Gál Tibor
(* 1938. júl. 10. Rimaszombat) Fizikus, egyetemi docens. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1961–ben. 1963-tól a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) adjunktusa, majd docense. 1978-tól a fizikai tudomány kandidátusa. Kutatási területe a spektroszkópia. Tudományos társaságok tagja, 1990-től...megnyit →
(* 1938. júl. 10. Rimaszombat) Fizikus, egyetemi docens. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1961–ben. 1963-tól a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) adjunktusa, majd docense. 1978-tól a fizikai tudomány kandidátusa. Kutatási területe a spektroszkópia. Tudományos társaságok tagja, 1990-től...megnyit →
Részletek
(* 1938. júl. 10. Rimaszombat) Fizikus, egyetemi docens. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1961–ben. 1963-tól a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) adjunktusa, majd docense. 1978-tól a fizikai tudomány kandidátusa. Kutatási területe a spektroszkópia. Tudományos társaságok tagja, 1990-től a nyitrai ref. egyházközség világi gondnoka. 2003-ban az Apáczai-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Szikraionforrás vizsgálata és alkalmazása teljes elemzésre – kandidátusi disszertáció (1978).
Galábocs (Glabušovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák. V: [2011] – 87 r. k., 8 ev., 1 ref. – A klasszicista stílusú Jankovich-kúria 1830-ban, a r. k. harangláb a 19. sz. közepén épült.
Galambos Zoltán
(* 1894. jún. 22. Réte, † 1973. jan. 29. Komárom) Ref. lelkipásztor, lapszerkesztő. Pozsonyban és Pápán járt gimnáziumba, a ref. teológiát németországi és hollandiai egyetemeken végezte. 1925–1971 között Komáromban volt lelkész. Szerkesztette és kiadta a Kis tükör c. helyi egyházi lapot. 1925–1929 között a...megnyit →
(* 1894. jún. 22. Réte, † 1973. jan. 29. Komárom) Ref. lelkipásztor, lapszerkesztő. Pozsonyban és Pápán járt gimnáziumba, a ref. teológiát németországi és hollandiai egyetemeken végezte. 1925–1971 között Komáromban volt lelkész. Szerkesztette és kiadta a Kis tükör c. helyi egyházi lapot. 1925–1929 között a...megnyit →
Részletek
(* 1894. jún. 22. Réte, † 1973. jan. 29. Komárom) Ref. lelkipásztor, lapszerkesztő. Pozsonyban és Pápán járt gimnáziumba, a ref. teológiát németországi és hollandiai egyetemeken végezte. 1925–1971 között Komáromban volt lelkész. Szerkesztette és kiadta a Kis tükör c. helyi egyházi lapot. 1925–1929 között a losonci Ref. Teológiai Akadémián oktatott. – Fm. A hollandiai reformátusok egyházi élete (1922); Szentföldön (1929).
Galán Géza; Vavreczky
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi...megnyit →
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi...megnyit →
Részletek
Galán Géza (GJ)
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ezután a pozsonyi filmgyár segédrendezője, majd a kassai Thália Színpad színésze, később a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. 1973-ban dramatizálta Petőfi A helység kalapácsát, és sikeres volt „egyszemélyes színházának” Petőfi-műsora is, melyből két tévéfilm is készült (Petőfi én vagyok, szlovák – 1973; Petőfi percei, magyar – 1979). Közben 1974-ben a prágai Szépművészeti Akadémián dramaturgi és rendezői oklevelet szerzett. Tucatnyi cseh, szlovák és magyar filmben, továbbá számos hangjátékban szerepelt. Szlovák és cseh színműveket fordított magyarra, szerkesztett műsorait budapesti társulatok mutatták be. Díszlet- és jelmezterveket is készített, megjelentek fotográfiái, videokazettára mondta Ady Endre és József Attila verseit. 1975–1985 között budapesti színházak színésze volt, majd videoműhelyt vezetett Pozsonyban. Felváltva élt Pozsonyban és Budapesten. 1988–1989-ben szabadtéri színházat szervezett Zselizen, s hosszabb körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban. 1990-ben Lehetőség címmel magánlapot adott ki. – Főbb színházi szerepei: Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Rómeó (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Marat (Alexej Arbuzov: Én szegény Maratom); Franz von Gerlach (Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok); Franz Moore (Friedrich Schiller: Haramiák); Hunyadi (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Alban (William Shakespeare: Lear király); Hanefeld (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt); Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri); Éltes Dávid (Nyírő József: Jézusfaragó ember). – Rendezései: Ján Solovič: Kolduskaland; Móricz Zsigmond: Úri muri; Slawomir Mrožek: Sztriptíz. – Film: Amott az erdőn túl (1961), Oly közel az éghez (1963), Katakombák (1971), Keserű tél (1972), Lángok (1972), Veri az ördög a feleségét (1976). Összesen mintegy harminc filmben szerepelt. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); A Komáromi Jókai Színház jubileumi műsorfüzete, (1992); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Galánta (Galanta)
