Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Csécsi- és az Ida-patak folyása között, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 635, ebből 439 (69,1%) magyar, 187 (29,4%) szlovák; [2011] – 824, ebből 464 (56,3%) szlovák, 312 (37,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (57,8%) magyar, 295 (35,8%) szlovák. V: [2011] – 373 r. k., 270 ref., 95 gör. kat., 4 ev. – Gótikus eredetű r. k. (Nepomuki Szt. János-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították, késő klasszicista ref. temploma 1850–67 között, klasszicista gör. kat. (Védelmező Szűz Mária-) temploma 1877-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Hanva − Tompa Mihály szobra (FI)

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 829, ebből 749 (90.3%) magyar, 69 (8,3%) szlovák; [2011] – 710, ebből 616 (86,8%) magyar, 55 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 663 (93,4%) magyar, 36 (5,1%) szlovák. V: [2011] – 377 ref., 245 r. k., 23 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1823–30 között épült klasszicista stílusban; a templomkert temetőjében nyugszik Tompa Mihály költő, a falu egykori lelkésze, a temető bejárati kapuja előtt 1940-ben felavatott mellszobra látható. A 18. sz. végén emelt barokk-klasszicista stílusú Hanvay-kúriában 2004 óta a ref. egyház diakóniai központja működik, a középkori kolostor maradványaira épült Darvas-kúria ma művelődési ház. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Hanva – ref. templom és a Tompa-szobor (GJ)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 567 (81,6%) magyar, 93 (13,4%) szlovák. V: [2011] – 602 r. k., 8 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1769-ben késő barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. Határának a Helembai-hegységhez tartozó Ny-i részét 1966-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Előnyös földrajzi fekvésénél fogva az őskor óta folyamatosan lakott hely volt: közelében a gravetti kultúrához tartozó őskőkori leleteket, rézkori települést és sírt, valamint korai bronzkori és 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.

1962-ben Kistompához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 329, ebből 308 (93,6%) magyar, 20 (6,1%) szlovák; [1961] 412, ebből 220 (53,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 316 r. k., 8 ev., 4 izr. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák családok települtek.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 235, ebből 227 (96,6%) magyar; [2011] – 102, ebből 76 (74,5%) magyar, 26 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 97 (95,1%) magyar, 5 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 51 r. k., 45 gör. kat., 6 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1765-ben barokk stílusban épült. – 1964-ben Bódvavendégivel és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1991 óta újra önálló község.

Hetény − Ref. templom (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).

Hetény – Lilla Galéria (GJ)

Hetény – háborús emlékmű (GJ)

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 354 (84,7%) magyar, 43 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 180 r. k., 144 ref., 10 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma egy Árpád-kori gótikus templom alapjain 1802-ben, r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1969-ben épült. – Ir. Balogh Béla: Harmaci krónika (1748–1848). (1998).

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%) magyar, 92 (38,0%) szlovák. V: [2011] – 188 r. k., 11 ev., 1 ref. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1939-ben épült.

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.

1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 r. k., 67 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 18. sz.-ban barokk stílusban épült.

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1157, ebből 965 (83,4%) magyar, 61 (5,3%) szlovák; [2011] – 891, ebből 827 (92,8%) magyar, 53 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 845 (94,8%) magyar, 42 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 351 ref., 290 r. k., 216 gör. kat. – Középkori alapokon álló ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Szt. László-) temploma 1796–1802 között, barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Védelmező Szűzanya-) temploma a 19. sz. elején, klasszicista nemesi kúriája ugyancsak a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. D. Varga László (szerk.): Elődeink élete. Csicser és Szirénfalva néprajza (2000).

Csicsó − kastély (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.

csicsói holtág

A csicsói holtág (GJ)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 462 (95,1%) magyar, 24 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 249 ref., 184 r. k., 35 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1838–42 között, r. k. temploma 1998-ban épült. Határában bronz- és vaskori régészeti leleteket, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokat tártak fel. A Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását (1945) követően ~ közelében létrehozott vasúti átrakodó állomást Tiszacsernyő néven 1957-ben önálló községgé szervezték.

Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2759 (71,0%) magyar, 945 (24,3%) szlovák, 5 (0,1%) roma. V: [2011] – 1836 r. k., 835 gör. kat., 641 ref., 27 ev. – Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét. Az Ágcsernyő határában megépült vasutastelepet önálló községgé 1957-ben szervezték, városi rangot 1969-ben kapott. 1968. júl. 29–aug. 1. között, a Szovjetunió csehszlovákiai intervencióját megelőzően, a csehszlovák és a szovjet kommunista pártvezetés egyik utolsó tanácskozásának színhelye volt. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1997-ben épült. Határában 1951-ben honfoglalás kori sírokat találtak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 820, ebből 794 (96,8%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1397, ebből 1219 (87,3%) magyar, 159 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1263 (90,4%) magyar, 120 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 1308 r. k., 11 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szűz Mária-) temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Vízkelet – a falu központja (GJ)

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223 (14,0%) szlovák. V: [2011] – 1401 r. k., 24 ev., 8 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 17. sz.-ban korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hegy községet.

Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar. V: [2011] – 507 r. k., 3 ref., 1 ev., 1 gör. kat –R. k. (Szt. János-) temploma 1774-ben klasszicista, kúriája a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Tild.

1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A második vh. utáni lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.

Csilizradvány − Református templom (GJ)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.

Község a Poltári járásban, a Vepor-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Poltártól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 2296, ebből 2103 (91,6%) szlovák, 109 (4,7%) magyar; [2011] – 2399, ebből 2026 (84,5%) szlovák, 4 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2105 (87,7%) szlovák, 9 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1161 r. k., 403 ev., 4 gör. kat. – A 15. sz.-ban emelt gótikus stílusú ev. templomát 1622-ben reneszánsz, 1823-ban klasszicista stílusban építették át; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1887-ben, a historizáló stílusú Kramer-kúria a 19. sz. második felében épült. A ~hoz tartozó Katalinhután (Katarínska Huta) 1836-ban alapított üveggyár, a községben 1847-ben alapított vasöntöde működik. – 1973-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Etrefalvát (Turíčky).

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar, 143 (21,5%) szlovák. V: [2011] – 293 r. k., 161 ref., 31 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és külföldi szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1879–81 között, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1943-ban, a Kossuth-kúria a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A faluval egybeépült a Csízfürdő. A 19. sz. végén épült fürdőházak a svájci építészeti stílust utánozzák.

Csízfürdő (SzL)

Csoltó − r. k. templom (GJ)

Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 443 (89,1%) magyar, 35 (8,2%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 371 r. k., 29 ref., 26 ev. – Eredetileg gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 14. sz. elején építették, a 17. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1783-ban emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában kőbánya üzemel.

Csoltó − r. k. templom (GJ)

Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i részén, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 769, ebből 704 (91,5%) magyar, 58 (7,5%) szlovák; [2011] – 1063, ebből 704 (66,2%) magyar, 306 (28,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 784 (73,8%) magyar, 220 (20,7%) szlovák. V: [2011] – 954 r. k., 21 ev., 7 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1768-ban késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Csáky Károly: Györgymártonfalvától Csáb községig. Fejezetek a falu múltjából (1998).

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 353, ebből 339 (96,0%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 570, ebből 421 (73,9%) magyar, 121 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 435 (76,3%) magyar, 112 (19,6%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 9 ref., 2 ev., 2 gör. kat. – Korai barokk stílusú kastélyát Szelepcsényi György esztergomi érsek a 17 sz. második felében építtette, r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 17. sz. végén emelték barokk stílusban, majd 1824-ben klasszicista stílusban alakították át. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Losonci járásban, a Karancs hegység É-i lábánál, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 816, ebből 572 (70,1%) magyar, 179 (21,9%) szlovák; [2011] – 1111, ebből 871 (78,4%) magyar, 98 (8,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 911 (82%) magyar, 86 (7,7%) szlovák. V: [2011] – 946 r. k., 4 ev., 3 ref. – A korábban ~hoz tartozó Rátka (Ratka) pusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során, majd a második vh. után szlovák telepesek költöztek, 1955-ben önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 18. sz. második felében épült barokk, kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban. A falu határában az 1930-as évekig szenet bányásztak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák, 189 (39,5%) magyar. V: [2011] – 388 r. k., 29 ev., 1 ref. – A második vh. utáni belső telepítések során a községbe szlovák családok települtek. A barokk-klasszicista r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 18. sz. végén, az Endrődy-kúria 1760 körül, a Verbóy-kastély 1777-ben, a ma már romos állapotú klasszicista Prónay-, majd Vezekényi-kúria 1790 körül épült. A ~hoz tartozó Ipolykürt pusztán található Keglevich-kastély a 19. sz.-ban emelt klasszicista építmény, 1968 óta szociális otthon.

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186 (90,9%) magyar, 156 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 1070 r. k., 538 ref., 23 ev., 8 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és ÉNy-szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1794-ben, r. k. (Szt. István-) temploma 1935-ben, a Zichy-kúria 1800 körül épült. A dunai Nagyléli-szigetet a nyárfákon fészkelő értékes vízimadarai miatt 1974-ben természetvédelmi területté (9,14 ha) nyilvánították, s ~ határában terül el az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum egy része is. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Csütörtök − r. k. templom (GJ)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V: [2011] – 1540 r. k., 17 ev., 12 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során ~ határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, ill. cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét ~höz tartozott. ~ jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. sz.-ban gótikus stílusban átalakított kéttornyú r. k. (Szt. Jakab-) templom, 15. sz.-i gótikus freskókkal. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Sill Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (1996).

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar, 45 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 5 ref., 1 ev. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.