Gömörlipóc; Lipóc (Lipovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 55 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1788–93 között klasszicista stílusban épült.
Gömörmihályfalva; Mihályfalva (Gemerské Michalovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).
Gömörnánás; Nasztraj (Nováčany)
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.
Gömörország
Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári...megnyit →
Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári...megnyit →
Részletek
A Gömörország folyóirat címoldala (FI)
Negyedévenként megjelenő honismereti, helytörténeti regionális folyóirat (Rimaszombat, 2000). Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma” és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar nyelvterület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. A Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás, a Simonyi Alapítvány és az Eurozug – Gombaszög Társulás hivatalos közlönye. – Szerk. B. Kovács István.
Gömörpanyit (Gemerská Panica)
Részletek
Gömörpanyit – r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289 (43,8%) magyar. V: [2011] – 224 r. k., 75 ref., 71 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló klasszicista stílusú ev. temploma 1801-ben, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1966-ban, a késő klasszicista Szt.-Ivány-kúria a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörpéterfala; Péterfala (Petrovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%) szlovák V: [2011] – 206 r. k., 8 ref., 1 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1929–30-ban szecessziós stílusban épült.
Gömörrákos; Rákos (Rákoš)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (75,7%) szlovák, 3 (0,7%) magyar. V: [2011] – 105 r. k., 92 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. második felében román-gótikus stílusban épült, a 16. és 18. sz.-ban átépítették, belsejében barokk berendezés és 14–15. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. ev. templomát 1819-ben emelték klasszicista stílusban. A község közelében láthatók a 15. sz.-ban elpusztult Kövi, más néven Rákos várának romjai. Határában a 20. sz. elejéig, majd a sz. második felében vasércet, 1968-tól mészkövet bányásztak.
Gömörsid; Sid (Šíd)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1044 r. k., 18 ref., 5 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1896–97-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában ásványvízforrás található.
Gömöry János
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy...megnyit →
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy...megnyit →
Részletek
(* 1869. máj. 12. Nyíregyháza, † 1966. máj. 7. Budapest [Mo.]) Ev. lelkész, tanár, publicista. Az eperjesi ev. Kollégium Főgimnáziumában érettségizett, majd – a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után – 1897-ben itt lett tanár, ill. 1903-tól 1926-ig az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy az iskola tanítási nyelve az államfordulatot követően 1926-ig a magyar maradt. 1931-től Kassán élt, itt 1932-től a Kazinczy Társaság főtitkára, ill. 1938-tól 1945-ig elnöke, továbbá a Magyar Nemzeti Párt, ill. később az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének egyik vezetője volt. Gyakran írt kisebbségvédelmi tanulmányokat és szót emelt a magyarországi szlovák kisebbség érdekében is. 1947-ben a már 78. életévében járó idős férfit számos neves pártfogója (köztük Vladimír Čobrda ev. püspök) közbenjárását semmibe véve a két háború közti tevékenysége miatt népbíróság elé állították, majd Magyarországra telepítették. Egy ideig Sóskúton élt, majd a pesthidegkúti Nyugdíjas Pedagógusok Otthonának lakója lett. Már túl a 90. életévén írta meg önéletírását Emlékeim egy letűnt világról címmel. – Fm. Caraffa (1930); Az eperjesi evangélikus kollégium története (1933); Emlékeim egy letűnt világról (visszaemlékezések, 1964).
Göncölkarcsa (Kynceľove Kračany)
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 117, ebből 117 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 r. k.