Részletek
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8573 (56,6%) szlovák, 4822 (31,9%), 6 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8612 r. k., 735 ev., 190 ref., 53 gör. kat., 34 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz.-tól jelentős számú, lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után, 1947-ben Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1805-ben, ev. temploma 1992-ben épült. A két Esterházy-kastély közül a régebbi a 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át. Az újabb, angol Tudor-stílusú neogótikus kastélyt 1860-ban emelték egy 1633-ban épült reneszánsz kastély alapjain. – A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye, s a szövetkezet kiadásában 1928–44 között ~án jelent meg a Hanza Szövetkezeti Újság. Az 1930-as években Szt. Ágoston Társulat néven r. k. magyar könyvkiadó társaság működött. Itt töltötte gyermekéveit Kodály Zoltán, ~i zenei élményei Galántai táncok c. művének ihletői lettek. A zeneszerző emlékére 1969 óta rendezik meg ~n a Kodály Napokat, a szlovákiai magyar felnőtt és gyermekénekkarok országos fesztiválját. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült. 1960–90 között Víťazná cesta – Győzelmes Út, 1990–91-ben Cesta – Út címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1992-ben a városi önkormányzat kiadásában indult útjára a Galántai Újság c. társadalmi-kulturális havilap. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kodály Zoltán Alapiskola) és gimnáziummal (Kodály Zoltán Gimnázium, alapítva 1953-ban), valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett. 1991-ben itt nyílt meg Szl. első – magyar tanítási nyelvű – magángimnáziuma, amely 2000 óta angol-magyar magángimnáziumként működik. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hódi, Nemesnebojsza és Javorinka községeket; 1971–90 között hozzá tartozott Taksonyfalva. – Ir. Galanta – Galánta 1899–1999 (1999); Pukkai László (szerk.): Galánta 1237–2007 (2007).
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galánta − Szt. István-templom (UZs)
Galánta − a reneszánsz Esterházy-kastély (GJ)
Galánta – Kodály Zoltán szobra (GJ)
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galántai Honismereti Múzeum
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Részletek
Galántai Honismereti Múzeum (FI)
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként számontartott tallósi Maticza-malmot (1982). Az intézmény fontos szerepet tölt be a Kis-Duna és a Vág alsó folyása vízimolnársága történetének feltárásában és dokumentálásában. Jelentős továbbá régészeti és néprajzi gyűjteménye. Alapvetően szlovák, olykor magyar összefoglalásokkal megtoldott évkönyvét, Spravodaj (= Értesítő) címen 1987-től jelenteti meg. Az évkönyv az 1990–1992-es összevont számtól Studia Galanthensia címen jelenik meg. – Vezető: Keppert József.
Galántai Újság
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Részletek
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan (2004); Rybársky Róbert (2010).
Galgóc (Hlohovec)
Részletek
Galgóc – r. k. templom (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák, 21 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 818 (91,7%) szlovák, 32 (0,1%) magyar. V: [2011] – 15 281 r. k., 446 ev., 26 gör. kat., 17 ref., 7 izr. – Alföldi jellegű kisváros volt, a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal; 1960-tól ismét város, 1960-ig és 1996-tól járási székhely. Jelentősebb műemlékei a Vág völgyének védelmét szolgáló, a török hadak által a 17. sz. második felében elfoglalt és lerombolt vára helyén 1720-ban épült barokk stílusú Erdődy-kastély, az angolparkjában álló 18. sz.-i barokk pavilon és lovaglóterem, valamint az empire stílusú színházépület, a 14. sz.-i gótikus (Szt. Mihály-) plébániatemplom, a ferencesek 1465-ben gótikus stílusban épült, majd 1598-ban reneszánsz stílusban átépített (Mindenszentek-) temploma és kolostora (jelenleg az 1959-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad helyet), az 1349–65 között épült városi ispotály és ispotálytemplom, valamint az 1891-ben épült mór stílusú zsinagóga. Gazdag régészeti lelőhely, honfoglalás kori magyar lovassírral, benne számos ékszerlelettel és palmettadíszes tarsolylemezzel. Vasúti és közúti csomópont; a 20. sz. második felében jelentős ipari központ: 1943-ban itt épült fel Szl. legnagyobb gyógyszergyára, ezenkívül jelentékeny kohó-, ruházati, bútor- és építőanyag-iparral rendelkezik. 1953-ban ~hoz csatolták Vágszentpétert (Svätý Peter pri Váhu) és Beregszeget (Šulekovo).
