Enyicke (Haniska)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád jobb parti teraszán, Kassától D-re. L: [1921] – 977, ebből 840 (86,0%) szlovák, 118 (12,1%) magyar; [2011] – 1451, ebből 1304 (89,9%) szlovák, 1 (0,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1296 (89,3%) szlovák, 3 (0,2%) magyar. V: [2011] – 1217 r. k., 25 gör. kat., 7 ref., 6 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1656-ban épült barokk stílusban. A Wesselényi Ferenc nádor által 1658-ban késő reneszánsz stílusban építtetett, 1880–90 között historizáló stílusban átépített kastély a második vh. végén súlyosan megrongálódott, azóta romokban áll.
Eötvös Kör
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Részletek
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör a független kriticizmus szellemében működik (Magyar Nemzet, 1937. dec. 2.); Vígh Károly: Az Eötvös Kör és a Sarló (Forrás, 1979/10).
Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-150x150.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Részletek
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-300x200.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kassai-medence É-i részén, a Tarca folyó völgyében, Kassától É-ra. L: [1921] – 17 577, ebből 12 126 (69,0%) szlovák, 1948 (11,1%) magyar, 1893 (10,8%) zsidó, 817 (4,6%) német, 328 (1,9%) ruszin, 59 (0,3%) roma; [2011] – 91 782, ebből 74 469 (81,1%) szlovák, 1562 (1,7%) roma; 2093 (2,3%) ruszin és ukrán, 128 (0,1%) magyar, 41 (0,04%) német, 16 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 73 908 (80,5%) szlovák, 2198 (2,4%) ruszin és ukrán, 1479 (1,6%) roma, 505 (0,5%) cseh, 225 (0,2%) magyar, 39 (0,04%) német, 6 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 50 799 r. k., 7477 gör. kat., 3717 ev., 1387 gör. kel., 225 testvéregyházbeli, 180 jehovista, 138 ref. – Német hospesek letelepítésével a 12. sz.-ban alapított kereskedőváros, a Lengyelország felé irányuló kereskedelem egyik központja volt. A 18. sz.-ban megfogyatkozott német és magyar polgársága nagyrészt beolvadt a betelepülő szlovák lakosságba. A 18. sz.-tól jelentős számú zsidó közösség is lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba deportáltak. A 20. sz. második felére a sz. elején még számottevő magyar lakosságát is elveszítette. 1374-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Sáros vármegye, 1940–45 között a Sáros-zempléni zsupa, 1949–60 között és 1996 óta az ~i kerület székhelye. – A „Tarca-parti Athénnak” is nevezett ~ a történelmi Mo. egyik leghíresebb iskolavárosa volt: 1667-ben alapított ev. Kollégiuma a 20. sz. elején jogakadémiát, ev. teológiai akadémiát és főgimnáziumot foglalt magában. Csehszl. megalakulása után, 1919-ben a jogakadémia Miskolcra, a teológia előbb Budapestre, majd Sopronba költözött, a gimnáziumban 1926-ig folyhatott magyar nyelvű oktatás. 1919. jún. 16-án a városba bevonuló magyar Vörös Hadsereg támogatásával ~en kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. A két vh. között Új Világ (1920–40) és Sáros (1926–28) címmel jelentek meg magyar nyelvű lapjai. – A város történelmi városmagja védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemlékei az orsó alakú főtere közepén álló 1330-ban épült gótikus r. k. (Szt. Miklós-) plébániatemplom, az 1642-ben emelt késő reneszánsz ev. templom, az 1666-ban épült egykori ev. kollégium (melynek sarkán található emlékmű Caraffa generális 1687. évi vérengzése áladozatainak állít emléket), az 1754-ben emelt barokk stílusú gör. kat. püspöki székesegyház, a ferencesek 17. sz.-ban épült reneszánsz stílusú temploma és rendháza. A Rákóczi-ház, amely jelenleg a Sárosi Múzeumnak ad otthont, a 16. sz. végén reneszánsz, a régi Vármegyeháza 1783-ban barokk, a várostól DNy-ra lévő Kálvária-dombon álló r. k. (Szt. Kereszt-) templom 1721–59 között barokk stílusban épült. Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes 1845. évi költői versenyének az ~től D-re fekvő Vílec-dombon található emlékoszlopát 1883-ban emelték. – A város közúti és vasúti csomópont, K-Szl. egyik kulturális és gazdasági központja. Színházát, a Jonáš Záborský Színházat 1944-ben, egyetemét, az eperjesi Šafárik Egyetemet 1996-ban alapították. Gör. kat. és gör. kel. püspöki székhely, a szlovákiai ruszin (ukrán) kisebbség egyik szellemi központjagör. kat. és gör. kel teológiával és ukrán-ruszin nyelvű színházzal (Alexander Duchnovič Színház, alapítva 1946-ban). Gazdaságát főként a gép-, elektrotechnikai, élelmiszer-, fa- és nyomdaipar képviseli. – Az 1970-es években ~hez csatoltak számos környező települést. – Ir. Gömöry János: Eperjes és az evangélikus kollégium története (1994); Szlovenszkói városképek (2002).
