Gáspár Tibor
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály...megnyit →
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály...megnyit →
Részletek
Gáspár Tibor (FI)
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály vezetője volt. Az ún. normalizáció idején a politikai rendőrség zaklatása mellett folytatta pedagógiai és kulturális tevékenységét Komáromban; irodalmi színpadot és színjátszó kört vezetett; rendezőként, a vers- és prózamondók felkészítőjeként számos sikert ért el szlovákiai magyar és külföldi versenyeken; történelmi és irodalmi előadások tucatjait tartotta. Feldolgozta szülőfaluja történetét (Kulcsod évszázadai, 2002), irodalmi, történelmi, oktatásmódszertani témájú cikkeket írt, tanári kézikönyvek társszerzője. Főbb díjai, kitüntetései: Czabán Samu-díj (2000); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2001); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002); Szent Gorazd Nagy Emlékérem (2004).
Gaučík István
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012)....megnyit →
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012)....megnyit →
Részletek
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012). 1998–2001-ben az ipolysági magyar alapiskola tanára. 2001–2003 között a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának történész-muzeológusa. 2003–2007 között a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának történész-levéltárosa. 2008–2012 között a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ösztöndíjas doktorandusz. 2012–2016 között a Pozsonyi Városi Múzeum történésze. 2016-tól a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a 19. századi történelem osztályán dolgozik. Kutatási területei: Magyarország és a felvidéki régió gazdaság- és pénzintézet-története a 19. században, közép-európai gazdasági elitek a 19. században és a 20. század első felében, Pozsony gazdaságtörténete a 19. században, a szlovákiai magyarság szociális és gazdasági helyzete (1918–1989). 2012-ben megkapta a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának emlékérméjét. – Fm. A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918–1938 (dokumentumok, 2008), Lemorzsolódó kisebbség. A csehszlovákiai magyarság jogfosztásának gazdasági háttere 1945–1948 (mon., 2013), Várostörténeti fejezetek a csehszlovák szocializmus korából. (szerk., Vajda Barnabással, 2015), Az állameszme kritikusa. Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai (dokumentumok, 2017).
Gaulieder József
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének...megnyit →
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének...megnyit →
Részletek
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének kitüntetettje.
Gazda
Részletek
Mezőgazdasági folyóirat (Pozsony, 1920–1937). 1920 és 1933 között kéthetente jelent meg Füle Péter szerkesztésében. Alcímében az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület, a Nagybirtokosok és Bérlők Gazdasági Egyesülete hivatalos közlönyeként tüntette fel magát. 1934 és 1937 között havonta jelent meg, s ifj. Melcsiczky Gyula szerkesztette.
Gazdag József
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől...megnyit →
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől...megnyit →
Részletek
Gazdag József (ST)
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől a Vasárnap hetilap megbízott főszerkesztője. – Díjak: Madách Imre-díj (2005); Bródy Sándor-díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2016). – Fm. Kilátás az ezüstfenyőkre (elb., 2004, 2012); Egy futballfüggő naplójából (2015).
Gazdasági Szemle
Részletek
Gazdaságfejlődési folyóirat (Pozsony, 1921–1938). A Központi Szövetkezetnek és a kötelékébe tartozó összes szövetkezetnek, a vármegyei, körzeti, járási és községi gazdasági egyesületeknek, gazdaköröknek a közlönye volt. – Szerk. Rédler István, Hutta Pál.
Gecse Annabella
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum...megnyit →
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum...megnyit →
Részletek
Gecse Annabella (csa)
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatója (2001), a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának külső munkatársa (2006). Kutatásai középpontjában a társadalmi változások hétköznapi következményei állnak: a gazdálkodás, az etnikai viszonyok, a (népi) vallásosság lokális, változatokban élő formái. Díj: Magyar Ezüst Érdemkereszt (2024). – Fm. Cigányok, parasztok Baracán (In: Ethnographia 2001); Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében (2007); „Áldassál, Szentháromság” (társszerző, In: A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007); A baracai temető sírjeleiről (In: Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére, 2007); A földbirtok mint otthonteremtő. A földhöz való viszony változatai Baracán a 19–20. században (In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, 2007).
Géczi Lajos
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz...megnyit →
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz...megnyit →
Részletek
Géczi Lajos (FI)
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz szakos tanítói képesítést (1956), majd középiskolai tanári oklevelet szerzett (1959). Elsősorban a szöveges folklór, azon belül a népmese, -monda és -költészet kutatásában ért el eredményeket (Ung-vidék, Ondava mente). Meghatározó szerepe volt a nagykaposi Erdélyi János-kultusz kialakításában (Erdélyi János Napok, Erdélyi János Emlékszoba stb.). – Fm. Ungi népmesék és mondák (1989); Civilek hadifogságban (r., 1992); Ondava menti népmesék és mondák (1994); Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996); Ondava menti népköltészet (1998); Nagykapos a 2. évezred alkonyán (2006).
Gelle (Holice)
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1699 r. k., 26 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.
Szent Péter és Pál templom, EgyházgelleGelle Péter
Részletek
Gelle Péter (Somogyi fot.)
(* 1984. aug. 23. Érsekújvár) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. 2012-ben Vlček Erikkel világbajnok 1000 m-es kajak kettes versenyszámban. 2010-ben egyes kajak 1000 méteren világbajnoki második helyezett. Európa-bajnokságok második, ill. harmadik helyezettje.
Gellér (Holiare)
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
Részletek
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref., 94 r. k., 1 gör. kat. – Határában az 1952–55 között végzett ásatások során 600 síros 7–8. sz.-i avarkori temetőt, 25 hamvasztásos kelta sírhelyet és Árpád-kori sírokat tártak fel. 1971–94 között közigazgatásilag Bogyához tartozott.
Gémesi Irén
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
Részletek
GEMESI IREN (FI)
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák 1—4. évfolyam adásait és a Kölyökvilág műsorait szerkesztette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának alapító tagja, szervezőtitkára volt. 2004 novemberében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntette ki. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Gergely István
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
Részletek
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben Athénban az olimpiai bajnoki címet szerzett magyar csapat tagja volt.
Gergely József, ifj.
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
Részletek
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el. 1968-as magatartása miatt a normalizáció éveiben elbocsátották állásából. Ezt követően Losoncon élt, s kétkezi munkásként dolgozott. A rendszerváltás után nyugdíjazásáig a losonci kisegítő iskolában tanított. 2008-ban tanítványai megalapították a Gergely József díjat, amelyet évente a komáromi Jókai Napokon osztanak ki a legjobb irodalmi színpadi rendezésért. 2009-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége poszthumusz ~nek adományozta pedagógiai munkásságáért a „Szlovákiai Magyar Óvónők oktatásában kifejtett eredményes munkájáért elismeréseként”, a Vankó Terike Díjat. – Fm. Milyen szél (v., 1997).
Gergelyi Ottmár
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
Részletek
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti szeminárium könyvtárosa lett. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételéért letartóztatták, a front átvonulása után, 1945-ben viszont a szovjet titkosrendőrség, az NKVD fogta le. 1948-ban Homonnán, az Andrássy család ottani könyvtárának a rendezésével bízták meg, közben létrehozta a Mezőgazdasági Levéltár kerületi fiókját. 1952-től a Mezőgazdasági Levéltár nyitrai fiókjának vezetője volt. 1956-ban a Nyitrai Állami Levéltár munkatársa lett és itt dolgozott 1965-ig, amikor egészségi okokból áthelyezték a nyitrai Mezőgazdasági Múzeumhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig történészként dolgozott. 1976–1983 között a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola óraadó tanáraként hangszertörténetet oktatott. Írásai szlovák nyelven jelentek meg. – Fm. Hornád v praveku so zvláštnym zreteľom na územie ČSR [A Hernád az őskorban, különös tekintettel Csehszlovákia területére] (1949); Historické organy na Slovensku [Történelmi orgonák Szlovákiában, társszerző] (1982–1989).
Gerő Gusztáv
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
Gerő Gusztáv (Önarckép)
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású lett; közben Cseh Lajossal batikműhelyt rendeztek be, batiktanfolyamot vezettek, és batikolással foglalkoztak. Később tanítani kezdett, miközben restaurálással is foglalkozott és bírósági szakértőként is működött. Jobbára kisméretű képein gyakran ábrázolt erdőket, s gyakoriak a csendéletei is. Egyéni kiállításokra már csak nyugdíjba vonulása után vállalkozott.
Gerő János
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően építésztechnikus Zselízen, majd 1956-tól nyugdíjazásáig uo. a gimnázium tanára, igazgató-helytettese, végül igazgatója. 1959-ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán; képzettségét 1966-ban a Komenský Egyetemen angol szakkal bővítette. Szakcikkeket publikált, középiskolai magyar nyelv- és irodalom tankönyveket írt.
Gesztete (Hostice)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 933 (91,4%) magyar, 25 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 928 r. k., 10 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1783–87 között, a Vécsey-kúria a 18. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ghillány István, báró
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
Részletek
Ghillány István (GJ)
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. – Fm. Szivárvány Branyiszkó fölött (szimfonikus költemény, 1953); Vals Magiolato (zongoramű, 1955); Hajnalhasadás (zenekari intermezzo, 1966); Bölcsődal (1971); Püspöki kutyácskák (1995).
Ghymes együttes
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Részletek
Ghymes együttes (FI)
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult ki, mely hagyományos népi hangszereket is igénybe véve, a népzenétől a világzenéig tett meg jelentős utat. A zenekar a zenéjében különböző stílusokat ötvöz (közép- és kelet-európai népzene, dzsessz, pop stb.) A ~ rendkívül közkedvelt itthon és külföldön is. Hanghordozóik szintén nagyon sikeresek, több közülük arany-, ill. platinalemez. – Lemezek: Az ifjúság sólyommadár (1988); Ghýmes (1991); Üzenet (1993); Bennünk van a kutyavér (1995); Tűzugrás (1996); Rege (1998); Smaragdváros (2000); Üzenet (újrakiadás, 2001); A nagy mesealbum (közreműködő, 2001); Héjavarázs (2002); A nagy mesealbum II. (2003); Ghymes koncert (2003); Szarka Gyula: Alku (2004); Szarka Tamás: Anonymus (2004); éGHYMESe (2004); Csak a világ végire… (2005); Üvegtigris 2 (2006); Messzerepülő (2006); Szarka Gyula: Bor és a lányka (2007); Mendika (2007). – Vezető: Szarka Gyula, Szarka Tamás.
Ghymes; Gímes (Jelenec)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Részletek
Ghymes – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608 (29,9%) magyar. V: [2011] – 1781 r. k., 13 ev., 6 ref., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1720-ban, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája a 17. sz.-ban, a Forgách-kastély 1722-ben barokk stílusban épült. A községtől 5,5 km-re É-ra, az 514 m magas Ghymes-csúcson találhatók a Forgáchok tatárjárás után épült, azonban a 19. sz. közepén pusztulásnak indult várának romjai. A várrom alatti üdülőhely és táborhely az 1980-as évektől a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub által évente megrendezett ~i művelődési táborozások színhelye. A várhegy ÉK-i lejtőin a több száz éves szelídgesztenyefákból álló, a Forgáchok által 1240-ben alapított gesztenyés 1952 óta 2,66 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Gímes évszázadai (1113–2003) (2003).
A ghymesi várrom (GJ)
A ghymesi várrom (GJ)
Gice (Hucín)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 298 (34,0%) szlovák, 270 (30,8%) roma, 227 (25,9%) magyar. V: [2011] – 149 ref., 109 r. k., 26 ev., 10 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a két klasszicista Czékus-kastélyt a 18. sz. végén, ill. 1807-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gidró Bonifác
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
Részletek
Gidró Bonifác (GJ)
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos műveket is publikált. Az 1990-es évektől a nevét viseli a komáromi gimnázium által szervezett matematikai tanulmányi verseny.
Giller János
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1928–1938 között tartománygyűlési képviselő; az Egyesült Magyar Párt egyházpolitikai szakosztályának elnöke, a Szlovenszkói Magyar Dalosszövetség elnöke, Losonc közéletének meghatározó alakja volt. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és munkatáborba zárták. 1947-ben megszökött, és Mo.-on telepedett le.
Glóbusz Bábegyüttes
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Részletek
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért sikerekben része volt Jana Pogorielová képzőművésznek, a bábok és díszletek tervezőjének, valamint Szabó Ernőnek, az együttes módszertani vezetőjének. A chrudimi siker után a Pécsi Nemzetközi Bábfesztivál következett, ahol a ~ képviselte Csehszl.-t és több hivatásos bábszínház együttesével felvéve a versenyt nyert díjat három székely népballada előadásával. – Vezető: Szőke István.
Goda Marika
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának tagja volt. 1970–1972-ben Finnországban, 1974–1977-ben Bécsben énekelt. Számos rádió-, tévé- és hanglemezfelvételt készített.
Gódány Sándor
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006); Jubileumi Kiállítás, Gelle (2013); MAMMA MARIA Galéria, Andorra (2015); Barcelona (2016). Díjak: Nagyszombat megye elismert személyisége (2018); Kritikusok Nemzeti Díja (2010); Kimagasló Művészeti Alkotás Díja (2008); A Művészeti Teljesítmény Elismeréséért díj [ Olaszországban ] (2007).
Gőgh Kálmán
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Autóbalesetben hunyt el. 1997-től az ő nevét viseli a gútai sportcsarnok.
Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Részletek
Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.
Gombaszög
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →
Részletek
Országos Kulturális Ünnepély (FI)
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének helyszíne. A szlovákiai magyar ifjúság legnagyobb nyári eseményének, az évente megrendezésre kerülő Gombaszögi Nyári Tábornak is több éven át helyszínt adott. A Nyári Ifjúsági Találkozó és a Gombaszögi Nyári Tábor is több éven került itt megrendezésre.