Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).
Gwerk Ödön
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság...megnyit →
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság...megnyit →
Részletek
Gwerk Ödön (Önarckép)
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság eseményeiben, emiatt kiutasították Mo.-ról, és hazatért Selmecbányára. 1920 és 1934 között többször járt Olaszországban, Bécsben, Münchenben, Berlinben, Párizsban, Spanyolországban. 1938–1942 között a Comenius Egyetemen művészettörténetet és esztétikát hallgatott. Sokoldalú művész: a festészet mellett filozófiai, esztétikai tanulmányokat, műkritikát és verseket írt, s mind a csehszlovákiai magyar, mind a szlovák sajtóban publikált. A két vh. közötti időszakban mind művészetével, mind baloldali politikai tevékenységével magára vonta a figyelmet. Részt vett a Sarló mozgalomban is, 1932-től a kommunista párt tagja volt, a második vh. idején bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba. A második vh. után szinte teljesen felhagyott a festészettel, politikai pályára lépett, és a magyar kulturális élettel is megszakította kapcsolatait. – Ir. Brogyányi, K.: Festőművészet Szlovenszkón (1931); Bakoš, Oliver: Gwerk Ödön (mon., 1961); Kubičková, K.: Pastely a kresby ~. Výtvarný život, 1979/6.
Gyékényes
-> Kisgyékényes; Gyékényes (Rohožnica)
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323 r. k., 13 izr., 3 ev.
Gyenes Gábor
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja....megnyit →
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja....megnyit →
Részletek
Gyenes Gábor (SZM)
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Digitális és klasszikus grafikai technikákat egyaránt alkalmaz, objektumokat is készít, legjellemzőbbek azonban a nagyméretű, színes mélynyomású grafikái. Könyvillusztrációval is foglalkozik. – Fontosabb egyéni kiállításai: 2008: (Kovácspatak); 2010: (Pozsony); 2010: (Selmecbánya); 2011: (Győr). – Csoportos kiállítások: 2008: Szlovákiai magyar illusztrációs biennálé, „legszebb könyv díj“ (Dunaszerdahely); 2008: Vörös terem, Millenáris (Budapest); 2009: Niebelungok gyűrűje (Komárom, Fülek); 2010, 2011: Győri Nemzetközi Művésztelep kiállítása (Győr); 2011: Miskolci nemzetközi grafikai triennálé (Miskolc); 2011: Énekek éneke (Fáj). – Illusztrációk: Mátyás királysága (2007); Juhász János: Pókhálóban (2007); Szászi Zoltán: Kamasz (2009); Keresetlen szavak (2010); Karikatúrák, Új Szó (2006–2011); Hizsnyai Ildikó, Marianna Sitárova Husárikova: Magyarnyelv kezdőknek (2010). – Ir. Irodalmi Szemle, 2010/febr.
Gyepü Hangja
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap (Lédec és Pozsony, 1945–1946). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség nyugati csoportja adta ki. Összesen több mint húsz száma jelent meg. Célja az volt, hogy tájékoztassa a szlovákiai magyarokat az őket sújtó jogfosztó intézkedésekről. – Szerk. Hentz Zoltán.
Gyerk (Hrkovce)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 579, ebből 553 (95,5%) magyar, 9 (1,5%) szlovák; [2011] – 293, ebből 153 (52,2%) magyar, 124 (42,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (54,3%) magyar, 119 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 246 r. k., 7 ev., 4 gör. kat., 3 ref. – A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Katalin-) temploma 1770-ben barokk stílusban épült, 1808–09-ben klasszicista stílusban alakították át. 1980–98 között közigazgatásilag Ipolysághoz tartozott. – Ir. Tipary László: Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (2006).