A galgóci honfoglalás kori tarsolylemez (FI)
Galgóc − Szt. Mihály-templom (GJ)
Gálszécs (Sečovce)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar,...megnyit →
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 6251 (75,9%) szlovák, 1268 (15,4%) roma, 25 (0,3%) magyar. V: [2011] – 3521 r. k., 1797 gör. kat., 161 ev., 126 ref. – Egykor főleg magyarok által lakott alföldi jellegű mezőváros volt, magyar lakossága azonban a 20. sz.-ra nagyrészt beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A 18. sz.-tól népességének egyharmadát-egynegyedét kitevő zsidó közösségét a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták. 1928-ig és 1949–60 között járási székhely volt; a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. A második vh. végén, a Dargói-hágóért vívott harcokban csaknem teljesen elpusztult. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1494-ben gótikus stílusban épült, később többször átalakították. Ref. templomát 1623-ban emelték, a háborúban megrongálódott gör. kat. (Szt. Cirill és Metód-) templomát 1969–70-ben építették újjá. Iparágai közül a gép- és élelmiszeripar számottevő. – 1948-ban ~hez csatolták Kohány (Kochanovce) községet.
Gály Iván
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
Részletek
Gály Iván (FI)
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt. – Ir. Fábry Zoltán: Harmadvirágzás. (1963); Fónod Zoltán: Körvonalak. (1982).
Gály Katalin
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak...megnyit →
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak...megnyit →
Részletek
Gály Katalin (SZM)
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak fel képein. Későbbi installációi is ismertek.
Gány (Gáň)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföldön, a Dudvág és a Vág folyók között, Galántától É-ra. L: [1921] – 410, ebből 332 (81,0%) szlovák, 70 (17,1%) magyar; [2011] – 696, ebből 624 (89,7%) szlovák, 53 (7,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 627 (90,1%) szlovák, 47 (6,8%) magyar. V: [2011] – 566 r. k., 18 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szt. Család-) temploma a 12. sz.-ban román stílusban épült, 1735-ben barokkosították. 1956-ban hozzácsatolták Barakonyt (Brakoň).
Garaj Lajos
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom...megnyit →
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom...megnyit →
Részletek
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója volt (1970-től bölcsészdoktor, 1987-től kandidátus, 1988-ban egyetemi docens). Kutatási területe a szlovák–magyar irodalmi kapcsolatok. Egyetemi tankönyveket és jegyzeteket is írt; magyar írók műveit fordította szlovák nyelvre (Sánta Ferenc, Szabó Magda, Hernádi Gyula, Kodolányi János, Duba Gyula, Rácz Olivér stb.). – Fm. Gemer a Malohont. Kultúrna a literárna tradícia regiónu maďarskej proveniencie (1997); Moderný maďarský román (1999). – Ir. Fazekas József: Irodalmi kapcsolatok vonzásában. Új Szó, 2007. aug. 25.
Garam Menti Néptánc Együttes
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Részletek
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes évek második felétől kötődik erősebben a Garam és az Ipoly mente tájegység hagyományos népi kultúrájához. – Díj: fesztivál- és versenydíjak; a Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja díj. – Vezető: Búra István (1952); Halász Gyula (1974); Wirth Jenő (1988); Juhász Sándor és Szobi Magda; Kiss György (1995); Farkas Ivett (1997); Halász Gyula (2001).
Garamdamásd; Damásd (Domaša)
Részletek
1968-ban Hronovce néven Garamvezekénnyel és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 661, ebből 630 (95,3%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [1961] 688, ebből 321 (46,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 632 r. k., 15 izr., 12 ref., 2 ev. – Határának Ny-i részébe, a ~i pusztára az első vh.-t követőföldbirtokreform során 1927-ben szlovák és cseh-morva kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített magyar lakossága helyére magyarországi szlovákok települtek.