Göndöcs László; Czvank
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 5. Losonc, † 1994. márc. 20. Budapest [Mo.]) Tanár, kultúraszervező, tankönyvíró. Érettségi után a prágai Károly Egyetem matematika–ábrázoló geometria szakán folytatta tanulmányait, itt tevékenyen bekapcsolódott a magyar diákéletbe, az 1930-as évek elején a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége vezetője lett, s bekapcsolódott a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület munkájába is. Az egyetem elvégzése után a beregszászi gimnázium matematikatanára lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1945 után fizikai munkás, de 1950-től újra tanított (előbb különböző budapesti középiskolákban, majd a Tanárképző Főiskolán és az ELTE-n). 1958-ban Beke Manó-díjat kapott. Az 1980-as évek végén részt vett a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség megalakításában, ez utóbbinak 1989-től alelnöke volt. – Fm. A térgeometria tanításának néhány kérdése (1958).
Görcsös Mihály
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált...megnyit →
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált...megnyit →
Részletek
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált (1979). Elsősorban szülőfaluja gazdaságnéprajzával foglalkozott. 1968-ban megfogalmazta a szlovákiai magyar néprajzi kutatás legfontosabb feladatait, kérdőívet dolgozott ki a térség magyar lakossága népi kultúrájának a feltérképezésére.
Görföl Jenő
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként...megnyit →
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként...megnyit →
Részletek
Görföl Jenő (FI)
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként is dolgozott. Egyik alapítója volt a Pro Patria Honismereti Szövetségnek, amelynek titkára. Rendszeresen fotóz is, elsősorban a felvidéki magyar műemlékeket, az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyeit, a szlovákiai magyar szellemi és közélet jeles személyiségeit örökíti meg. Felvételeiből számos kiállítást rendezett Szl.-ban, Mo.-n és Szlovéniában. Kovács László történésszel közösen több könyvet írt a felvidéki középkori templomokról. Fotói különböző kiadványokban, folyóiratokban is szerepelnek. Több helytörténeti könyvet, albumot szerkesztett, illetve állított össze. Jelenleg a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet számára készít dokumentumfotókat. Főszerkesztője a negyedévenként megjelenő Széljárás c. folyóiratnak. Főbb díjai, kitüntetései: Kós Károly-díj (2001); Hungaria Nostra, Podmaniczky-díj (2003); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015). – Fm. Középkori templomok a Csallóközben (Kovács Lászlóval, 2002); Középkori templomok (Mátyusföld és Zoborvidék, Kovács Lászlóval, 2008); Középkori templomok (Garam mente – Ipoly mente, Kovács Lászlóval, 2009); Középkori templomok Dél-Szlovákiában (Kovács Lászlóval, 2010); Dél-Szlovákia középkori templomai (Ipoly mente – Gömör – Abaúj-Torna – Bodrogköz – Ung-vidék, Kovács Lászlóval, 2012); Hol sírjaink domborulnak (Kovács Lászlóval, 2013); Biblia pauperum (Kovács Lászlóval, 2015).
Görgő
-> Tornagörgő; Görgő (Hrhov)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1003 (88,2%) magyar, 89 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 516 ref., 515 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus, ref. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült. A községtől D-re, a Torna-patak elzárásával 1950–53 között kialakított 280 hektáros mesterséges tavát haltenyésztésre használják. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Rémiás Tibor (szerk.): Tornagörgő kismonográfiája. Malá monografia obce Hrhov (2004).
Gortva
-> Gortvakisfalud (Gortva)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 441 r. k., 28 ref., 4 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra. 1790-ben épült ref. templomát 1911-ben neoklasszicista stílusban újították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gortvakisfalud (Gortva)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 441 r. k., 28 ref., 4 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra. 1790-ben épült ref. templomát 1911-ben neoklasszicista stílusban újították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gramma Nyelvi Iroda
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Részletek
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása, szótárkészítés stb.), korpuszépítés (nyelvi adatbázisok építése), nyelvészeti, ill. társadalomtudományi eredmények publikálása. Fontos szerepet vállal a szl. magyar köznyelv vizsgálatában és a szlovákiai közigazgatási nyelv magyar átültetésében. 2016-tól a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált. Alelnöke Lanstyák István, titkára Menyhárt József. – Vezető: Szabómihály Gizella.
