Fülek (Fiľakovo)
Részletek
Fülek − vár (GJ)
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6676 (61,7%) magyar, 2483 (23,0%) szlovák, 54 (0,5%) roma. V: [2011] – 7087 r. k., 195 ev., 176 ref., 26 gör. kat. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1951–60 között járási székhely volt. A második vh. utáni ún. belső telepítések során szlovák telepesekkel népesítették be. A ferencesek 1513-ban épült (Szűz Mária mennybevétele) templomát és kolostorát a 18. sz. elején barokk stílusban építették újjá, a kolostor ma az 1951-ben alapított Nógrádi Múzeumnak ad helyet. Ref. templomát 2002-ben emelték. A Coburg-Koháry-kúria a 18. sz. elején barokk, a Cebrián-kúria a 18. sz. végén klasszicista, a Berchtold-Stepani-kastély 1830-ban ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város közepén találhatók a 13. sz.-ban épült, 1682-ben azonban felrobbantott ~i vár romjai. – Ipari létesítményei közül a bútorgyár és a zománcedénygyár a legnevezetesebb. 1952–60 között Budovateľ okresu Fiľakovo – Építő a Füleki járás részére címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 2005-ben Fiľakovské zvesti – Füleki Hírlap címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és összevont középiskolával rendelkezett. – 1976–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Fülekpüspöki, 1988–92 között Bolgárom. – Ir. Fiľakovo – Fülek 1246–1996 (Jozef Drenko a kol., 1996).
Fülek − a gimnázium épülete (PJ)
Füleki Vármúzeum; Füleki Városi Múzeum
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Részletek
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében. 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. Így nem volt múzeum Füleken. 1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a Kulturális Minisztérium, a Városi Múzeum volt gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült. A 2006–2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta mind az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mind magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén nyílt meg. A Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. – Vezető: Titton Viktória.
Fülekkelecsény (Fiľakovské Kľačany)
Részletek
1941-ben Fülekkovácsihoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatánál, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 100, ebből 87 (87,0%) magyar, 10 (10,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 84 r. k., 13 ev., 3 izr. – R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1935-ben szecessziós stílusban épült, a Beniczky-kúriát a 19. sz. elején, a Csillom-kúriát 1840-ben, a Ruttkay-kúriát 1870-ben emelték.
Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Szuha-patak bal partján, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 542, ebből 464 (85,6%) magyar, 21 (3,9%) szlovák; [2011] – 908, ebből 421 (46,4%) magyar, 368 (40,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 532 (58,6%) magyar, 333 (36,7%) szlovák. V: [2011] – 780 r. k., 21 ev., 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. László-) temploma régebbi alapokon 1899-ben, barokk r. k. (Nepomuki Szt. János) kápolnája a 18. sz. közepén épült. A ~hoz tartozó Kurtány-pusztán született Mocsáry Lajos (1826–1916) politikus, író, akinek emlékét az egykori Mocsáry-kúria melletti emlékműőrzi. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1941-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Fülekkelecsényt.
Fülekpilis; Pilis (Pleš)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 113 (51,8%) szlovák, 92 (42,2%) magyar, 5 (2,3%) roma. V: [2011] – 172 r. k., 1 ev. – A ~hez tartozó Nagyromhány és Kisromhány pusztákat, amelyekre az első vh.-t követőföldbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a Török család felosztott nagybirtokára, majd 1945 után is szlovák telepesek költöztek, 1952-ben Lipovany néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1829–30-ban épült klasszicista stílusban.
Fülekpüspöki (Biskupice)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében, Fülektől D–DK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 29 (4,1%) szlovák; [2011] – 1138, ebből 810 (71,2%) magyar, 231 (20,3%) szlovák, 31 (2,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 882 (77,5%) magyar, 176 (15,5%) szlovák. V: [2011] – 953 r. k., 8 ev., 8 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. István-) temploma 1728-ban barokk, temetőkápolnája a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971–90 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Füleksávoly; Sávoly (Šávoľ)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Bucsony-hegy Ny-i lábánál, a Szuha-patak bal partján, Fülektől É-ra. L: [1921] – 451, ebből 429 (95,1%) magyar, 18 (4,0%) szlovák; [2011] – 573, ebből 385 (67,2%) magyar, 113 (19,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 405 (70,7%) magyar, 113 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 500 r. k., 3 ev., 2 ref. – R. k. temploma 1717-ben, kápolnája a 18. sz. végén épült barokk stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fülöp Antal
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
Részletek
Fülöp Antal (GyGy)
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993). – Fm. Kedvező pillanat (elb., 1980); Piszkos ember (r., 1992); A bemutató (színmű, 2003); Ami ragyog, ami nem (v., 2005). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkerső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Fülöp Zsigmond
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
Részletek
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője is volt. Alapy Gyulával együtt szerkesztették 1925-ben a Jókai Emlékkönyvet. – Fm: A hatvanéves komáromi dalegyesület (1923); Tuba János emlékezete (1925); A Jókai Egyesület huszonöt éve 1911–1936 (1937); Komárom (mon., 1941).
