Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2759 (71,0%) magyar, 945 (24,3%) szlovák, 5 (0,1%) roma. V: [2011] – 1836 r. k., 835 gör. kat., 641 ref., 27 ev. – Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét. Az Ágcsernyő határában megépült vasutastelepet önálló községgé 1957-ben szervezték, városi rangot 1969-ben kapott. 1968. júl. 29–aug. 1. között, a Szovjetunió csehszlovákiai intervencióját megelőzően, a csehszlovák és a szovjet kommunista pártvezetés egyik utolsó tanácskozásának színhelye volt. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1997-ben épült. Határában 1951-ben honfoglalás kori sírokat találtak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésTiszacsernyő [Čierna nad Tisou]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380484
Módosítás dátuma2015. január 23.

Hibát talált?

Üzenőfal