Fehér Ferenc
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
Részletek
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az olasz fronton szanitécként élte át. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Budapesten részt vett a csehszl. kommunista szekció szervezésében, a Szlovák Tanácsköztársaságnak pedig a belügyi népbiztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Mo.-on letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Pozsonyban újságíróként dolgozott a szociáldemokrata párt magyar nyelvű sajtójában; 1935 és 1938 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938–1945-ben ismét Mo.-on tartózkodott, nagyobbára illegalitásban. 1945 után jelentős politikai tisztségeket töltött be. A koncepciós perek idején őt is letartóztatták, s 1952-ben a váci fegyházban halt meg. Szépprózai és drámai műveket is írt. A Munkásújságban és a Csehszlovákiai Népszavában publikált tárcáit, glosszáit Kanóc András álnéven jegyezte. – Fm. Éljen a háború (1932).
Fehér Jenő
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten élt, s rövid időre internálták. Több szépirodalmi műve kéziratban maradt. – Fm. Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete (r., 1927).
Fehér Kriszta; Krisztina
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
Részletek
Fehér Kriszta (csa)
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az Anima Társaságnak. Jelenleg projektmenedzseléssel foglalkozik. – Versei, novellái és fotói az Új Holnap, Szőrös Kő, Az Irodalom Visszavág, Terebess, Opus c. folyóiratokban jelennek meg. Szerepelt az Angyalzsugor (1997); A háló könyve (2001) és a Pf. 2002 (2002) c. antológiákban. Fotói a TÍZESET – tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat (2014) kiállításán jelentek meg. – Fm. Ünneprontás (v., 2001).
Fehér Pindes Ivett
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
Részletek
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának szakmunkatársa Nyitrán. Szabad idejében részben történelemmel, ill. a népi kultúrával foglalkozik, különös tekintettel a népviseletekre, népi hímzésre, hímestojásfestésre stb. Férjével, Fehér Sándorral három nyitrai vonatkozású könyv társszerzője (Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban; Nyitra sírkövek – séta a nyitrai városi temetőben). Szőlőműveléssel is foglalkozik. A Zoboralja Múzeum társalapítója Alsóbodokon.
Fehér Sándor
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
Részletek
Fehér Sándor (FI)
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának doktori képzését (tájgazdálkodás, PhD.). Felsőoktatási pedagógusképzésben is részt vett 2004–2005-ben. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a környezetgazdálkodás témakörében egyetemi docenssé habilitálták. 1992–1997-ben a nyitrai Közterület- fenntartó Vállalatnál dolgozott. 2001–2002-ben az alsóbodoki Vállalkozói Szakközépiskola óraadó tanára volt, 2002-től a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának adjunktusa, 2009-től az Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Kar Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense. Kutatási területe a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások, a tájhasználat, a biodiverzitás. Számos szakmai csoport, szervezet és társaság tagja, munkatársa. Tudományos dolgozatai számos ország szakfolyóirataiban jelennek meg. Több alkalommal járt külföldi tanulmányúton. Szakmai tevékenysége mellett szépirodalommal és helytörténettel is foglalkozik. Feldolgozta és publikálta több zoboraljai község (Alsóbodok, Babindál, Gímes, Nyitracsehi, Nyitrageszte, Zsére) történetét. Jelenlegi lakóhelyéről, Pogrányról két könyvet is megjelentetett. Több munkáját közösen írta feleségével, Fehér Pindes Ivettel (pl. Nyitrai sírkövek. Séta a nyitrai városi temetőben, 2009; Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban, 2012). – Fm. Pográny (1995); Alsóbodok (1997); Nyitrageszte (1997); Cápafogak között (v., 2003); Csehi község monográfiája (Száraz V.-vel, 2013).
Fehérváry István
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
Részletek
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. – Fm. Könnyes mosolyok (v., 1935); A csavargó és más elbeszélések (1933); Magyarok a nyelvhatáron (1937).
Fehérváry Magda; Nagy
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára. Elsősorban gazdaságnéprajzzal foglalkozik, figyelemre méltóak a néphit és a népszokások körébe tartozó dolgozatai is. – Fm. Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
Fejér István; Fejsze István
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
Részletek
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a Magyar Napban. 1940-től Mo.-on élt, munkásmozgalmi tevékenységéért üldözték. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője, 1948-tól több lap (Művelt Nép, Színház és Mozi, Film, Színház, Muzsika) szerkesztője, 1958 és 1967 között a Vidám Színpad igazgatója volt. Egyedül és társszerzőkkel több vígjátékot, bohózatot írt.