Garamkálna; Kálna (Kalná nad Hronom)
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011] – 1070 r. k., 240 ev., 138 ref., 12 gör. kat. – Ir. Reško, Alexander: Kalná nad Hronom. Na dôležitých krajinských komunikáciách 1209–2009 (2009)
Garamkövesd (Kamenica nad Hronom)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) Ny-i lábánál, a Garam folyó torkolatánál, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 1394, ebből 1235 (88,6%) magyar, 108 (7,7%) szlovák; [2011] – 1365, ebből 877 (64,2%) magyar, 398 (29,2%) szlovák...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) Ny-i lábánál, a Garam folyó torkolatánál, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 1394, ebből 1235 (88,6%) magyar, 108 (7,7%) szlovák; [2011] – 1365, ebből 877 (64,2%) magyar, 398 (29,2%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) Ny-i lábánál, a Garam folyó torkolatánál, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 1394, ebből 1235 (88,6%) magyar, 108 (7,7%) szlovák; [2011] – 1365, ebből 877 (64,2%) magyar, 398 (29,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1034 (75,8%) magyar, 149 (10,9%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 33 ref., 7 gör. kat., 6 ev. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma 1734-ben épült barokk stílusban, 1840–42 között klasszicista stílusban alakították át. 1994-ben avatták fel a ~i születésű Gyurcsó István költő szobrát, akinek emlékére a faluban 1995 óta évente megrendezik a Gyurcsó István Emléknapot, a szlovákiai magyar költészet napját. 2002 óta jelenik meg a Kövesdi Szó c. lap. ~től DK-re a Duna partján fekvő Kovácspatak kedvelt kiránduló- és üdülőhely; a Helembai-hegységhez tartozó Kovácspataki-dombokat egyedülálló növény- és állatvilága miatt 1966-ban 364 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
Garamkövesd – Bátori Sulcz Bódog emléktáblája (GJ)Garamlök; Lök (Lok)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%) szlovák, 126 (12,3%) magyar, 102 (10,0%) roma. V: [2011] – 640 r. k., 94 ev., 65 ref., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő ref.-okat áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1783-ban, r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz.-ban épült klasszicista stílusban.
Garammikola; Mikola (Mikula)
Részletek
1967- ben Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 718, ebből 717 (99,9%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 933, ebből 387 (41,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 505 ref., 212 r. k., 1 ev. – A második vh. után magyar lakosainak közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1779-ben klasszicista stílusban épült.
Garampáld; Páld (Pavlová)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%) magyar, 12 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 237 r. k., 1 ref. – (Szt. Lőrinc-) temploma 1961-ben épült. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. 1976–90 között közigazgatásilag Kisgyarmat hoztartozott.
Garamsalló; Kissalló (Šalov)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Szikince-patak bal partján,Zselíztől DK-re. L: [1921] – 1158, ebből 1114 (96,2%) magyar, 24 (2,1%) szlovák; [2011] – 381, ebből 237 (62,2%) magyar, 97 (25,5%) szlovák, 41 (10,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 294 (77,2%) magyar,...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Szikince-patak bal partján,Zselíztől DK-re. L: [1921] – 1158, ebből 1114 (96,2%) magyar, 24 (2,1%) szlovák; [2011] – 381, ebből 237 (62,2%) magyar, 97 (25,5%) szlovák, 41 (10,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 294 (77,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Szikince-patak bal partján,Zselíztől DK-re. L: [1921] – 1158, ebből 1114 (96,2%) magyar, 24 (2,1%) szlovák; [2011] – 381, ebből 237 (62,2%) magyar, 97 (25,5%) szlovák, 41 (10,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 294 (77,2%) magyar, 74 (19,4%) szlovák, 4 (1,0%) roma. V: [2011] – 247 r. k., 85 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1896-ban épült, egy 19. sz.-i parasztházban megnyílt tájházát 2001-ben adták át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Garamszentgyörgy; Szentgyörgy (Jur nad Hronom)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 1155, ebből 1137 (98,4%) magyar, 8 (0,7%) szlovák; [2011] – 920, ebből 562 (61,1%) szlovák, 318 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 546 (59,3%) szlovák, 333 (36,2%) magyar. V: [2011] – 361 r. k., 224 ev., 145 ref., 10 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. György-) temploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, 1499-ben gótikus stílusban alakították át. Késő klasszicista stílusú ref. temploma 1878-ban, ev. temploma 1956-ban épült, falumúzeuma 1996-ban létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
Részletek
Város és járási székhely a Körmöci-hegység és a Selmeci-hegység közötti ~i medencében, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól Ny-ra. L: [1921] – 1371, ebből 1327 (96,8%) szlovák, 15 (1,1%) magyar; [2011] – 19 883, ebből 15 484 (77,9%) szlovák, 565 (2,8%) roma, 111 (0,6%) cseh és morva, 84 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 15 406 (77,5%) szlovák, 523 (2,6%) roma, 120 (0,6%) cseh, 116 (0,6%) magyar. V: [2011] – 9693 r. k., 478 ev., 69 gör. kat., 26 ref. – A besztercebányai r. k. püspökség egykori mezővárosa volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1928-ig, majd 1960 óta járási székhely. A 20. sz. második felében Szl. egyik legjelentősebb gyárvárosává, az ország alumíniumiparának központjává vált. – Pázmány Péter által 1631-ben építtetett reneszánsz-barokk stílusú kastélya, amelyet a 19. sz.-ban empire stílusban alakítottak át, 1776-tól 1941-ig a besztercebányai püspökök nyári rezidenciája volt. Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1806–13 között klasszicista stílusban épült, kriptájában több besztercebányai püspök nyugszik. – 1969-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Felsőapátit (Horné Opatovce), 1971-ben Saskőváralját (Šašovské Podhradie), 1971–90 között hozzá tartozott Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska), 1980–90 között Lutilla (Lutila).
Garamtolmács; Tolmács (Tlmače)
Részletek
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből 3548 (92,8%) szlovák, 59 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3512 (91,9%) szlovák, 63 (1,6%) magyar. V: [2011] – 2547 r. k., 189 ev., 20 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1926-ban épült. A második vh.-t követően erőteljesen iparosították, 1949–51 között nagy acélfeldolgozó, energiaipari berendezéseket előállító gépgyára létesült, s 1986-ban városi rangot kapott. 1986–95 között közigazgatásilag hozzá tartozott Kiskoszmály és Nagykoszmály.
Garamvezekény; Vezekény (Vozokany nad Hronom)
Részletek
Garamvezekény – a négy Esterházy és a csata emlékműve (GJ)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456 ref., 204 r. k., 17 izr., 1 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1966-ban épült.
Garamvölgye
Részletek
Járási hetilap (Léva, 1968). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től független járási hetilapként jelenik meg kisebb-nagyobb kihagyásokkal. – Szerk. Gubík Sz. Andrea, Pölhös Margaréta, Olga Braunová, Valkóné Kabai Ildikó.
Garany (Hraň)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar. V: [2011] – 903 r. k., 258 ref., 152 gör. kat., 13 ev. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 18–19. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1756-ban rokokó, ref. temploma 1842-ben klasszicista stílusban épült; a 16. sz. közepén reneszánsz stílusban emelt Almássy-kastélyt később barokk, majd 1913-ban neoklasszicista stílusban alakították át.
Garbócbogdány (Bohdanovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar. V: [2011] – 646 r. k., 169 ref., 32 gör. kat., 9 ev. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Ref. temploma 1637-ben reneszánsz, r. k. (Szt. Margit-) temploma 1943–45 között szecessziós stílusban épült.
Gáspár László
Részletek
(* 1970. júl. 4. Ipolyság) Asztaliteniszező, paralimpiai bajnok. A 2004-es athéni paralimpián egyéniben aranyérmet, a 2000-es sydney-i paralimpián egyéniben ezüstérmet, az 1996-os atlantai paralimpián egyéniben második, csapatban harmadik helyet szerzett.
Gáspár Péter
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia...megnyit →
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia...megnyit →
Részletek
Gáspár Péter (SZM)
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Karának docense, ill. a figurális szobrászat tanszékének vezetője. D-Szl. magyarlakta településein számos köztéri szobra, emlékműve áll. Főbb díjai: Martin Benka-díj (1977); Pöstyéni parkkiállítás 1. díja (1987); Márai Sándor emlékműpályázat 1. díja (2003).