gyermekfolklór
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek...megnyit →
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek...megnyit →
Részletek
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek kultúrájából a gyermekvilágba „leszállott” kultúrjavak, ill. lehetnek a gyermekek körében keletkezett alkotások. A gyermekek és a felnőttek folklórja közt nincsen éles határ, bizonyos műfajoknak (mese, találós stb.) vannak felnőtteknek, ill. gyermekeknek szánt típusai is. Ide szokás sorolni a különféle ügyességi gyermekjátékokat is (mancsozás, pilickézés, pitykövezés stb.). A többi folklórműfaj kutatásához képest a magyar gyermekfolklór iránti tudományos érdeklődés valamivel később bontakozott ki. Kis Áron gyermekjáték-gyűjteménye az első, amely nemzetközi párhuzamok fölvillantásával országos áttekintést ad (Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Budapest 1891). Bár elszórt folyóiratbeli közlésekként korábbi gyermekmondóka-adatokkal is rendelkezünk, az első, térségünket érintő, módszeres gyermekjátékgyűjtés Bakos József nevéhez fűződik. Az érsekújvári gimnázium tanáraként, 1939–1945 között, önképzőkört vezetve, diákjaival is gyűjtetett ilyen szövegeket, majd ezeket, saját gyűjtéseivel ötvözve, külön kötetben is megjelentette. Erőssége, hogy a mátyusföldi magyar mellett, összehasonlításként (jórészt saját gyűjtésű) mátyusföldi szlovák anyagot is közöl. Bakos munkáját néhány évtizeddel később, részben az általa kutatott területet is lefedve, részben attól kissé nyugatabbra Gágyor József folytatta, és végezte el a gyermekjátékok összegyűjtését. Ily módon a szlovákiai magyar nyelvterületnek ebből a nyugati szegletéből igazán példás adatközlésekkel rendelkezünk. B. Kovács István baracai közlését kell itt megemlíteni, valamint Géczi Lajos Ung-vidéki publikációit. Ir.: Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (1953); Gágyor József: Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák I–II. (1982); Gágyor József: Kislibáim, gyertek haza! Népi mondókák és gyermekjátékok (1999).
Gyermekvilág
Részletek
Képes gyermeklap. 1920-ban mindössze 15 száma jelent meg Pozsonyban Wenczel Etelka és Bernátsky Rózsi szerkesztésében. Konzervatív szellemiség jellemezte. Munkatársai között találjuk Kersék Jánost, Ölvedi Lászlót és Sík Sándort.
Gyimesi György
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS)...megnyit →
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS)...megnyit →
Részletek
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néppárttal együttműködő kisebbségi pártot alapított (Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért), de tömegbázist nem tudott kialakítani. Könyveit hazai és külföldi vadászélményeiről írta. – Fm. Az Ördöngöstől a Hortobágyig (1973); A Meru lankáin (1975); A Kárpátok bércein (1990); Bedrótozott Afrika (2003).
Gyiva (Diva)
Részletek
1976-ban Sárkányfalvához csatolt község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 297, ebből 289 (97,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1970] 153, ebből 149 (97,4%) magyar, 4 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 288 r. k., 8 izr., 1 ref.
Gyökeres György
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
GYÖKERES GYÖRGY (FI)
(* 1949. ? Lég, † 2010. ápr. 29., Lég) Fotóriporter. A somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1967-ben. 1975-ben közli első fényképeit az Új Ifjúság. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilap munkatársa. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfus. Fényképezőgéppel járta a honi magyar tájakat a Csallóköztől a Bodrogközig. Fényképei, munkái a Fórum Kisebbségkutató Intézet fotóarchívumában vannak elhelyezve.
Gyöngyösbokréta
1931–1944 között Mo.-n minden év aug. 20-a táján e néven rendezték meg a parasztcsoportok hagyományos tánc-, ének-, zene-, játék- és viseleti bemutatóit. A budapesti bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A bemutató ötletgazdája és főrendezője...megnyit →
1931–1944 között Mo.-n minden év aug. 20-a táján e néven rendezték meg a parasztcsoportok hagyományos tánc-, ének-, zene-, játék- és viseleti bemutatóit. A budapesti bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A bemutató ötletgazdája és főrendezője...megnyit →
Részletek
1931–1944 között Mo.-n minden év aug. 20-a táján e néven rendezték meg a parasztcsoportok hagyományos tánc-, ének-, zene-, játék- és viseleti bemutatóit. A budapesti bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A bemutató ötletgazdája és főrendezője Paulini Béla volt. Ezeken 1938 előtt a trianoni Mo. területéről, majd később a visszacsatolt területekről is néptáncot, népzenét, viseletet és ünnepi szokásokat színpadon bemutató csoportok léptek fel. A mozgalommá vált rendezvénysorozat 1938 után eljutott a visszacsatolt területekre, így a Felvidékre is. Biztosan tudjuk, hogy az 1939-es Gyöngyösbokréta-bemutatóra Kéméndről, Martosról, Bartról, Komáromszentpéterről, Izsáról és Nagyhindről is érkeztek csoportok Budapestre. 1939-ben Kassán is rendeztek „bokrétás bemutatót”, 1941-ben pedig Kéménden „Bokréta-napot”. A köztudatban a bemutatók és a mozgalom emléke máig él. A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományanyagot képviselt, s ezek jó része a ~ nélkül feledésbe merült volna. 1948 után ezek a hagyományőrző községek voltak az elsők, amelyek a feldolgozott lakodalmi, fonó, aratóünnepi, karácsonyi stb. játékokkal színpadi előadást valósítottak meg. A mozgalom küldetését Szl.-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt és az Országos Népművészeti Fesztivál Virágba szőtt álmok c. műsora vette át. – Ir. Pálfi Csaba: A Gyöngyösbokréta története. In Tánctudományi Tanulmányok 1969–1970. Dienes Gedeon–Maácz László szerk. Budapest: A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata 1970, 115–161. p.; Takács András: Néptáncosok évkönyve (1985).