Feketenyék (Čierna Voda)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 820, ebből 794 (96,8%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1397, ebből 1219 (87,3%) magyar, 159 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1263 (90,4%) magyar, 120 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 1308 r. k., 11 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szűz Mária-) temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fél (Tomášov)
Részletek
Fél − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák, 1051 (45,1%) magyar. V: [2011] – 1808 r. k., 71 ev., 16 ref., 7 gör. kat. – A ~hez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második vh. utáni lakosságcsere keretében Mo.-ra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Miklós-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén; az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastélyt felújították, ma szállodaként működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1919 óta ~hez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. – Ir. Presinszky Lajos–Szalay József: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Fél község történelméből (2006).
Fél − Jeszenák-kastély (BF)
Felbár (Horný Bar)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák. V: [2011] – 1049 r. k., 15 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – Határába az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonistákat, a második vh. után szlovákiai és magyarországi szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. István-) temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban egy középkori gótikus templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Batthyány-Strattmann László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban ~hoz csatolták Sülyt, 1960–88 között hozzá tartozott Nagybodak.
Feld Lajos; Ľudovít Feld
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
Részletek
Feld Lajos (SZM)
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben véglegesen visszatért Kassára. Rajzain, akvarelljein, rézkarcain, litográfiáin városrészleteket örökített meg, ismertek szénrajz-portréi.
Feled (Jesenské)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Feled – A szabadságharc emlékműve (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1224 (55,8%) magyar, 653 (29,8%) szlovák, 132 (6,0%) roma. V: [2011] – 1369 r. k., 162 ref., 41 ev., 6 gör. kat. – 1794-ben klasszicista stílusban átalakított r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1730–37 között barokk, ref. temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A klasszicista Vécsey-kúria reneszánsz alapokon a 19. sz. közepén, a késő barokk Vécsey-kúria a 18. sz. végén épült. ~ temetőjében nyugszik De la Motte francia ezredes, II. Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és művészeti alapiskolával rendelkezett. Vasúti csomópont, 1951-ig járási székhely volt. – Ir. G. Kovács Gyula: Feled története (1998); Varga Gabriella: Fejezetek Feled néprajzához (2000).
Felistál (Horný Štál)
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. –...megnyit →
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. –...megnyit →
Részletek
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál, Tőnye (2004).
Fellegi István
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
Részletek
Fellegi István (JSZ)
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez utóbbinak – 1963-as nyugdíjazásáig – első igazgatója lett. Színműveket fordított és rendezett, ill. dramatizált. – Rendezései: Guy Maupassant – Fritz Hochwälder: Fogadó a határszélen; Egri Viktor: Ének a romok felett; Eugéne scribe: Egy pohár víz; Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás; Simon Magda: Százházas lakodalom. – Színpadra alkalmazásai: Jókai Mór: Az aranyember; Alois Jirásek: Lámpás. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Fellinger Károly
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991);...megnyit →
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991);...megnyit →
Részletek
Fellinger Károly (GJ)
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991); Csendélet halottakkal (v., 1996); Jóka – nevezetességek, helytörténet (1997); Fészek az égen (v., 2004). Fűhárfa (gyermekv., 2006); Szélkergető, kerek köpeny (2008); Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák, 2009); Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyermekv., 2010); Csomagmegőrző (vál. v., 2011); Mákom van (gyermekv., 2011); Rész és egész (v., 2012); Alázat (vál. v., 2013); Morzsabál (gyermekv., 2013).
.
Felsőbalog (Vyšný Blh)
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk...megnyit →
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk...megnyit →
Részletek
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk stílusú Koháry-Coburg-kastély 1720-ban épült a 17. sz.-i reneszánsz Wesselényi-kastély helyén, 1817–22 között kibővítették és klasszicista stílusban átalakították, 1958 óta szociális otthon működik benne. A kastély körüli 200 holdas vadaskertben, a községtől 3 km-re É–ÉK-re találhatók a 17. sz. végén elpusztult Balogvár romjai.
Felsőcsáj (Vyšný Čaj)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DK-i részén, az Ósva-patak jobb partján, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 335, ebből 209 (62,4%) szlovák, 117 (34,9%) magyar; [2011] – 309, ebből 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar. V: [2011] – 143 ref., 138 r. k., 7 ev., 1 gör. kat. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Klasszicista stílusú ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1952-ben épült.