Grébner Margit; Kucsera
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
Részletek
Grébner Margit (csa)
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt, ahol a színház szólistája lett. Számtalan opera, operett és daljáték főszereplője. Később a Népes énekese és zenepedagógusa. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán levelezősként magyar−zene szakon nyert képesítést. Kórust vezetett és vezényelt, maga is énekelt. 1960. febr. 15-én a lévai zeneiskola igazgatójának nevezték ki. Zeneelméletet tanított és zenés mesejátékokat komponált. 1961-ben a Művészeti Alapiskolát képzőművészeti, tánc- és drámai szakkal bővítette. Alapító tagja volt a pedagógusok járási énekkarának, a Domovinának, és évekig vezette az iskola 60 tagú Kalinka Vegyeskórusát. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1986-ban vonult nyugdíjba, de azóta is magántanárként oktat. A tanítás mellett gyakran publikál hazai magyar újságokban. 2001-ben a várostól Városi Díjat kapott.
Gregorovce
-> Kisgergelyfalva; Gergelyfalva (Gregorovce)
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
Részletek
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14 r. k.
Grendel Ágota
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig...megnyit →
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig...megnyit →
Részletek
GRENDEL ÁGOTA (FI)
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig volt a Kalligram Kiadó Visegrád című sorozatának felelős szerkesztője. 1998–1999 között az Új Szó főszerkesztő-helyettese, 1999–2002 között főszerkesztője volt. 2002–2003 között az Új Nő szerkesztő-riportere volt. 2003—2006 között az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes igazgatója volt. 2006-tól Új Szó munkatársa.
Grendel Lajos
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
Részletek
Grendel Lajos (GJ)
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője, 1994–1997-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó kiadóvezetője, 1997-től a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, s oktat a prágai Károly Egyetemen is. – Első elbeszélése 1970-ben jelent meg; csaknem valamennyi műve napvilágot látott szlovák nyelven, de könyvei megjelentek francia, német, lengyel és olasz nyelven is. A kortárs magyar próza kiemelkedő képviselője. Életműsorozatát a Kalligram Könyvkiadó jelenteti meg 1998-tól. – Főbb díjak: Szlovák Írószövetség Díja (1985); a Magyar Írók Szövetségének Artisjus Díja (1987); Déry Tibor-díj (1987); Érdemes művész (1989); József Attila-díj (1990); a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1990); Madách Imre-díj (1990, 1997); Füst Milán-díj (1995); Ady Endre-díj (1997); Kossuth-díj (1999), Pribina-kereszt I. fokozat (2003); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2003); Szépírók Társaságának Díja (2005); Magyar Művészetért Díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2006); Kristal Vilenica-díj (szlovén); Giuseppe Acerbi irodalmi díj (olasz, 2006); Márai Sándor-díj (2007); Hazám Díj (2011); Alföld Díj (2011); Szüllő Géza-díj (2015); Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2018); Anton Srholec-díj (2018). – Fm. Hűtlenek (elb., 1979); Éleslövészet (r., 1981); Galeri (r., 1982); Áttételek (r., 1985); Bőröndök tartalma (elb., 1987); Szakítások (r., 1989); Thészeusz és a fekete özvegy (r., 1991); Elszigeteltség vagy egyetemesség (tan., 1991); Einstein harangjai (r., 1992); Rosszkedvem naplója (publicisztika, 1992); Az onirizmus tréfái (elb., 1993); És eljön az ő országa (r., 1996); Hazám, Abszurdisztán (esszék, tanulm., publicisztika, 1998); Tömegsír (r., 1999); Nálunk New Hontban (r., 2001); A tények mágiája (tan., 2002); A szabadság szomorúsága (vál. és új elb., 2003); Mátyás király New Hontban (r., 2005), A kutya fája (tan., 2006); A modern magyar irodalom története (mon., 2010); Négy hét az élet (r., 2011); Távol a szerelem (r., 2012); Az utolsó reggelen (r., 2013). – Ir. Szirák Péter: Grendel Lajos (mon., 1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998).