Gyöngyösi Nándor
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti...megnyit →
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti...megnyit →
Részletek
(* 1891. ? Gyöngyös, † 1967. júl. 30. Budapest) Közíró, szerkesztő. Bölcsészdiplomájának elnyerése után a Magyarország c. lapnál lett újságíró. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után a Csehszl.-vák Köztársaságba emigrált; Érsekújvárott 1921-ben egyik alapítója és 1924 júl.-ig szerkesztője volt A Reggelnek. A lapba kulturális, politikai és művészeti kérdésekről írt. A húszas évek közepén eltávozott Csehszl.-ból, tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának, a második vh. alatt börtönbe, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került. 1945–1947 között a Magyar Újságírók Szövetsége főtitkára, később a Szabad Nép, majd a Művészet c. folyóirat szerkesztője volt. – Fm. Harmath Hedvig emlékezete (Molnár Ferenc előszavával, 1921); A mai magyar képzőművészet (1922); Egy álarcos lovag szerelmei (elb., 1922).
Gyönyör József
(* 1920. okt. 25. Szalatnya, † 2003. jan. 13. Ipolyság) Jogász, jogtörténész, politológus és közíró. Az ipolysági reálgimnáziumban érettségizett (1939), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán jogászdoktori oklevelet szerzett (1943). A szovjet hadifogság után az államigazgatás különböző szintjein dolgozott. 1969-től...megnyit →
(* 1920. okt. 25. Szalatnya, † 2003. jan. 13. Ipolyság) Jogász, jogtörténész, politológus és közíró. Az ipolysági reálgimnáziumban érettségizett (1939), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán jogászdoktori oklevelet szerzett (1943). A szovjet hadifogság után az államigazgatás különböző szintjein dolgozott. 1969-től...megnyit →
Részletek
Gyönyör József (FI)
(* 1920. okt. 25. Szalatnya, † 2003. jan. 13. Ipolyság) Jogász, jogtörténész, politológus és közíró. Az ipolysági reálgimnáziumban érettségizett (1939), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán jogászdoktori oklevelet szerzett (1943). A szovjet hadifogság után az államigazgatás különböző szintjein dolgozott. 1969-től nyugdíjba vonulásáig a szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztályának munkatársa volt, ahol az 1968-ban elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény érvényre juttatásán, végrehajtási utasításainak kidolgozásán munkálkodott. Publicisztikájában és a rendszerváltás után megjelent köteteiben elsősorban a szlovákiai magyarság jogtörténetével, jogi helyzetével és lélekszámának alakulásával foglalkozott. Munkásságáért a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíjával, Fábry-díjjal (1990) és a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével (2000) tüntették ki. – Fm. Államalkotó nemzetiségek (1989), Határok születtek (1992), Közel a jog asztalához (1993), Terhes örökség (1994).
György Norbert; Norbert György
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat...megnyit →
Részletek
(* 1972. máj. 29. Losonc) Író, filmrendező. Füleken szakközépiskolát végzett (1990). 1994–1996-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–esztétika szakára járt. 2000–2002-ben a füleki regionális televízió munkatársa volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. Kisjátékfilmjei különböző fesztiválokon szerepeltek (Amatőrfilm; Túlélet; Gabika és Hugó; Poszt; A lejárat napja). 2012-ben Talamon Alfonz-díjat kapott – Fm. Klára (r., 2004). Átmeneti állapot (r., 2011).