Felsőcsallóköz
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is...megnyit →
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is...megnyit →
Részletek
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is közölt. – Szerk. Salamon X. Ferenc, Reininger József.
Felsőerdőfalva, Óleszna (Stará Lesná; Altwalddorf)
Részletek
Község a Késmárki járásban, a Szepesi-medencében, a Magas-Tátra DK-i lábánál, a Tar-patak völgyében, Késmárktól Ny-ra. L: [1921] – 564, ebből 533 (94,5%) német, 28 (5,0%) szlovák, 1 (0,2%) magyar; [1940] – 662, ebből 396 (59,8%) német, 94 (14,2%) magyar, 77 (11,6%) roma, 74 (11,2%) szlovák; [2011] – 1007, ebből 814 (80,8%) szlovák, 108 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 794 (78,8%) szlovák, 111 (11,0%) roma, 1 (0,1%) német. V: [2011] – 788 r. k., 45 ev., 12 gör. kat. – Német (szász) hospesek által a 13.- sz.-ban alapított település, amelynek német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. A 13. sz.-ban emelt r. k. (Szt. Péter és Pál-) templomát 1793-94-ben barokk-klasszicista stílusban alakították át, reneszánsz haranglába 1600 körül, klasszicista stílusú ev. temploma 1821-ben épült.
Felsőfalu; Felfalu (Chvalová)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.
Felsőfegyvernek (Horné Zbrojníky)
Részletek
1944-ben Kétfegyvernek néven Alsófegyvernekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 501, ebből 397 (79,2%) magyar, 96 (19,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 363 r. k., 108 ref., 18 izr., 11 ev.
Felsőgellér (Horné Holiare)
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista...megnyit →
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista...megnyit →
Részletek
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista stílusban épült.
Felsőjányok (Horné Janíky)
Részletek
1940-ben Jányok néven Alsójányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 237, ebből 233 (98,3%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 233 r. k., 3 ev. – R. k. (Jézus szíve) temploma 1914-ben épült szecessziós stílusban, a templom előtt 1921-ben felavatott Szt. Mihály- és Szt. Vendel-szobor Rigele Alajos szobrászművész alkotása.
Felsőkálosa (Vyšná Kaloša)
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat....megnyit →
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat....megnyit →
Részletek
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Felsőlánc (Vyšný Lánec)
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148...megnyit →
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148...megnyit →
Részletek
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148 r. k., 118 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) temploma 1776-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev; Obermetzenseifen)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1521, ebből 647 (42,5%) német, 392 (25,8%) szlovák, 297 (19,5%) magyar; [2011] – 535, ebből 444 (83,0%) szlovák, 57 (10,7%) német, 2 (0,4%) magyar, 1 (0,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 381 (71,2%) szlovák, 58 (10,8%) német, 54 (10,1%) roma, 8 (1,5%) magyar. V: [2011] – 374 r. k., 10 gör. kat., 3 ev., 1 ref. – Elzászi és stájerországi németek által a 14. sz. elején alapított bányásztelepülés. Lakosai a szomszédos (Alsó)Mecenzéffel szemben, ahol elsősorban a hámoripar vert gyökeret, nagyrészt vasércbányászattal foglalkoztak. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét 1945 után kitelepítették Németországba. R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773-ban barokk-klasszicista, az egykori városháza a 17. sz. közepén reneszánsz stílusban épült. 1960–99 között közigazgatásilag Mecenzéf heztartozott.
Felsőnyárasd (Horné Topoľníky)
Részletek
1940-ben Nyárasd néven Alsónyárasddal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 751, ebből 749 (99,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 739 r. k., 10 izr., 2 ref.
Felsőpél (Horný Pial)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 454, ebből 414 (91,2%) magyar, 24 (5,3%) szlovák; [2011] – 279, ebből 145 (52,0%) szlovák, 104 (37,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (51,6%) szlovák, 103 (36,9%) magyar. V: [2011] – 156 r. k., 61 ref., 4 ev. – Ref. temploma 1837–38-ban épült klasszicista stílusban.
Felsőpokorágy (Vyšná Pokoradz)
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%)...megnyit →
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%)...megnyit →
Részletek
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 287 ev., 26 r. k., 8 izr., 7 ref. – Ev. temploma 1797-ben, harangtornya a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban.