Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a Palócország – Meseország elnevezésű palóc mesemondó versenyt, mely a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar nevelési nyelvű óvodák, alapiskolák tanulói, középiskolák diákjai és a felnőttek számára valósul meg. – Vezető: Genči Péter (1997); Borzy Bálint (1999); Ambrúž Margit (2001).
Gombos Ilona

(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →

(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →
Részletek

Gombos Ilona (TSZA)
(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása után az önállósodott Kassai Thália Színházban, ill. a Komáromi Jókai Színházban is vállalt vendégszerepléseket). Rendszeres szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak. – Főbb színházi szerepei: Állami faluszínház: Gustina (Július Fučík); Amália (Hamupipőke); Palčík Mara (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Toinette (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Szabó Júlia (Ezer év); Éva (Jozef Hollý: Kubo); Samanova Mária (Tánya); Vojnárné (Alois Jirásek: Vojnárné). Matesz: Barbara (Peter Bejach–Guido Masanetz: A lehetetlen nő); Lucia (Renato Lelli: Éjféltől reggelig); Júlia (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Hírnöknő (Arisztophanész: Liszisztraté); Lökiné (Móricz Zsigmond: Kismadár); Beatrice (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Narrátor (Fejes Endre: Rozsdatemető); Gaby (Robert Thomas: Nyolc nő); Mária Jozefa (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Capuletné (William Shakespeare: Rómeó és Júlia), Hortanse (Maurice Maeterlinck: Szent Antal csodája); Katica (Vörösmarty Mihály–Görgey Gábor–Stark Tibor: Handabasa, vagy A fátyol titka). Kassai Thália Színpad: Alvingné (Henrik Ibsen: Kísértetek); Miss Prism (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Yvonne (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Donna Rita Rosanna (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem Donna Rita); Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Zsófi (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Repnyikovné (Alekszandr Vasziljevics Vampilov: Búcsúzás júniusban); Erzsike néni (Loyicsek Béla: Tűzvirág); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek); Pasqua (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Nelli (Barta Lajos: Szerelem); Arkagyina (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Warrenné (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata, monodráma); Lindéné (Henrik Ibsen: Babaotthon); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Vera néni (Ľubomír Feldek: Ennivaló nagynéni); Ambra (Aldo Nicolaj: Hárman a padon); Bodnárné (Németh László: Bodnárné); Szarkalábné (Samo Chalupka: A vén szerelmes); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Sybil (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Júlia (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Mrs. Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Csontosné (Dunai Ferenc: A nadrág); Nagyasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Az ápolónő (Robert Thomas: Szegény Dániel); Mimóza (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Olympe Ferraillon (George Feydeau: Bolha a fülbe); Nagymama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Belíza (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Grófnő, FIóra (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Rosalia Solimene (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra). – Díjak, elismerések: A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Gömör 2.
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat hónapra betiltotta. Kiadója Rábely Károly. – Szerk. Márkus László.
Gömör-Kishonti Múzeum
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Részletek
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori Gömör-Kishont természetrajzának és társadalmának, valamint a szélesebb térségben élő romák anyagi és szellemi kultúrájának a dokumentálása. A jelenlegi állandó kiállítása, amely a térség természetrajzát, történetét, néprajzát (különös tekintettel a gömöri fazekasságra) mutatja be, 1979-ben készült. 1983–1988 között jelent meg a múzeum tájékoztató füzete, a Gömöri Múzeum Híradója, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. – Vezető: Bodor Olga.
Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület
Részletek
Szakmai szervezet (Rimaszombat, 1888). 1991- ben szervezte újjá B. Kovács István. Kulturális, tájékoztató és tudományos tevékenységet folytat. Fő feladata a régió múltjának kutatása, ismertetése, Gömör-Kishont és Nógrád megyék múltjainak feltárása. – Vezető: B. Kovács István.
Gömörfalva (Gemerská Ves)
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
Részletek
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%) szlovák, 34 (3,6%) roma. V: [2011] – 751 r. k., 38 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörfüge; Füge (Figa)
Részletek

Gömörfüge (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161 (38,5%) szlovák. V: [2011] – 217 r. k., 25 ref., 8 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre nagyrészt magyarországi és kárpátaljai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma középkori alapokon 1810-ben, a Palkovics-kúria a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörhosszúszó; Hosszúszó (Dlhá Ves)