Györke (Ďurkov)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától K-re. L: [1921] – 667, ebből 315 (47,2%) magyar, 262 (39,3%) szlovák, 48 (7,2%) roma; [2011] – 1692, ebből 1461 (86,3%) szlovák, 92 (5,4%) roma, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1397 (82,6%) szlovák, 117 (6,9%) roma, 21 (1,2%) magyar. V: [2011] – 988 r. k., 381 ref., 36 ev., 28 gör. kat. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még felerészt magyar lakossága re szlovákká vált. A késő barokk Rakovszky-kúria a 18. sz. második felében, neoklasszicista ref. temploma egy Árpád-kori templom alapjain 1912-ben, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1994-ben épült.
Győry Attila
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat...megnyit →
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat...megnyit →
Részletek
Győry Attila
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat be lázadó, környezetükkel dacosan szembeforduló fiatalokkal. – Fm. Vércsapolás (elb., 1992); Kitörés (r., 1993); Az utolsó légy (elb., 1995); Ütközés (r., 1998); Kerékkutya (r., 2002).
Győry Dezső; Wallentinyi
(* 1900. márc. 19. Rimaszombat, † 1974. febr. 1. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista. Iskoláit Rimaszombatban végezte, Németországban, Hamburgban szerzett kereskedelmi diplomát (1923). Hazatérése után újságíró lett. 1924-től a Kassai Napló, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a felelős szerkesztője,...megnyit →
(* 1900. márc. 19. Rimaszombat, † 1974. febr. 1. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista. Iskoláit Rimaszombatban végezte, Németországban, Hamburgban szerzett kereskedelmi diplomát (1923). Hazatérése után újságíró lett. 1924-től a Kassai Napló, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a felelős szerkesztője,...megnyit →
Részletek
Győry Dezső (FI)
(* 1900. márc. 19. Rimaszombat, † 1974. febr. 1. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista. Iskoláit Rimaszombatban végezte, Németországban, Hamburgban szerzett kereskedelmi diplomát (1923). Hazatérése után újságíró lett. 1924-től a Kassai Napló, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a felelős szerkesztője, 1933–1938 között a Magyar Újság szerkesztője. Csehszl. széthullása után Beregszászon élt, 1949-ben Budapesten telepedett le, és itt élt haláláig. Írói pályáját versekkel kezdte. Nagy hatással volt rá a prágai magyar diákok Szent György Körének szellemisége. Lírájában egyre inkább a kisebbségi küldetéstudat, a kisebbségi magyar társadalom sorskérdései kerülnek előtérbe. Mo.-n letelepedve műfajt váltott, és elsősorban regényeket írt. Háromszor kapott József Attila-díjat (1956, 1958, 1970), 1960-ban Munka Érdemrenddel tüntették ki. Beregszászban és Rimaszombatban emléktáblát avattak tiszteletére. – Fm. Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (lírai útinapló, 1921); Százados adósság (v., 1923, 1924); A láthatatlan gárda (v., 1927); Új arcú magyarok (v., 1927); Hol a költő? (v., 1931); A hegyek árnyékában (v., 1936); Zengő Dunatáj (v., 1938); Emberi hang (v., 1940; Magyar hegyibeszéd címen is 1940); A veszedelmes ember(r., 1950); Viharvirág (r., 1954); Sorsvirág (v., 1959); Gömöri rengeteg(r., 1960); Az élő válaszol (vál. és új v., 1963); Tűzvirág (r., 1966); Férfiének (vál. v., 1974); Kiáltó szó(vál. v., 1983). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája (1972); Fónod Zoltán: Üzenetek (mon., 1993, 2002); Szalatnai Rezső: Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában (tan., 1994); Turczel Lajos: Arcképek és emlékezések. (tan., 1997). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Győzelmes Út
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember...megnyit →
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember 1-jétől hetente, négy oldalon, önállóan.
Gyűgy (Dudince)
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Gyűgy (GJ)
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1304 (88,4%) szlovák, 53 (3,6%) magyar. V: [2011] – 787 r. k., 394 ev., 4 gör. kat., 1 ref. – Késő klasszicista stílusú nemesi kúriája 1867-ben, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1994-ben, ev. temploma 1996-ban épült. Jelentős gyógyászati központ. Ásvány- és termálvízforrásainak gyógyvizét már évszázadok óta ismerték, első medencéje azonban csak a 20. sz. elején épült, korszerű gyógyfürdővé pedig az 1960-as évektől kezdődően építették ki, városi rangot 1989-ben kapott. 30 °C-os szénsavas, kénes, alkalikus vizét reuma és ízületi gyulladások, szívbetegségek és magas vérnyomás kezelésére használják. A gyógyforrások környékén a lengyeli kultúrkörbe tartozó neolitikus és a tiszapolgári kultúrkörbe tartozó rézkori telepnyomokat és sírokat tártak fel. 1960-ban közigazgatásilag ~höz csatolták Merét.
Gyurcsó István
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
Részletek
Gyurcsó István (FI)
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt nevezett el róla és Gyurcsó István-díjat is alapított. – Fm. Anyám mosolyog (v., 1955); Termő időben (v., 1960); Hegyeken-völgyeken (riportok, 1961); Nyugtalan ének (v., 1964); Percmutatók (v., 1968); Tükördarabok (v., 1983); Nem voltunk rosszak (vál. v., 1995).
Gyurcsó István Alapítvány
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től), a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat gondozása, mely 1992-től több tucat könyvet és hangzóanyagot jelentetett meg. Az alapítvány megszűnte után a feladatait részben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, részben pedig a Művelődési Intézet folytatja. – Vezető: Huszár László.
Gyüre Lajos
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja....megnyit →
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja....megnyit →
Részletek
Gyure Lajos (Somogyi foto)
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja. Verseivel 1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában jelentkezett először. Színműveket és hangjátékokat is írt, antológiákat, gyűjteményes köteteket állított össze (pl. Márai Sándor írásaiból is: Japán kert, 2004). – Fm. Meditáció esőben (v., 1968); Üvegharang (v., 1975); Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986); A kutyaházi legény (mesék, 1998); Majális (gyermekv., 1999); Rózsa és Ibolya (három mesejáték, 2001); Márai Sándor a Kassai Naplóban (mon., 2004); Pacsirta (v., 2004); Hol kél fel a nap (mesék, 2005).
Gyurgyík László; Ďurdík
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a...megnyit →
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a...megnyit →
Részletek
Gyurgyík László (FI)
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. 1985 és 1989 között a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa. 1989 után a Remény c. katolikus hetilap egyik alapító szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese (1992-ig). A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapító tagja. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Szakterülete a népesedésszociológia, demográfia, a szlovákiai magyarság társadalmi és demográfiai szerkezetének változásai. – Díjak: Posonium Díj Különdíj (2005), A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2006), Jedlik Ányos-díj (2006); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2024). – Fm. Magyar mérleg – A szlovákiai magyarság a népszámlálási és a népmozgalmi adatok tükrében (1994); Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében (2004); Népszámlálás 2001 – A szlovákiai magyarság demográfiai, település és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években (2006); Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése (Kiss Tamással, 2010); A szlovákiai magyarság népesedési folyamatai a 20. században (2013); A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig (2014). Szerk.: Társadalom – tudomány. Tanulmányok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport műhelyéből (Kocsis Aránkával, 2002); Népszámlálási körkép Közép–Európából 1989–2002 (Sebők Lászlóval, 2003). Tan.: Changes in the demographic, settlement, and social structure of the minority in (Czecho)-Slovakia between 1918–1998 (Institut for Central European Studies, 1999); A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai (In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában 1989–2004. Összefoglaló jelentés, 2004); A szlovákiai magyarok társadalomszerkezete a 90-es években (Regio, 2008/4); Demográfiai folyamatok, etno-kulturális és társadalmi reprodukció. Demografické procesy, etnokulturálna a spoločenská reprodukcia (Horváth Istvánnal és Kiss Tamással, In: Bitskey Botond szerk.: Határon túli magyarság a 21. században, 2010); The demographic Development of the Hungarian Minority Hungarian Communities of Slovakia in the 20.th Century (In: László Szarka ed.: A Multiethnic Region and Nation-State in East-Central Europe 2011); Népszámlálás 2011. Kik vagytok, ismeretlenek? (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2012/2); A vegyes házasságok (házasságkötések) alakulása Szlovákiában, különös tekintettel a magyar lakosságra (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2014/2).
Gyürki (Ďurkovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%) magyar, 34 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 1 ev.
