Etrekarcsa (Etreho Kračany)
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek.
Eurozug – Gombaszög Társulás
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy fenntarthatóságára, de ezt a tervet nem sikerült megvalósítania.
Evangélikus Lap
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Részletek
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor, Fábry Viktor.
Fábián Nóra; Árvay Alica (szül. Korber)
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
Részletek
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek előkészítésén dolgozik és fordít. Fm: Álmok Júdeában (elb., 1994); A nagyváros meséi (elb., 2002). Fordításai: Szerk. Lippincott: Az idő története (Perfect Könyvkiadó, 2002), Steve Fuller: Az entellektüel (Napvilág Könyvkiadó, 2005); James Surowiecki: A tömegek bölcsessége (Napvilág Könyvkiadó, 2007)
Fabó Tibor
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
Részletek
Fabó Tibor (SZM)
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között igazgatója. 2001-től a Komáromi Jókai Színház művésze. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Bonaventura (John Ford: Kár, hogy ká); Sganarelle (Jean-Baptiste Molière: Don Juan); II. Endre (Katona József: Bánk bán); Hirin, Jaty (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Kamarás (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Trissotin (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Jim (N. Richard Nash: Esőcsináló); Martini (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Weinberg hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Pablo (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Caligula (Albert Camus: Caligula), Komáromi Jókai Színház: II. József (Peter Shaffer: Amadeus); Vargányai Guszti (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Oberon (William Shakespeare: Szent Iván-éji álom); Kazynski (Spiró György: Az imposztor); Francia király (Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrácz: János vitéz); Rántotta (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző), Heródes (Michel de Ghelderode: Barabbás); Viktor (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Paczal János (Jókai Mór: A gazdag szegények); Kaunitz (Szomory Dezső: II. József); Vitalij (Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról); Lou (Arthur Miller: Kanyargó időben); Amos Hart (Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago); Gömböc úr (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Férfi (Jon Fosse: Őszi álom); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor); Morgó (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bóni gróf (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Seress Rezső (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Préda Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Doki (Ken Ludwig: Primadonnák); Süsü, a sárkány (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Andrej Szergejevics Prozorov (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Nemes Böffen Tóbiás (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Trafina, Mária szegény rokona (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Anton Szkvoznyik Dmutranovszkij, polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Riečan (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Sunyi bá (Spiró György: Príma környék); Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró) – Díj: Jászai-díj (2005); Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, a Kisvárdai Várszínház különdíja (2002); Életműdíj (2017) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Fábry István
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
Részletek
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936 és 1939 között részt vett a spanyol polgárháborúban, majd franciaországi internálótáborba került. 1941-ben visszatért Rozsnyóra, ahol az illegális kommunista mozgalomban vállalt tevékenységéért ugyancsak letartóztatták, s munkaszolgálatosként a frontra került. Itt 1944-ben átállt a szovjet hadsereghez. A szlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések időszakában, 1945 és 1947 között a kommunista párt tornaljai járási bizottságának titkára volt. majd 1948–1949-ben egyike a Magyar Bizottság tagjainak. 1950–1955 között az SZLKP KB, 1952–1958 között a CSKP KB tagja. 1976-os nyugdíjba vonulásáig magas rangú pártfunkciókat látott el, közben 1970–1977-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, 1968–71 között az SZNT Nemzetiségi Bizottságának elnöke is volt. A prágai tavasz elfojtását követően 1971–1972-ben a Csemadok KB elnöke lett: személyéhez kötődnek a normalizáció első időszakában a szervezeten belüli tisztogatások. – Fm. A forradalom katonája (emlékirat, 1978).
Fábry József
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
Részletek
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első bécsi döntés után – Mo.-on többször letartóztatták. 1942-ben büntetőszázaddal Ukrajnába vitték, ahol átállt a szovjet hadsereghez. Itt partizánkiképzésen esett át, s 1944-től a Szl. és Mo. területén tevékenykedő Petőfi Sándor partizánosztag tagja, majd parancsnoka lett. 1945 után rövid ideig még Csehszl.-ban tevékenykedett, majd – a szlovákiai magyarok üldöztetése miatt is – áttelepült Mo.-ra. Létrehozta a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége nevű illegális szervezetet, amely több ízben is tiltakozott a magyarellenes intézkedések ellen. Mo.-n a Magyar Dolgozók Pártjának alkalmazottja, ill. a Magyar Néphadsereg alezredese lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként az antifasiszta ellenállással kapcsolatos írásokat publikált. – Fm. A szabadságért harcoltunk (emlékirat, 1973).
Fábry Viktor
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
Részletek
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az Evangélikus Lapot, a Luthert, rendszeresen publikált a Prágai Magyar Hírlapban. Színműveket is írt.