Fundament Polgári Társulás
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Részletek
fundament
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a régióban lévő problémákra. Rimaszombatban 2000-től nonprofit, koordinációs és információs központot működtet, melynek szolgáltatásait főleg a régióban tevékenykedő civil szervezetek használják ki. A szervezet 2004-től a járásban működő szociális partnerség tevékenységét biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns segítségével. Regionális adományozóként is segíti a Rimaszombatban és a járásban tevékenykedő civil szervezeteket, a polgárok nem formális társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. – Vezető: Hajdú István.
Fundárek Magda; Fücsök
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
Részletek
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított magyar nyelvre.
Für (Rúbaň)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756 (77,8%) magyar, 119 (12,2%) szlovák. V: [2011] – 802 r. k., 24 ref., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során Trencsén környéki, kiszucai és külföldi szlovákok települtek. A klasszicista stílusú Horváth-Jankovich-kastély a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Imre-) temploma az 1890-ben leégett templom alapjain 1908-ban épült. 1999 óta Füri Hírmondó címmel közéleti lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fürge Irka
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
Részletek
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).
Füri Erzsébet
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjének tulajdonosa.
Füssy Kálmán
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
Részletek
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési képviselője, 1929-től 1938-ig szenátora volt. 1938 okt.-ében részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításában. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától 1944-ig a magyar országgyűlés behívott képviselője volt. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és két évig Illaván tartották fogva. 1947-ben Magyarországra toloncolták át. 1955-ben Magyarországon is letartóztatták, majd az Alföldön internálták. Szabadon engedését követően Tatán élt.
Futár
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Részletek
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982). – Szerk. Nánássy György.
Futár-Stefi
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Részletek
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus és szatirikus írások Darvas Henrytől származtak. – Szerk. Halmi József, Antal Sándor, Strélinger Dezső. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
G. Kovács László
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
Részletek
G. Kovács László (csa)
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák tanszékének tanára volt; jelenleg szabadfoglalkozású. Történelmi, művelődéstörténeti cikkeket, szaktanulmányokat publikál; cseh és szlovák írók műveit fordítja magyar nyelvre. Patrik Ouředník Europeana c. regényének fordításáért 2003-ban elnyerte Az Év Könyve díjat. – Fm. Jozef Tiso (monográfia, Ivan Kameneccel, 1997); Rákos Péter 1925–2002 (monográfia, Filep Tamás Gusztávval, 2005).
Gaál Ida
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
Részletek
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos területe képzőművészeti kiállítások szervezése és rendezése. – Fm. Komárom művészete a két vh. között. In: „Külön világban és külön időben” (2001).
Gaál Ildikó
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
Részletek
Gaál Ildikó (csa)
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982), ahol dr. Tibor Sedlickýtől tanult karvezetést. 1976-tól Eva Brocková-Lobotkovával, 1979-től Ladislav Bence mellett, 1983-tól önállóan vezette a Pedagógiai Szakközépiskola leánykarát. Kórusversenyeken, kamarakórusok versenyein, hangversenyeken vesz részt. 1981-ben megalapította az iskolai népdalcsoportot. A Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa országos döntőin többször 1. és 2. helyezést szereztek. A népdalcsoport fellépett Zselízen, Kassán, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Budapesten, Gombaszögön… 2000-től a Csemadok losonci helyi szervezete mellett alakult női kamarakórus (Serly Kamarakórus) vezetője. – Fm. Hudobná výchova pre 1–2. ročník pedagogických akadémií a stredných pedagogických škôl [Zenei nevelés a pedagógiai akadémiák és pedagógiai középiskolák 1–2. évfolyama számára] tankönyveknek (társszerző, 1995, 2003). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Gaál Lajos
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
Részletek
Gaál Lajos (csa)
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország folyóiratban. Kutatási területe a barlangtan és a természetvédelem.