Greschik Viktor
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az...megnyit →
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az...megnyit →
Részletek
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója. A Szepesség és a Tátra növényvilágának alapos ismerője és nagyra tartott kutatója volt. Elsősorban az alacsonyabb rendű növényekkel: a zuzmókkal és a mohákkal foglalkozott, később a gombákra szakosodott, de a magasabb rendű növényekről is közölt több dolgozatot. Írásai magyarországi és külföldi lapokban jelentek meg magyarul, németül, franciául, Csehszlovákia megalakulását követően pedig néhány tanulmányt szlovák nyelven is publikált. Több mint 25 ezer példányt számláló, 184 iratcsomóba kötött herbáriumának nagy részét, amely Szl.-ban, Mo.-n, Oroszországban és Ukrajnában gyűjtött növényeket tartalmaz, jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának herbáriumában őrzik, de kisebb kötegek jutottak más szlovákiai múzeumokba és külföldi kutatókhoz is. Több növény- és gombafajt róla neveztek el. A flórakutatás mellett foglalkozott etnobotanikával (népi növénynevek gyűjtésével), valamint pomológiával is. Többször rendezett Lőcsén gyümölcskiállítást. Ezen kívül helytörténeti tanulmányokat közölt a Szepességről és Lőcséről, kiadott egy műemlékeket és természeti érdekességeket bemutató turistakalauzt is (Führer zu den Kunstschätzen und Sehenwürdigkeiten der Stadt Levoča-Leutschau, 1931). 1901–1910 között a lőcsei Zipser Bote folyóirat szerkesztője volt. Szülővárosa növényvilágáról írt munkájának (Flora von Leutschau, 1932) kéziratát, valamint 8 000 kötetet kitevő szakkönyvtárának egy részét a pozsonyi Comenius Egyetem Növénytani Tanszékén őrzik. – Fm. Új adatok Szepes vármegye gombavirányához (1888); Zipser deutsche volkstümliche Pflanzennamens (1889); De fungis esculentis et venenosis. Oenipontinum (1892); Mycotheca-, Bryotheca- et Lichenotheca carpatica (magyarul és németül is, 1894); Die Trüffeln der Hohen Tátra (1898); Alt Levotschau in historischen Darstellungen (kézirat, 1932).
Groh István
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
Részletek
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok faliképeinek feltárásával is foglalkozott. A munkába tanítványait is bevonta. 1896-tól 1926-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára, 1917–1926 között igazgatója volt. Művészettörténeti kutatásokat és restaurátori munkálatokat is végzett, különösen a magyarországi középkori templomok és műemlékek helyreállítása és konzerválása, a kultúrtörténeti értékű falfestmények lemásolása foglalkoztatta (160 lapos gyűjteménye az Országos Műemléki Felügyelőség tulajdona). 1908-ban a csetneki középkori templomban újabb freskókat tárt fel a mész- és vakolatrétegek alatt. Több más gömöri településen (Martonháza, Gecelfalva, Süvete, Gömörrákos) végzett kutatásokat és restaurálási munkákat. 1901-ben tanítványaival restaurálta az eperjesi Rákóczi-ház sgraffitó díszítését, és elkészítette a lőcsei reneszánszkori Thurzó-ház restaurálási tervét. Tudományos munkássága mellett regényeket is írt és szerteágazó publicisztikai tevékenységet is folytatott. – Fm. Gömör megye középkori falképei (1896); A Gömör megyei népi agyagművesség (1899); Magyar stílusú rajzminták (1904); Gömör megyei csipkék és hímzések (1905); A Sajó vidék népi építészete (1907); Magyar díszítőművészet (I-II., 1908); A bizánci keresztény művészet első emlékei Erdélyben (1933).