Fábry Zoltán
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
Részletek
Fábry Zoltán (csa)
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból tanulmányait félbehagyta. Az 1920-as évektől kezdve rendszeresen publikált, 1930-tól elsősorban a baloldali sajtóban. 1927–1939 között szlovenszkói szerkesztője volt a kolozsvári Korunknak, 1931–1936 között Az Út szerkesztője. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa volt, de írásaira a baloldali elfogultság is rányomta bélyegét. 1939–1948 között Szl.-ban nem publikálhatott; a második vh. alatt több alkalommal is bebörtönözték. A vádlott megszólal c. 1946-os manifesztuma tiltakozás a szlovákiai magyarok jogfosztása ellen, ám csak 1968-ban jelenhetett meg nyomtatásban. 1948 után haláláig ~ a csehszlovákiai magyar irodalom szinte egyszemélyes intézménynek számító vezéralakja. Munkatársa volt az 1948. dec. 15-én indult Új Szónak, 1958-tól haláláig főmunkatársa az Irodalmi Szemlének. Főbb díjai, kitüntetései: Érdemes művész (1957); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1964); Madách-díj (1967); Munka Érdemrend (1967); a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1967). 1989 után életműve kapcsán heves vita alakult ki a szlovákiai magyar sajtóban. Munkásságát 2009-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 1980–2001 között – Fónod Zoltán szerkesztésében – tizenkét kötetes életműkiadása jelent meg(Összegyűjtött írásai I–XII.). – Fm. Korparancs (publicisztika, 1934); Fegyver s vitéz ellen (publicisztika, 1937); A gondolat igaza (publicisztika, 1955); A béke igaza (publicisztika, 1956); Hidak és árkok (publicisztika, 1957); Emberek az embertelenségben (publicisztika, 1962); Harmadvirágzás (irodalmi tan., kritikák, 1963); Kúria, kvaterka, kultúra (irodalmi tan., kritikák, 1964); Európa elrablása (tan., 1966); Stószi délelőttök (tan., publicisztika, 1968); Üresjárat 1945–1948 (napló, 1991). – Ir. Kovács Győző: Fábry Zoltán (mon., 1971); Fónod Zoltán: Perben a történelemmel (mon., 1993).
Fábry Zoltán-díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által odaítélt díj, amelyet a Kárpát-medence magyarságának összefogásáért tevékenykedő nem szlovákiai személy kaphat meg. A díj egy plakettből és egy oklevélből áll. A díjat 2018-tól kezdődően a magyar kultúra napjának felvidéki központi rendezvényén adják át.
Fajkürt (Dedinka)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar. V: [2011] – 690 r. k., 5 ev., 4 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített Nagyfajkürt és Kisfajkürt 19. sz. végi egyesítésével létrejött község kétnyelvű lakossága mellé az első vh. utáni földbirtokreform során, 1921-ben újabb szlovák kolonisták települtek. A Kisfajkürtön létrehozott kolónia előbb 1937–38-ban, majd 1945–60 között önálló község volt. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1784-ben késő barokk, a Platthy- és az Ambró-kúria a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Fáklya 1.
Részletek
A Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt (Kassa, 1922. máj. 1.–szept. 30.). 23 száma jelent meg. Tartósabb életű testvérlapja a pozsonyi Munkásújság volt. – Szerk. Borovszky Géza.
Fáklya 2.
Részletek
Társadalmi és irodalmi szatirikus riport- és pletykalap (Pozsony, 1929). 5 száma jelent meg. – Szerk. Fehér Jenő.
Fáklya 3.
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Részletek
A Fáklya folyóirat címlapja (1956) (FI)
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet különböző területeit, riportjai az újjászületés mindennapjaiba adtak bepillantást. – Szerk. Szabó Béla (1951); Bátky László (1952); Bojsza Imre (1956). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után (In: Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
Faragó Ödön
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
Részletek
Faragó Ödön (KTA)
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a városban maradt, az első vh. utáni kassai, ill. csehszlovákiai magyar színészet egyik kiépítője s legfontosabb személyisége. Az új államkeretek közt továbbra is a kassai színház igazgatója maradt, majd 1920–1923, ill. 1924–1926 között a pozsony-kassai színikerület igazgatója. 1932–1934 között, ill. 1936-ban ismét Csehszl.-ban játszott (Földes Dezső, majd Iván Sándor társulatával). 1939–1941 között újból Kassán volt Ivánékkal, ezt követően azonban a háború végéig nem léphetett színpadra. 1933-ban a kárpátaljai színikerület igazgatója, majd 1948-at követően a budapesti Nemzeti Színház rendezője és színművésze volt. Kassai operarendezéseivel a szlovák opera történetébe is beírta a nevét. Színházi szak-, ill. emlékiratíróként fontos könyvek szerzője. – Főbb szerepei: Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár); Lear (William Shakespeare: Lear király); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Taifun); Petur bán (Katona József: Bánk bán); Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók); Cigány (Szigligeti Ede: A cigány); Svengáli (Paul M. Potter: Trilby). – Fm. Impresszióim, Budapest, 1912; A vidéki színészet újjáépítése, Kassa, 1918; A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története (kézirat), OSZK; Írások és emlékek, Ungvár, 1933; Írásaim és emlékeim, Kassa, 1942; A magyar színészet országútján Bp., 1946 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974).