Gács (Halič)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %) magyar. V: [2011] – 1046 r. k., 272 ev., 4 gör. kat., 4 ref. – Posztó- és kerámiaiparáról híres település volt, a 18. sz. második felében itt alapították a mai Szl. és a történelmi Mo. első posztógyárát, amely 1926-ig üzemelt. 1922-ig járási székhely volt. R. k. temploma 1835-ben, r. k. temetőkápolnája 1843-ban épült klasszicista stílusban. Ipari műemlékei az egykori majolikagyár 18. sz. közepén emelt barokk stílusú, az egykori sóház 18. sz. végi barokk-klasszicista és az egykori posztógyár 19. sz. eleji klasszicista stílusú épülete. 1880-ban a Vörös Kereszthez elnevezésű gyógyszertárban mint patikussegéd dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar, s itteni látomása hatására kezdett festeni. Itt született és itt is van eltemetve Hana Ponická (1922–2007) írónő, a Charta 77 egyik aláírója, a magyar irodalom nagy tisztelője és fordítója. A ~ fölötti dombtetőn áll a Lossonczyak középkori vára helyén 1612-ben reneszánsz stílusban emelt, majd 1762-ben barokk stílusban átépített négytornyú Forgách-kastély. A második vh. végén súlyosan megrongálódott kastélyt 1955–63 között állították helyre, s 1965-től 1994-ig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Hana Ponická (csa)
Gács − Forgách-kastély (GJ)
Gacsalk (Gočaltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1 (0,4%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 15 r. k., 2 gör. kat. – 1736-ban barokk stílusban épült ev. temploma eredetileg imaház volt, 1802-ben klasszicista stílusban építették át és különálló harangtoronnyal látták el.
Gadus Erika
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. –...megnyit →
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. –...megnyit →
Részletek
Gadus Erika (TSZA)
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. – Főbb munkái: Nap a hálóban (Slnko v sieti) fődíjas Az áldozat (Obeť) c. film (jelmez). Witold Gombrowicz: Yvonne burgundi hercegnő. (díszlet és jelmez). Peter Shaffer: Amadeus (díszlet és jelmez). Michel de Ghelderode: Vörös mágia (díszlet). T. Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta (díszlet). Sarah Kane: 4.48 Pszichózis (díszlet és jelmez). Szomory Dezső: II. József (jelmez). Verebes István: Várva (díszlet és jelmez). Visnjec: A kommunizmus története elmebetegeknek elmesélve (díszlet és jelmez). Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd (jelmez). Dacia Maraini: A királynő teste (díszlet). Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő (jelmez). John Millington Synge: a Nyugat Hőse (díszlet). Kazantzakis Nikos.: A szabad ember, avagy Zorba, a görög (díszlet). Bertolt Brecht: Állítsátok meg arturo Uit! (jelmez). Heinrich von Kleists: Amphitryon (jelmez). Szophoklész: Antigoné (díszlet). Chantelle Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne! (díszlet). Móricz Zsigmond: Árvácska (díszlet). Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (díszlet). Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (jelmez). Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Éjjeli menedékhely (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság (díszlet). Carlo Goldoni: Két úr szolgája (jelmez). Maxim Gorkij: Kicsik és polgárok (jelmez). George Bernard Shaw: My Fair lady (jelmez). Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány – a lidérc, mint megvilágosodás (jelmez). Benght Ahlfors: Színházkomédia (díszlet). William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (jelmez). – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak IX. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 1997. – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Gáfforné Magyar Ilona
Részletek
(* 1914. szept. 30. Pozsony, † 2013. okt. 8. Pozsony) Zongoraművész. 1932- ben érettségizett Pozsonyban, ahol ezt követően a Városi Zeneiskolában Németh István László, majd Budapesten Bartók Béla tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. 1954-től nyugdíjazásáig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia tanársegéde, majd docense.
Gágyor József
(* 1941. márc. 15. Ipolynyék – † 2022. dec. 4. Tallós) Pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író. Ipolyságon érettségizett (1958), majd a pozsonyi Felsőfokú Pedagógiai Iskolán alapiskolai tanári oklevelet szerzett (1960). Tallóson, majd Diószegen tanított, később a tallósi kisegítő iskola, ezt követően a hidaskürti alapiskola...megnyit →
(* 1941. márc. 15. Ipolynyék – † 2022. dec. 4. Tallós) Pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író. Ipolyságon érettségizett (1958), majd a pozsonyi Felsőfokú Pedagógiai Iskolán alapiskolai tanári oklevelet szerzett (1960). Tallóson, majd Diószegen tanított, később a tallósi kisegítő iskola, ezt követően a hidaskürti alapiskola...megnyit →
Részletek
Gágyor József (GJ)
(* 1941. márc. 15. Ipolynyék – † 2022. dec. 4. Tallós) Pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író. Ipolyságon érettségizett (1958), majd a pozsonyi Felsőfokú Pedagógiai Iskolán alapiskolai tanári oklevelet szerzett (1960). Tallóson, majd Diószegen tanított, később a tallósi kisegítő iskola, ezt követően a hidaskürti alapiskola igazgatója volt. Főleg népi mondókák és gyermekjátékok gyűjtésével, valamint helytörténeti kutatásokkal és nyelvjárásgyűjtéssel is foglalkozik. – Fm. Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák 1–2. (1982); Emlékül. Emlékversek a Galántai járásban. (1998); Kislibáim, gyertek haza! Népi mondókák és gyermekjátékok. (1999); Szeret? Nem szeret? Jóslókönyv gyerekeknek. (2001); Játékos állatkert. Állatok a népi mondókákban és gyermekjátékokban. (2002); Csúfondáros könyv. Mátyusföldi népi csúfolók. (2003); Tallósi szótár I–II. (2003, 2004); Mátyusföldi rózsák és bogáncsok I. A–E (2007).
Gágyor Péter
(* 1946. ápr. 6. Ipolyság) Színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári képesítést szerzett Nyitrán. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot, mellyel szlovák, ill. magyarországi viszonylatban...megnyit →
(* 1946. ápr. 6. Ipolyság) Színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári képesítést szerzett Nyitrán. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot, mellyel szlovák, ill. magyarországi viszonylatban...megnyit →
Részletek
Gágyor Péter (ST)
(* 1946. ápr. 6. Ipolyság) Színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári képesítést szerzett Nyitrán. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot, mellyel szlovák, ill. magyarországi viszonylatban is számottevő eredményeket ért el. 1980-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának rendezője, ám két sikeres évad után – politikai okokból – kénytelen volt távozni a színházból. Ezt követően Mo.-on rendezett Kecskeméten, Szolnokon és Győrött, majd 1987-ben Ny-Németországba emigrációba kémyszerült. 2000 óta visszajár Mo-ra, és rendszeresen Komáromban (Koppánymonostor városrészben) tartózkodik. Megkapta a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért-díját és a szlovákiai miniszterelnökség ezüst plakettjét. Senkik című regényéért Madách-díjjal tüntették ki. 2002-ben a komáromi RÉV Polgári Társulás keretén belül színtársulatot alapított, ebből szervezte meg a kamara Szevasz Színházat. Színpadi művei és átiratai több színház műsorán szerepeltek. – Rendezései: Matesz Kassai Thália Színpad: Gyurkó László: A Búsképű lovag don Quijote. Örkény István: Kulcskeresők. Gágyor Péter: Szélkötő Kalamona. Kocsis István: Bolyai János estéje. Kocsis István: Árva Bethlen Kata. Tóth László: Az áldozat. RÉV – Magyar Kultúra Háza, Szevasz Színház: Gágyor Péter: Kocsonya Mihály házassága. Alexander Gelman: Magasfeszültség. Alex Koenigsmark: A régi jó zenekar. Edward Albee: Nem félünk a farkastól. William Shakespeare–Gágyor Péter: Othello. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Francois Villon: Szegény Francois. Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpli. Gágyor Péter: Két királynő. Komáromi Jókai Színház: Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia. Gágyor Péter: Piaf és Simone. A nap árnyéka. Gilgames. Kalevala. Bertold Brecht–Kurt Weill: Koldusjáték a koldusoperából. Koszovói leányka. – Fm.: Verskötetek: Koptok (2009), Ez volt (2012), Volt városom (2013); Versfordítások: Szupermarket (2012), Tengernyi agyvelő (2013); Regények: Ezek (2006), Senkik (2008); Drámakötetek: Isten veled, Monarchia (2004); Mesedrámák (2007). Színpadi művek (2012); Antológiák: Táltosjáték (Mesejáték, 1975). Korabeli táncok (Drámafordítás) – Díjak: Nyitott Európáért Díj. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Gál Éva
(* 1975. márc. 28. Kassa) Irodalomtörténész. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1993) Oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán szerzett (1998), ugyanitt doktorált (2003). 2001 és 2003 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára. Kutatási területe a kisebbségi irodalom, ill. a két háború közti szlovákiai...megnyit →
(* 1975. márc. 28. Kassa) Irodalomtörténész. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1993) Oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán szerzett (1998), ugyanitt doktorált (2003). 2001 és 2003 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára. Kutatási területe a kisebbségi irodalom, ill. a két háború közti szlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1975. márc. 28. Kassa) Irodalomtörténész. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1993) Oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán szerzett (1998), ugyanitt doktorált (2003). 2001 és 2003 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára. Kutatási területe a kisebbségi irodalom, ill. a két háború közti szlovákiai magyar regényirodalom. Darkó István életéről és munkásságáról írt kismonográfiát. – Fm. Darkó István élete és munkássága (mon., 1999); A két világháború közti magyar regény (tud. értekezés, 2012).