Grosschmid Géza
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s...megnyit →
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s...megnyit →
Részletek
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s aktívan bekapcsolódott a kassai városi, ill. az országos politikába is, többek közt elnöke volt a magyar főiskolások szociális támogatását biztosító Társadalmi Nagybizottságnak. 1925-ben és 1929-ben a csehszlovák nemzetgyűlés szenátora; 1932-ben lemondott mandátumáról, és Miskolcra költözött. – Fm. Kisebbségi sors (1930)
Gudmon Ilona; Fülöp
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
Részletek
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás területén (tan., Liszka Józseffel, 1992).
Guszona (Husiná)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Bucsony-hegy É-i lábánál, Fülektől É–ÉK-re. L: [1921] – 829, ebből 749 (90,3%) magyar, 69 (8,3%) szlovák; [2011] – 538, ebből 379 (70,4%) magyar, 130 (24,2%) szlovák, 14 (2,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 433 (80,5%) magyar, 89 (16,5%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 13 ev., 2 ref. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1787-ben barokk, a Fodor-kúria a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gúta (Kolárovo)
Részletek
A gútai hajómalom (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67 (0,6%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8395 (78,5%) magyar, 1532 (14,3%) szlovák, 112 (1,1%) roma, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7252 r. k., 335 ref., 273 ev., 18 gör. kat., 3 (0,03%) izr. – A kiterjedt tanyavilággal rendelkező (lakosságának egyharmada még a 20. sz. első felében is tanyákon élt) ~ lakóinak fő megélhetési forrása a halászat mellett a gyümölcs- és gabonatermesztés, valamint a szénával való kereskedelem volt. Sokat szenvedett az árvizek pusztításától, városi rangot az 1965. évi árvíz utáni újjáépítését követően, 1967-ben kapott. A második vh. után magyar lakosainak egyötödét, több mint 2000 személyt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, főleg mezőberényi és pitvarosi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma az 1715-ben elpusztult gótikus templom helyén 1723–24-ben, r. k. (Szt. Rozália-) temetőkápolnája a 18. sz. közepén épült barokk stílusban. A Kis-Duna és a Vág összefolyásánál egy korábbi földvár helyén 1662–64-ben emelt erődítmény alapjai láthatók. A Kis-Dunán egykor számos hajómalom dolgozott, ezek emlékét őrzi a dunaradványi hajómalom 1990-es évek elején elkészített, s ~ mellett a Kis-Dunán múzeumként szolgáló másolata. ~n működik Szl. legmodernebb malma. Malomipara mellett kerékpárok, robogók és autóalkatrészek gyártására szolgáló gépjárműipara jelentős. Határának D-i része az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (II. Rákóczi Ferenc, ill. Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), magyar tanítási nyelvű speciális alapiskolával, művészeti alapiskolával, 1992-ben alapított nyolcéves r. k. egyházi gimnáziummal (Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium), 1991-ben alapított szakmunkásképző magániskolával és 2002-ben alapított magán szakközépiskolával rendelkezett. 1996 óta jelenik meg ~n a Gútai Újság c. közéleti és információs lap. ~ határának É-i, mátyusföldi részén 1949-ben alapított Ifjúságfalvát 1954-ben önálló községgé szervezték. – Ir. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1992); Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban (1996); Angyal Béla: Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Angyal Béla:Gúta 1945–1949 (1997); Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Gúta – fedett híd a hajómalomnál (GJ)
A koncentrációs táborokba elhurcolt gútai lakosok emlékműve (FI)gútai hajómalom
Részletek
A gútai hajómalom (LJ)
Az 1965-ben a turócszentmártoni skanzen raktáraiba került dunaradványi hajómalomnak (vízimalom) a komáromi hajógyárban 1980-ban elkészült rekonstrukciója. 1995 óta a Szlovák Természetvédők Szövetsége biztosítja a gútai Kis-Duna holtágán található objektum látogathatóságát.
Fedett híd a gútai hajómalomnál (GJ)
Gútai Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Gútor
-> Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).