Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Részletek

Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.
Gomba
-> Nemesgomba; Gomba (Hubice)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek

Gomba – r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V: [2011] – 488 r. k., 11 ref. – A 13. sz.-ban emelt román kori r. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1449-ben gótikus, a 17. sz.-ban barokk stílusban alakították át; a Wiener-Walten-kastély 1830 körül klasszicista, az ún. kis kastély a 19. sz. l. harmadában ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gombaszög

Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →

Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének...megnyit →
Részletek

Országos Kulturális Ünnepély (FI)
Szalóc község településrésze, egykor önálló település. A középkorban pálos kolostor állott itt. Cseppkőbarlangját 1951-ben fedezték fel. A 90-as évekig kedvelt üdülőhely volt. A gombaszögi völgy a szlovákiai magyarság emblematikus helyszíne. Itt alakult meg a Sarló mozgalom 1928-ban, és 1961-től a Csemadok Országos Kulturális Ünnepélyének helyszíne. A szlovákiai magyar ifjúság legnagyobb nyári eseményének, az évente megrendezésre kerülő Gombaszögi Nyári Tábornak is több éven át helyszínt adott. A Nyári Ifjúsági Találkozó és a Gombaszögi Nyári Tábor is több éven került itt megrendezésre.
Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági és turisztikai tevékenységeket támogató intézmény (Szalánc, 1997). Fő feladata Gombaszög fejlesztése, infrastruktúrájának és hagyományainak fellendítése, továbbá szakmai és szervezési segítségnyújtás más alapítványok és szervezetek tevékenységénél. Célja a vidék néprajzának dokumentálása, írásos emlékek gyűjtése, népművészeti versenyek, ifjúsági táborok szervezése. Évente rendezi meg a Palócország – Meseország elnevezésű palóc mesemondó versenyt, mely a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar nevelési nyelvű óvodák, alapiskolák tanulói, középiskolák diákjai és a felnőttek számára valósul meg. – Vezető: Genči Péter (1997); Borzy Bálint (1999); Ambrúž Margit (2001).
Gombaszögi Nyári Tábor

Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A...megnyit →

Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A...megnyit →
Részletek

A tábor és a vár (www.gombaszog.sk)
Nyári szabadegyetem, fesztivál és diáktábor. 2005 óta kerül megrendezésre évente júliusban Krasznahorkaváralján (2008-ban Ghymesen tartották). Nevét a prágai Szent György Diákkör 1920-as években Gombaszögön tartott ifjúsági táborainak tiszteletére kapta. Célja az ifjúság széleskörű összefogása, egy értelmiségi találkozóhely kialakítása a Pozsonytót Nagykaposig terjedő régióban. A kezdetben mintegy 100 résztvevővel tartott tábor 2010 után tömegrendezvénnyé vált (2013-ban 1500, 2014-ben 3000 résztvevővel). Az évek során miniszterek, tudósok, neves zenészek és más ismert közéleti személyiségek voltak a tábor vendégei. A programoknak hat tematikus sátor (Közbeszéd, Médió, Irodalmi Szemle, Sárga Szamár, Gurigongó Szalmaszínház, Tandem Labirintus) és három zenei színpad (Nagyszínpad, City Soul, Durva Crew) ad otthont. A tábor szervezői a Sine Metu Polgári Társulás, a Diákhálózat, valamint további mintegy 20 polgári társulás és egyesület. Főszerveszők: Pasztorek Katalin (2005), Korcsmáros Zoltán (2006), Krúzs Judit (2007), Lendvorsky Krisztina (2008) Orosz Örs (2009–).
A Gombaszögi Nyári Tábor 2014-es videói [Lejátszási lista]
Gombos Ilona

