. kormány 1945. ápr. 12-i rendeletével nemzeti gondnokság alá helyezte, gondnokául pedig a NUPOD-ot nevezte meg, ami gyakorlatilag a ~ megszűnését jelentette. – Vezető: Nagy Ferenc (első elnök). – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta. (1994).

Hanza Szövetkezeti Áruközpont épülete Éberhardon (FI)