Gyurkovics Mihály
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért...megnyit →
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért...megnyit →
Részletek
Gyurkovics Mihály (TSZA)
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért egy-egy szerepre színházához, ill. annak önállósodása után a Kassai Thália Színházhoz is). Számos hangjátékban szerepelt. 1993-ban a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja díjával, 1997-ben a szlovák Irodalmi Alap Életműdíjával tüntették ki. – Főbb színházi szerepei: Faluszínház: Beluskin (Alexej Arbuzov: Hat szerelmes); Anton (Alois Jirásek: Az apa). Matesz: Ható Imre (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); La Fléche (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Ordas Péter (Csiky Gergely–Békés István: Ingyenélők); Breville (Guy de Maupassant–Fritz Hochvälder: Fogadó a határszélen); Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Púcsik Jóska (Ivan Stodola: Púcsik Jóska karrierje); Ifj. Csendes Imre (Dobozy Imre: szélvihar); Szélházy (Kisfaludy Károly: A kérők); Vőlegény (Simon Magda: Százházas lakodalom); Karel (Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény); Apa (Dávid Teréz: A vidor család); Bodnár János (Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk); Iván (Egri Viktor: Szarkafészek); Szerkesztő (Dávid Teréz: Az asszony és a halál); Péksegéd (Sós György: A pék); Zbysko (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Lombardi doktor (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Lane (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Apa (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Galiba Géza (Ján Solovič: Kolduskaland); Forlipopoli (Carlo Goldoni: Mirandolina); Kuligin (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar); Tudós (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Sebők Imre (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Főjegyző (Lovicsek Béla: Tűzvirág); A lajt tulajdonosa (Örkény István: Tóték); Podkoljoszin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Ambrus (Tamási Áron: Vitéz lélek); Vincenzo (Carlo Goldoni:A chioggiai csetepaté); Bódog (Szakonyi Károly: Adáshiba); Gara (Osvald Záhradník: Apróhirdetés); Nicomaco (Niccolo Machiavelli: Clízia); Gardner (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Rank doktor (Henrik Ibsen: Babaotthon); Nagyapa (Karel Čapek: Az anya); Luigi Lapaglia (Aldo Nicolaj: Hárman a padon). Kassai Thália Színház : Patikárius (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Baptistin (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Közjegyző (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Barakiás zsidó főpap (Székely János: Caligula helytartója); Gremio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Randolph százados (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Matterson (Dale Wassernann: Kakukkfészek); Revunov (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Lakodalom); Nusbaum bácsi (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn). –Díjak, elismerések: Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 1993; a Szlovák Irodalmi Alap életműdíja, 2007 – Ir. Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Gyurkovits Ferenc
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
Részletek
Gyurkovits Ferenc (Önarckép)
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát tartott fenn; tanítványai közül többen lettek hivatásos képzőművészek. Még 90 évesen is festett.
Gyürky Ákos
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület helyi szervezetében, melynek elnöke volt. Sűrűn publikált, a városi közéleti, társadalmi és szociális problémákkal foglalkozó cikkei a helyi lapokban s a Prágai Magyar Hírlapban, a szlovák állam idején pedig az Esti Újságban ás a Magyar Hírlapban jelentek meg. – Fm. A Zobor vidéke (1941).
Gyurovszky László
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is....megnyit →
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is....megnyit →
Részletek
Gyurovszky László (FI)
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is. 1989 végén a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, 1990-ben újságíró (Nap), 1990-ben és 1992-ben az FMK kampányfőnöke, 1993-tól a párt alelnöke és szóvivője. 1992–1997 között a Gemma Rex Kft. ügyvezető igazgatója. 1998–2007 között a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségi tagja és parlamenti képviselője, 2002–2006 között építésügyi és régiófejlesztési miniszter; 2007-től a Tiszai Vegyi Kombinát Felügyelő Bizottságának elnöke. 2008-ban kilépett az MKP-ból. – Fm. Rendszerváltás vagy országváltás? (tan., 1994).
H. Nagy Péter
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és...megnyit →
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és...megnyit →
Részletek
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és az Opus főszerkesztője, a Partitúra felelős szerkesztője. Jelenleg a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vendégoktatója és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének kutatója. Tankönyvet is írt, szöveggyűjtemények összeállításában vett részt. Főbb díjai, kitüntetései: Pro Scientia Aranyérem (1997); Fáy András-díj (1997); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2008). Érsekújvárott él. – Fm. Kalligráfia és szignifikáció (tan., 1997); Orfeusz feldarabolva. Zalán Tibor költészete és az avantgárd hagyomány (mon., 2003); Ady-kollázs (tan., 2003); Féregjáratok (tan., 2005); Paraziták (tan., 2006); Hagyománytörténés. A „szlovákiai magyar” líra paradigmái 1989–2006 (tan., 2007); Hibridek (tan., 2007); Extrák (tan., 2008); Paraf. Juhász R. József költészetéről és performanszairól (mon., Michal Murinnal és Jozef Cseressel, 2008).