Faragó Sándor
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése után Svédországba emigrált, ahol – saját műveiből is – filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. – Fm. (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta (r., 1924); Jószagú Kelemen császár (r., 1926).
Farkas Gyula 1.
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt.
Farkas István
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
Részletek
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).
Farkas Iván
Részletek
Farkas Ivan (Somogyi fot.)
(* 1966. jan. 2. Nyitra) Közgazdász, politikus. Az érsekújvári Ipari Szakközépiskolában érettségizett (1984), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett közgazdasági és vállalatvezetői oklevelet (1989). 2002-től az MKP elnökségének tagja és parlamenti képviselője, 2008-tól pártja országos tanácsának elnöke. 2013-tól Muzsla község polgármestere.
Farkas Jenő
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
Részletek
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.
Farkas Ottó
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
Részletek
Farkas Ottó (FI)
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző újságoknál, szervezeteknél dolgozott. 1990-től főállásban újságíró. Szinte valamennyi szlovákiai magyar lapban publikált – Szabad Földműves, Szabad Földműves Újság, Gömöri Hírlap, Új Szó, Vasárnap. 2012-ben nyugdíjba vonult, majd megjelent első könyve az Ördög János ugratása. – Fm: Ördög János ugratása. Mondák regék, történetek. (2012); Kísértetárnyék. (2013); Honvágy – élet írta történetek. (2013). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Farkas Pál
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →
Részletek
Farkas Pál (SZM)
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi társulatokban, s ezzel járta végig Szlovákia magyarlakta településeit. Több ízben maga is vezetett ilyen társulatot. Az 1920–30-as években szerkesztője volt a Kassán kiadott gazdag tartalmú színházi almanachoknak. – Főbb színházi szerepei: Gerő, intéző (Kálmán Imre: Tatárjárás); Színigazgató (Lucian Hervé: Nebáncsvirág); Carnero, gróf (Johann Strauss: A cigánybáró); Tiborc (Katona József: Bánk bán); Öreg komédiás (Zilahy Lajos: Zenebohócok); Goldstein sSzámi (Kövessy Albert: Goldstein Számi); A vén gazember (Mikszáth Kálmán: A vén gazember). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974); Keller Imre: Jubileumi Album 1918–1928 (1928).
Farkas Veronika
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
Részletek
Farkas Veronika (ST)
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és a soproni Benedek Elek Óvópedagógiai Egyetemen művészettörténetet ad elő. A 2001-ben alapított Limes Galéria vezetője Komáromban, számos tárlatot rendezett, ill. katalógust szerkesztett; Dúdor István műveiből több kiállítást rendezett.
Farkas Zoltán
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
Részletek
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas évek második felében tagja volt a városi képviselő-testületnek. Miután 1938-ban Kassa visszakerült Mo.-hoz Kistarcsára internálták, ahol több mint egy évet raboskodott. Szabadulása után Budapesten telepedett le, ahonnan 1944 nyarán Auschwitzba hurcolták. Feltételezhetően a haláltábor evakuálása során, 1945 jan.-jában vesztette életét.
Farnad (Farná)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák. V: [2011] –891 r. k., 147 ref., 138 ev., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1787-ben klasszicista, ev. temploma 1821-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Farnbauer Gábor
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az...megnyit →
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az...megnyit →
Részletek
Farnbauer Gábor (FI)
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az 1980-as évek elején jelentkezett, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). 1992-ben Madách-díjjal jutalmazták. – Fm. A hiány szorításában (v., 1987); A magány illemtana (v., 1989); Az ibolya illata (v. és szövegek, 1992).
Fazekas Imre
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i...megnyit →
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i...megnyit →
Részletek
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i nyugdíjazásáig tagja maradt. Számos hangjáték és tucatnyi szlovák film szereplője volt. 1969-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, 1980-tól Érdemes művész címmel tüntették ki.
Fazekas József
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
Részletek
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi részleg vezetője, 1989 dec.-ében főszerkesztője) volt. Ugyekkor két hónapig a Napfőszerkesztő-helyettese is. 1992–1999 között a Kalligram Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős, 2005-től főszerkesztője, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói részlegének igazgatója. Szaktudományos munkák fordítója, irodalmi antológiák és tudományos kötetek szerkesztője, összeállítója.
FECSKE – Nagycsaládosok Társulása
Részletek
A többgyermekes magyar családok érdekképviseletét, támogatását, segítését vállaló szervezet (Kolon, 1996). Karitatív és érdekvédelmi tevékenységet folytat. Évente három nagyobb rendezvényt valósít meg (szervezői találkozók, családi táborok, regionális szerveződések). Tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének. – Vezető: Tóth Attila.