Gál Sándor
(* 1937. nov. 29. Búcs - † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben...megnyit →
(* 1937. nov. 29. Búcs - † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben...megnyit →
Részletek
Gál Sándor (GJ)
(* 1937. nov. 29. Búcs – † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben megalapította és 1994-es megszűnéséig szerkesztette a Keleti Napló havilapot. – Riportokat, publicisztikát, kritikákat, verseket, elbeszéléseket, szociográfiát, irodalmi tanulmányokat, meséket, hangjátékokat egyaránt ír. Eddig csaknem 50 kötete látott napvilágot. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát. Bemutatták mesejátékát, színművét. Pályafutása során évtizedeken keresztül aktív közéleti szerepet is vállalt (Csemadok, Anyanyelvi Konferencia, Tokaji Írótábor Kuratóriuma), egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1970, 2005), József Attila-díj (1994), Berzsenyi-díj (1995), A Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme (1997); a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002); Szabó Zoltán-díj (2002); a Posonium Díj Életműdíja (2002); Pullitzer-életműdíj (2009). – Fm. Arc nélküli szobrok (v., 1964); Napéjegyenlőség (v., 1966); Nem voltam szent (elb., 1968); Múmia a fűben (elb., 1969); Kőlapok (v., 1973); Első osztályú magány (elb., 1974); Folyó (v., 1978); Kavicshegyek (elb., 1979); Mesét mondok, valóságot (szociográfia, 1980); Az Éden és a Golgota között (v., 1984); Mélyutak (szociográfiák, 1985); Egyetlen idő (v., 1988); Függőleges hullámzás (publicisztika, 1992); Írott beszéd (publicisztika, 1993); A megtorlás békéje (publicisztika, 1993); Szél (poéma, 1995); Két óceán között Szép világ (hangjátékok, színművek (úti jegyzetek, 1997); A Kerek Nagy, asszonyhoz címzett fogadó (r., 1999); A piramisok megmaradnak (publicisztika, 2004); Smink nélkül (tan. a Thália Színházról, 2004); Új végtelen (v., 2005); A Keleti Napló története (mon., 2007); Kihalt évszakok (v. 2007); A rák évada (v., 2010); Fábry galaxis (2010); Mintha mindig alkonyat lenne (napló, 2011). – Ir. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Gál Tamás
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben...megnyit →
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben...megnyit →
Részletek
Gál Tamás (SZM)
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben létrehozták a Csavar Színházat. 2020 májusától a Komáromi Jókai Színház igazgatója. – Főbb színházi szerepei: Eduard (Gál Sándor: A pokol kapujában, Kassai Thália Színház); Mesélő (Arany János.: A nagyidai cigányok, Szkéné Színház – Kassai Thália Színház); Athos (Alexander Dumas: Három a testőr – Komáromi Jókai Színház); Színész (Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát? – monodráma – Szkéné Színház); Fiú (Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem – Kisvárdai Várszínház); Színész (Tóth László–Lakatos Róbert: Jöttünk külhonból mind a ketten – Szkéné Színház); Becsmér József a bíró (Jozef Hollý: Kubo – Újszínház); Előadó (Epopteia Színházi Műhely: Orál morál, Szkéné Színház); Bíró, Lacikám (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szkéné Színház); George (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – SZEVASZ Vándorszínház); Péter (Pavol Rankov: Szeptember elsején [vagy máskor] – CSAVAR Színház). – Rendezések: Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya avagy is a dámák diadalma a fársángon – Szkéné Színház. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – Szkéné Színház. Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert– Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó – Kassai Thália Színház. – Díjak, elismerések: Magyarság Háza-díj (2022); Jászai Mari-díj (2019); DOSKY 2015, legjobb szlovákiai színházi alakítás, 2015; Fiatal tehetségek díja, 2011; Kaleidoszkóp Fődíj, 2011; Magyar színházak XXII. kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda Polgármesterének díja, Kisvárda, 2010; Magyarországi Versfesztivál, Fődíj, 2007; Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Magyarok Világszövetsége, Páskándi Géza-díj, Kisvárda, 2000. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).