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490154-large.jpg "Eperjes − Caraffa áld. emléke (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Caraffa áld. emléke (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490153-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489051-large.jpg "Eperjes − Rákóczi-ház (Szeder László)"){kind=small}
Eperjes − Rákóczi-ház (SzL)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489050-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)Eperjesi Lapok
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, közgazdasági, közművelődési és szépirodalmi hetilap (Eperjes, 1919). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Koós Ernő.
Érdekes Újság
Részletek
Független szlovákiai újság (Pozsony, 1991. jan. 4.–1991. jún. 17.). Megjelent a Partner Kiadó gondozásában. Alapítói: Kalita Gábor, Tóth Gyula.
Erdélyi Géza
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
Részletek
Erdélyi Géza (GJ)
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház püspöke, 2001-től a Magyar Ref. Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. 1971–1985 között a betléri és a krasznahorkai történeti Andrássy-könyvtár köteteit rendezte. Művészettörténeti kutatásai is jelentősek. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2003). – Fm. Gömör vármegye klasszicista építészete (1996, 2005).
Erdélyi Pál
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
Részletek
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az egyesület kiadványaiban. A régi magyar irodalom kutatásában tűnt ki; Komáromban főként Jókai életművével foglalkozott. – Fm. Bódiss Jusztin (1923); Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig (1939). – Ir. Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1937).
Erdődy Kálmán
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
Részletek
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék városait. 1945-től különböző pesti, ill. vidéki színházak tagja. Vidéken rendezéseket is vállalt. A kabaréműfaj egyik kiemelkedő alakja volt.
Erdőhátkarcsa (Lesné Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban épült.
Erdőházi Hugó
Részletek
(* 1908. Komárom, † 1982. London [Nagy-Britannia]) Költő, író. Prágában jogot végzett, az 1930-as évektől Komáromban polgári iskolai tanár. 1945-ben Budapestre, 1956-ban Londonba költözött. – Fm. Jóspercekben (v., 1928); Térkép (v., 1931); Legyen szüret (v., 1932); Életkének életről (v., 1934); Leánypolgári (naplóregény, 1937).
Erdős Miklós
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
Részletek
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi Állami Természetvédelmi Központ kassai munkatársa. A Gömör–Tornai-Karszt barlangjainak kutatója; szakcikkei különböző szlovákiai lapokban jelennek meg.
Erdőszelestény (Záhorce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 622 (91,9%) szlovák, 35 (5,2%) magyar. V: [2011] – 307 r. k., 303 ev., 4. gör. kat., 4 ref. – A 20. sz. elején Erdőmeg és Szelestény egyesülésével hozták létre. Klasszicista stílusú ev. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Hétfájdalmú Szűzanya) temploma 2000-ben épült.
Érsek Árpád
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
Részletek
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben kezdett politizálni és 2010-ben a MOST-HÍD párt jelöltjeként a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője lett. A 2012-ben és 2016-ban tartott parlamenti választások során is képviselői mandátumot szerzett. 2010 novemberében a közlekedési minisztérium államtitkárává nevezték ki, a közúti és a vasúti forgalommal, valamint a közlekedési beruházásokkal kapcsolatok ügyek felelőse volt. 2016 augusztusától a közlekedésügyi, építésügyi és a régiófejlesztési tárca vezetője. Somorján él.
Érsek György
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
Részletek
Érsek György (TSZA)
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák színműveket fordított magyarrra. – Főbb színházi szerepei: Brighella (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Mr. Worthing (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Larry (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Plébános (Tamási Áron: Énekes madár); Fabrizio (Carlo Goldoni: Mirandolina); Sztyepan (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Arlecchino (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska); Sheriff (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Orvos (Csurka István: Döglött aknák); Crooks (John Steinbeck: Egerek és emberek); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dottore (Karel Čapek–Josef Čapek: Szerelem végzetes játéka); Ladius (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Curtis (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Stone hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Dr. Spivey (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Arnold (Márai Sándor: Kassai polgárok). A Kassai Thália Színpad produkcióinak zenei összeállításaiból: Klimits Lajos: Névtelen komédia. Henrik Ibsen: Babaotthon. Emil Braginszkij–Eldan Rjazonov: A bagoly. Mészáros László: Egy tanú idézése. Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. John Boynton Priestley: Váratlan vedég. Leonyid Zorin: Házasságtörés. Szlovák színműveket fordított magyar nyelvre. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Érsek-Újvár
Részletek
Katolikus, politikai. társadalmi és közgazdasági heti újság (Érsekújvár, 1932–1938). 1933. aug. 27-től Érsekújvár és Magyar Vidék c. jelent meg. Az Érsekújvár és Vidéke ellenlábasaként indult, s 1939-től ismét jelent meg. – Szerk. Horváth István, Schneider Ede.
Érsekkéty; Kéty (Keť)
Részletek
Érsekkéty − Szt. István szobra (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53 (8,0%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 287 r. kat., 3 ev. – 1775-ben épült ref. és 1884–87-ben épült r. k. temploma a második vh. végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek. 1999-től magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezik.
Érsekújvár és Vidéke 1.
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre volt a felelős szerkesztője. – Szerk. Vadász Ferenc, Sándor Dezső.
Érsekújvár; Újvár (Nové Zámky; Neuhäusel)
Részletek
Érsekújvár − Széchényi György esztergomi érsek szobra (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Nyitra-folyó jobb partján, Nyitrától D-re. L: [1921] – 19 023, ebből 9378 (49,3%) magyar, 7686 (40,4%) szlovák, 1455 (7,6%) zsidó, 235 (1,2%) német; [2011] – 39 646, ebből 25 618 (64,6%) szlovák, 8863 (22,4%) magyar, 226 (0,6%) cseh-morva, 46 (0,1%) roma, 27 (0,1%) zsidó, 18 (0,05%) német nemzetiségű. A: [2011] – 24 089 (60,8%) szlovák, 10 128 (25,5%) magyar, 228 (0,6%) cseh, 111 (0,3%) roma, 28 (0,01%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 23 385 r. k., 1011 ev., 880 ref., 190 jehovista, 74 gör. kat., 59 izr. – Várát Esztergom eleste után, 1545–46-ban Várday Pál esztergomi érsek építtette a török elleni védekezésül. 1663–85 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották. Az erődítményen kívül kialakult település 1691-ben mezővárosi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Nyitra-Pozsony vármegye székhelye volt. A második vh. végén, 1944. okt.-ben és 1945. márc.-ban stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és mintegy 2 ezer lakosát. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak jelentős részét pedig a második vh. után Mo.-ra telepítették, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. – A főterén álló r. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemplom, valamint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc-) temploma és kolostora a 17. sz.-ban barokk, r. k. kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. sz. második felében, ev. templomát 1905-ben, ref. templomát 1924-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. Anton Bernolák szlovák nyelvész, ~i r. k. plébános szobrát 1937-ben, Czuczor Gergely szobrát 1966-ban, a helyi születésű Kassák Lajos szobrát 1989-ben, az ~t városi rangra emelő Széchényi György esztergomi érsek szobrát 2005-ben emelték. Jelentős régészeti lelőhely: területén 1956–62 között 526 síros késő avar kori, 1969–70-ben 211 síros 10–12. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. – A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. 1936-ban ~ott mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. A Csemadok 1960-ban itt rendezte meg az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1969 óta évente itt rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, 1971 óta pedig háromévente a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1983-ban ~ban indult útjára a csehszlovákiai magyar pályakezdő irodalmárok Iródia mozgalma, s 1987-ben itt alakult meg a Stúdió erté művészeti műhely, amely évente megrendezi az alternatív művészet nemzetközi fesztiválját. – A két vh. között legjelentősebb lapjai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvár és Magyar Vidék, az Újvári Újság c. politikai és társadalmi hetilapok, valamint a Világosság c. r. k. oktatási folyóirat voltak. Az 1950-es években Rozorané medze – Felszántott Barázdák, 1960–67-ben Naša cesta – Mi Utunk, 1968–69-ben Novozámocké noviny – Érsekújvári Újság, később 1991-ig Heti Hírlap címmel jelent meg járási hetilapja. A városi hivatal 1991 óta jelenteti meg a Castrum Novum c. kétnyelvű havi-, majd hetilapot. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. – Önálló magyar tanítási nyelvű gimnáziummal 1925-ig, 1938–45 között, majd 2004 óta (Pázmány Péter Magyar tanítási nyelvű Gimnázium) rendelkezik; 1925–38 és 1952–2004 között a szlovák gimnázium melletti magyar tagozata volt. A gimnázium mellett a 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola),s vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Egészségépiskolája, Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolája és Kereskedelmi Akadémiája volt. – A város a Budapest-Bécs vasútvonal (1850) és az ahhoz csatlakozó Komárom-Nyitra vasútvonal megépítése óta jelentős vasúti csomópont, ami számos ipari üzem létrejöttét eredményezte. Jelenlegi legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és az élelmiszeripar. – Ir. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából (1932); Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Nové Zámky – Érsekújvár – Neuhäusel 1897–1997 (1997); Szlovenszkói városképek (2002); Strba Sándor – Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története (2004); Strba Katalin – Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében (2006).
Érsekújvár – Ocskay László kivégzésének helye (GJ)
Érsekújvár − r. k. templom (GJ)
Érsekújvár − Kassák Lajos szobra (GJ)
Érsekújvári Újság
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.
Értesítő
Részletek
Bélyeg-gyűjtők tájékoztatója (Komárom, 1985–1988). Szerk.: Szénássy Árpád.
Eruditio – Educatio
Részletek
A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos folyóirata (Komárom, 2006). Irodalom- és társadalomtudományi tanulmányokat, közleményeket, konferenciák előadásait, recenziókat közlő negyedéves periodicitással megjelenő folyóirat. Elsősorban az egyetem tudományos eredményeinek közlését szolgálja. Szerzői között az egyetem oktatói találhatók. – Szerk. L. Erdélyi Margit (2006); Liszka József (2009).
Este
Részletek
Színházi művészeti és társadalmi hetilap (Pozsony, 1926). Többek között Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Jarnó József, Kázmér Ernő, Mécs László, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Lajos és Urr Ida voltak a munkatársai. – Szerk. Jánoska Tivadar, Szeredai Gruber Károly.
Esterházy János, gróf
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
Részletek
Esterházy János, gróf (FI)
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az OKP elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szl.-ban maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be. 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben a szlovákiai magyar kisebbséget képviselte. Noha nyilatkozataiban ő is helyeselte a német háborús törekvéseket, s parlamenti képviselőként része volt a totalitárius állam kiépítésében, keresztény-konzervatív elveit megőrizve a nemzetiszocialista tanokat végig elutasította. 1942. máj. 15-én pedig lelkiismereti okokból nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. 1943-tól – a szlovákiai és a magyarországi politika radikalizálódása miatt – fokozatosan visszavonult a politikai szerepléstől. 1944-ben zsidókat és más üldözötteket bújtatott, ill. segítette menekülésüket. 1944 dec.-ében a nyilasok Budapesten letartóztatták, s bár arra kényszerítették, hogy lemondjon Magyar Pártbeli elnöki tisztségéről, párttársai 1945 tavaszán megerősítették e tisztségében. Közben a Gestapo is elfogatóparancsot adott ki ellene, ezért bujkálni kényszerült. A kassai kormányprogram kihirdetésekor még bekapcsolódott a szlovákiai magyarok jogvédelmébe, de a szlovák belügyi szervek letartóztatták és átadták a szovjet hatóságoknak, melyek a Szovjetunióba hurcolták és tíz évi munkatáborra ítélték. 1947-ben, távollétében, a Szlovák Nemzeti Bíróság kötél általi halálra ítélte, mely ítéletet a köztársasági elnök életfogytiglanira változtatta. A szovjet hatóságok 1949-ben adták át Csehszl.-nak a már súlyos beteg ~t, aki a következő éveket különböző csehszlovákiai börtönökben és munkatáborokban töltötte. 1957 márc.-ában a morvaországi Mírovban érte a halál. Holtestét elégették. Hamvait 2007-ben a kommunizmus áldozatainak prágai tömegsírjában találták meg. – Fm. Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben (publ., 1992); A kisebbségi kérdés (tan., publ., 2000). – Ir. Molnár Imre: Esterházy János (mon., 1997); Esterházy János Emlékkönyv (2001); Molnár Imre: „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal…” (mon., 2008).
Esterházy Lujza, grófnő
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Az 1930-as évek elejétől tevékenyen részt vállalt a szlovákiai magyar katolikus mozgalmakban (Actio Catholica; Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület; Prohászka Ottokár Körök Szövetsége), elnöke volt a magyar nők keresztényszocialista egyesületének. Az első szlovák köztársaság idején öccse, Esterházy János gyermekeit nevelte. 1945 elején megpróbálta elérni, hogy testvérét a hatóságok szabadon engedjék. 1946 nyarán Párizsba menekült, ahol segítette a magyar békeküldöttség munkáját. Később a Rideau de Fer (1950–51) és a Réfugié Hongrois (1951–1959) szerkesztőségében dolgozott. – Fm. A huszadik esztendő (1942); Coeurs affronte`s (emlékirat, 1961; magyarul: Szívek az ár ellen, 1991).
Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
Esti Újság 2.
Részletek
Bulvár jellegű napilap (Pozsony, 1933–1938). „Szenzációs” híranyagok és terjedelmes történelmi tárgyú ponyvaregények közlésével az átlagolvasók körében nagy népszerűségre tett szert, s időnként a csehszlovákiai magyar viszonylatban fantasztikusnak tekinthető 20-25 ezres példányszámot is elérte. – Szerk. Herczeg Gábor.
Esti Újság 3.
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Részletek
Az Esti Újság fejléce (FI)
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó irodalmi folyóiratokat. Irodalmi és kulturális anyagainak szervezői Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A lapot 1941 őszén a hatóságok napi 4 oldalra korlátozták, majd betiltották. Főszerkesztői közül a legismertebb a lapot 1938 őszétől irányító Somos Elemér volt.
Észak Szava
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint információkkal és tanácsokkal látta el, hogyan reagáljanak a csehszlovák hatóságok lépéseire. A csupán 1–2 oldalnyi terjedelmű lapot a szövetség tagjai személyesen, ill. postai úton terjesztették.
Ethey Gyula
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
Részletek
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei közigazgatásban dolgozott, árvaszéki alelnök is volt. Az I. vh. után visszavonult szelezsényi birtokára, de ezt 1945 után elkobozták és ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. Folyamatosan gyűjtötte a régi nemesi családokra vonatkozó okiratokat, ezek egy része 1945-ben megsemmisült, de a II. vh. után is folytatta a gyűjtőmunkát, elsősorban Vágújhely és Trencsén környékén. Nemcsak gyűjtötte ezeket, hanem különböző cikkekben feldolgozva publikálta is. Gyűjteményének egy részét 1953-ban a trencséni levéltárnak adományozta, de a legrégebbi okiratok közül számos a birtokában maradt, ezek egy része halála után ismeretlen helyre került. Özvegye a pozsonyi állami levéltárnak is átadott mintegy 50 doboznyi iratot. Munkásságát Csanda Sándor irodalomtörténész egy (kéziratban hátrahagyott) tanulmányban ismertette. Ezt a Fórum Társadalomtudományi Szemlében Csanda Gábor adta közre 2005-ben. Érdeklődése kiterjedt a családtörténet mellett a kastélyok, a vendéglátás, a bortermelés, az egykori közigazgatás stb. történetére is. Több tanulmányt szentelt a vágvölgyi magyarság fokozatos térvesztésének, valamint a nemzetiségi kérdésnek a 19. században. – Fm. Alsószelezsény története (1922); Vágújhely története és a szomszédos várak (németül is) (1926); Vágvölgyi krónika (1936); Zoborvidék múltjából (1936); A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, é. n.; A Stibor család építkezései (1943); A csejtei uradalom élete (1943). – Ir. Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága (FTSZ 2005/4.).
Etnológiai Központ
-> Fórum Kisebbségkutató Intézet
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).