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Részletek

Gömörhosszúszó – ev. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar, 81 (13,8%) szlovák. V: [2011] – 294 ev., 82 r. k., 54 ref., 2 gör. kat. – Ev. temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Közúti határátkelőhely Mo. felé.
Gömöri Hajnal
Részletek
Járási újság (Rozsnyó, 1960–1990). A Zora Gemera önálló melléklete, melynek megjelenését 1967. ápr. 1-jétől 1968. június 30-ig hatóságilag beszüntették. 1968. július 1-jétől ismét kiadták.
Gömöri Hírlap
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé...megnyit →
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé...megnyit →
Részletek
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé Vezető Út címmel magyar mellékletet is közölt 2 oldalon. A korábbi Tornaljai járás földművesújságja, a Náš cieľ is jelentetett meg 2 oldalas magyar mellékletet (A Mi Célunk, 1951–1960). A közigazgatás átszervezése után a Rimaszombati járásban Budovateľ (1960–1967) címmel adtak ki újságot önálló magyar melléklettel (Építő), 4 oldalon. – Szerk. Juhász Dósa János (2007–2012).
Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT)
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Részletek
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi szolgáltatások és tanácsadás, túrák, tanulmányutak, kirándulások szervezése) foglalkozik. 2006-tól működtette Rozsnyón a GIT Közösségi Házat. Fő célja, hogy értékközvetítő, közösségépítő programjaival, valamint Gömör kulturális, történelmi és természeti örökségére alapozva hozzájáruljon a térség értékeinek megőrzéséhez, fenntartható fejlődéséhez. Jelenlegi székhelye Várhosszúréten van. – Vezető: Kmotrik Péter (1999).
Gömöri Jenő Tamás
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként elsősorban a német szerzők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Ítéletidő (r., N. Jaczkó Olgával, 1936); Van ember, aki tudja, ki vagyok (vál. v., 1937).
Gömöri Kovács István
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri...megnyit →
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri...megnyit →
Részletek
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri polgári iskola története (1984).
Gömöri Lapok
Részletek
Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Rimaszombat, 1934–1935). – Szerk. Sichert Károly.
Gömöri Múzeum Híradója
Részletek
Tájékoztató füzet (Rimaszombat, 1983–1988). A Gömör-Kishonti Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. Szlovák változata Spravodaj Gemerského múzea címmel jelent meg ugyanebben az időben. – Szerk. B. Kovács István.
Gömöri Újság
Részletek
Szépirodalmi és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1919. jan.– márc.). Korábban (1910–1918) is létezett. – Szerk. Győry Lajos.
GömöriLap
Részletek
Regionális közösségi hírportál (Rimaszombat, 2012. szept.). A rimaszombati, tornaljai, rozsnyói és füleki régiók híreit, közérdekű információit jeleníti meg. A Gömöri Hírlap megszűnte után jött létre. Működtetésébe a Fundament Polgári Társulás kapcsolódik be. – Szerk. Juhász Dósa János.
Gömörispánmező; Ispánmező (Španie Pole)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar. V: [2011] – 43 ev., 42 r. k. – Ev. temploma 1805–10 között klasszicista stílusban épült.
Gömörliget (Gemerský Sad)
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011] – 128 ref., 41 r. k., 33 ev., 2 gör. kat.
Gömörlipóc; Lipóc (Lipovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 55 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1788–93 között klasszicista stílusban épült.
Gömörmihályfalva; Mihályfalva (Gemerské Michalovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).
Gömörnánás; Nasztraj (Nováčany)
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.
Gömörország

Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári...megnyit →

Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári...megnyit →
Részletek

A Gömörország folyóirat címoldala (FI)
Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás, a Simonyi Alapítvány és az Eurozug – Gombaszög Társulás hivatalos közlönye. – Szerk. B. Kovács István.
Gömörpanyit (Gemerská Panica)
Részletek

Gömörpanyit – r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289 (43,8%) magyar. V: [2011] – 224 r. k., 75 ref., 71 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló klasszicista stílusú ev. temploma 1801-ben, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1966-ban, a késő klasszicista Szt.-Ivány-kúria a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörpéterfala; Péterfala (Petrovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%) szlovák V: [2011] – 206 r. k., 8 ref., 1 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1929–30-ban szecessziós stílusban épült.
Gömörrákos; Rákos (Rákoš)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (75,7%) szlovák, 3 (0,7%) magyar. V: [2011] – 105 r. k., 92 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. második felében román-gótikus stílusban épült, a 16. és 18. sz.-ban átépítették, belsejében barokk berendezés és 14–15. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. ev. templomát 1819-ben emelték klasszicista stílusban. A község közelében láthatók a 15. sz.-ban elpusztult Kövi, más néven Rákos várának romjai. Határában a 20. sz. elejéig, majd a sz. második felében vasércet, 1968-tól mészkövet bányásztak.
Gömörsid; Sid (Šíd)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1044 r. k., 18 ref., 5 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1896–97-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában ásványvízforrás található.
Gömöry János
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy...megnyit →
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy...megnyit →
Részletek
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy az iskola tanítási nyelve az államfordulatot követően 1926-ig a magyar maradt. 1931-től Kassán élt, itt 1932-től a Kazinczy Társaság főtitkára, ill. 1938-tól 1945-ig elnöke, továbbá a Magyar Nemzeti Párt, ill. később az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének egyik vezetője volt. Gyakran írt kisebbségvédelmi tanulmányokat és szót emelt a magyarországi szlovák kisebbség érdekében is. 1947-ben a már 78. életévében járó idős férfit számos neves pártfogója (köztük Vladimír Čobrda ev. püspök) közbenjárását semmibe véve a két háború közti tevékenysége miatt népbíróság elé állították, majd Magyarországra telepítették. Egy ideig Sóskúton élt, majd a pesthidegkúti Nyugdíjas Pedagógusok Otthonának lakója lett. Már túl a 90. életévén írta meg önéletírását Emlékeim egy letűnt világról címmel. – Fm. Caraffa (1930); Az eperjesi evangélikus kollégium története (1933); Emlékeim egy letűnt világról (visszaemlékezések, 1964).
Göncölkarcsa (Kynceľove Kračany)
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 117, ebből 117 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 r. k.
Göndöcs László; Czvank
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület munkájába is. Az egyetem elvégzése után a beregszászi gimnázium matematikatanára lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1945 után fizikai munkás, de 1950-től újra tanított (előbb különböző budapesti középiskolákban, majd a Tanárképző Főiskolán és az ELTE-n). 1958-ban Beke Manó-díjat kapott. Az 1980-as évek végén részt vett a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség megalakításában, ez utóbbinak 1989-től alelnöke volt. – Fm. A térgeometria tanításának néhány kérdése (1958).