(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →

(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása...megnyit →
Részletek

Gombos Ilona (TSZA)
(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása után az önállósodott Kassai Thália Színházban, ill. a Komáromi Jókai Színházban is vállalt vendégszerepléseket). Rendszeres szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak. – Főbb színházi szerepei: Állami faluszínház: Gustina (Július Fučík); Amália (Hamupipőke); Palčík Mara (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Toinette (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Szabó Júlia (Ezer év); Éva (Jozef Hollý: Kubo); Samanova Mária (Tánya); Vojnárné (Alois Jirásek: Vojnárné). Matesz: Barbara (Peter Bejach–Guido Masanetz: A lehetetlen nő); Lucia (Renato Lelli: Éjféltől reggelig); Júlia (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Hírnöknő (Arisztophanész: Liszisztraté); Lökiné (Móricz Zsigmond: Kismadár); Beatrice (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Narrátor (Fejes Endre: Rozsdatemető); Gaby (Robert Thomas: Nyolc nő); Mária Jozefa (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Capuletné (William Shakespeare: Rómeó és Júlia), Hortanse (Maurice Maeterlinck: Szent Antal csodája); Katica (Vörösmarty Mihály–Görgey Gábor–Stark Tibor: Handabasa, vagy A fátyol titka). Kassai Thália Színpad: Alvingné (Henrik Ibsen: Kísértetek); Miss Prism (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Yvonne (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Donna Rita Rosanna (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem Donna Rita); Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Zsófi (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Repnyikovné (Alekszandr Vasziljevics Vampilov: Búcsúzás júniusban); Erzsike néni (Loyicsek Béla: Tűzvirág); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek); Pasqua (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Nelli (Barta Lajos: Szerelem); Arkagyina (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Warrenné (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata, monodráma); Lindéné (Henrik Ibsen: Babaotthon); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Vera néni (Ľubomír Feldek: Ennivaló nagynéni); Ambra (Aldo Nicolaj: Hárman a padon); Bodnárné (Németh László: Bodnárné); Szarkalábné (Samo Chalupka: A vén szerelmes); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Sybil (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Júlia (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Mrs. Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Csontosné (Dunai Ferenc: A nadrág); Nagyasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Az ápolónő (Robert Thomas: Szegény Dániel); Mimóza (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Olympe Ferraillon (George Feydeau: Bolha a fülbe); Nagymama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Belíza (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Grófnő, FIóra (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Rosalia Solimene (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra). – Díjak, elismerések: A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Gömör 1.
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon...megnyit →
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Az egykori Gömör-Kishont vármegye területe, amely mára mind a magyar, mind a szlovák köznyelvben (Gemer) egyszersmind tájegységjelző. Ismert még a nem túl régről datált, de nagyobb múltat sejtető Gömörország kifejezés is, amely ugyanezt a térséget jelöli. A Palócföld központi területeként szokás számon tartani. Kultúráját az erdőgazdálkodáson (az ebből adódó kézművességen), pásztorkodáson, bányászaton, valamint a folyóvölgyekben a földművelésen alapuló megélhetési formák jellemzik. Hegyes-dombos, erdőkkel borított területein fontos kiegészítő foglalkozásnak számított az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtögetése és a vadfogás. A térséget messze földön híressé tette gömöri fazekassága, amely szórványosan egészen a 20. sz. végéig fönnmaradt. A vidék népi kultúráján erősen érződik a szlovákokkal, németekkel és a ruszinokkal való több évszázados együttélés, valamint az Alfölddel való kereskedelmi és munkakapcsolatok hatása. Folklórjából külön említést érdemel a gömöri Mátyás-hagyomány. Számos regionális jelentőségű búcsújáró hely mellett (mint amilyen a rudnai Magdolna-forrás, továbbá a rozsnyói, krasznahorkai, barkai, várhosszúréti, körtvélyesi stb. búcsújáróhelyek, valamint az Egyházasbást és Vecseklő között található Básti-hegyen lévő búcsújáróhely) a gömöri r. k. magyarok legkedveltebb zarándokhelye a mátraverebélyi Szentkút volt. Ide életében legalább egyszer minden gömöri katolikus elzarándokolt. Maga a nagytáj rendkívül tagolt, mind társadalmi (egykori jobbágy-, ill. kisnemesi falvak), mind felekezeti (római katolikusok, reformátusok, evangélikusok), mind természetföldrajzi szempontból: szinte ahány völgy, annyi kis kulturális tájegység. Ily módon ~ magyarok lakta térsége több tucatnyi mikrorégióra bontható (a legjellegzetesebbek a Csermosnya-völgy, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy, Medvesalja), mindamellett a kutatás, Paládi-Kovács Attila tagolását átvéve, magyar szempontból ma öt régióját különbözteti meg: 1. Bányavidék (központi városai Rozsnyó és Pelsőc, s ide sorolandóak a Sajó-völgy, a Csetneki-völgy és a Csermosnya-völgy magyar települései); 2. Karsztvidék és Száraz-völgy (gyakorlatilag Gömör keleti peremvidéke a Szilicei-fennsíkkal); 3. Folyóvölgyi lapály (Gömör déli része, a Sajó, a Rima-völgy és a Balog völgyével); 4. „Agyagövezet”, fazekasfalvak (a Rimaszombat–Nagybalog–Deresk–Pelsőc vonallal jelzett nyelvhatár mentén található, a fehér agyagot nyújtó „agyagövezet”, amelynek fontosabb fazekastelepülései többek között a túróc-völgyi Lévárt és Deresk, valamint a Murány-völgyi Lice, Gice és Melléte); 5. Délnyugati erdővidék (a Rima völgyétől délnyugatra elterülő dombvidék, amely az Erdőhátra és a Medvesaljára tagolódik; összefoglalóan Barkóság; ide tartozik továbbá néhány település a Füleki-medencéből). – Ir. B. Kovács István: Gömörország. Tények és képek az egykori Gömör-Kishont vármegyéről (1997).
Gömör 2.
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1921–1944). 1936-tól a Rimaszombati járás magyar közművelődési testületének hivatalos közlönye volt. A legjobb színvonalú és legstabilabb szlovákiai magyar hetilapok közé tartozott, amely nagy figyelmet szentelt a társadalmi kérdéseknek. A csehszlovákiai kisebbségpolitika kemény bírálatáért a pozsonyi Tartományi Hivatal 1934-ben hat hónapra betiltotta. Kiadója Rábely Károly. – Szerk. Márkus László.
Gömör 3.
-> Sajógömör; Gömör (Gemer)

Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Részletek

Gömör − Mátyás király szobra (GJ)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735 (84,7%) magyar, 115 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 304 ev., 245 r. k., 80 ref., 8 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és romániai szlovák családokat telepítettek. Középkori alapokon álló ev. temploma 1882-ben neogótikus, a Szent-Ivány-kastély a 18. sz.-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A település híres dohány- és szőlőtermesztő hely volt, a hagyomány szerint Mátyás király a ~i szőlődombokon kapáltatta meg az urakat. Erre emlékeztet Mátyás király 1914-ben emelt bronzszobra (Holló Barnabás alkotása). A helyi születésű, s a ~i temetőben nyugvó Czinka Panna cigányprímás szobrát 1992-ben, Gömörország emlékművét 2006-ban avatták fel. ~ Gömör vármegye egykori székhelye és névadó települése volt, a község É-i részén lévő ún. Várhegyen állt az egykori megyeszékhelyként szolgáló Gömör vára. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kósik Ferenc: Sajógömör. Fejezetek a község néprajzához (1992).
Gömör Megye Magyar Diákszervezete
-> Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK)
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb...megnyit →
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb...megnyit →
Részletek
A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.
Gömör-Kishonti Múzeum
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori...megnyit →
Részletek
Az 1882-ben megrendezett nagyszabású „Gömörmegyei művészeti és régészeti kiállítás” sikere hozta létre. Első igazgatója Fábry János (1830–1907) volt. 1910 óta a múzeum Tompa Mihály téri, 1850-ben épült, eredetileg katonai laktanyaként szolgáló épületben székel. Első állandó kiállítását 1913-ban nyitotta meg. A múzeum küldetése az egykori Gömör-Kishont természetrajzának és társadalmának, valamint a szélesebb térségben élő romák anyagi és szellemi kultúrájának a dokumentálása. A jelenlegi állandó kiállítása, amely a térség természetrajzát, történetét, néprajzát (különös tekintettel a gömöri fazekasságra) mutatja be, 1979-ben készült. 1983–1988 között jelent meg a múzeum tájékoztató füzete, a Gömöri Múzeum Híradója, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. – Vezető: Bodor Olga.
Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület
Részletek
Szakmai szervezet (Rimaszombat, 1888). 1991- ben szervezte újjá B. Kovács István. Kulturális, tájékoztató és tudományos tevékenységet folytat. Fő feladata a régió múltjának kutatása, ismertetése, Gömör-Kishont és Nógrád megyék múltjainak feltárása. – Vezető: B. Kovács István.
Gömör-Tornai-karszt
-> Szlovák-karszt Nemzeti Park
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket...megnyit →
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket...megnyit →
Részletek
A szlovák–magyarállamhatár által kettészelt Gömör–Tornai-karszt, amely az Északnyugati-Kárpátok legnagyobb karsztvidéke, az É-i felében terül el. A legfiatalabb szlovákiai nemzeti park (2002-ben nyilvánították nemzeti parkká). Területe 34 611 ha, É–D-i kiterjedése 32 km, Ny–K irányban pedig 72 km. A nemzeti park több fennsíkból áll, amelyeket a Gömör–Szepesi-érchegységből érkező nagyobb vízfolyások (Murány, Csetnek, Sajó, Szár, Áji-patak, Bódva) alakítottak ki. Legjelentősebb fennsíkjai a Szilicei-fennsík, a Pelsőci-fennsík, a Felső-hegy, az Alsó-hegy, a Szádelői-fennsík és a Jászói-fennsík, amelyek mindegyike nagyon gazdag felszín alatti és felszíni karsztformákban (barlangok – közülük 1995-ben a Jászói-cseppkőbarlang NTE-t, a Gombaszögi-cseppkőbarlang NTE-t és a Domica-cseppkőbarlang NTE-t az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, zsombolyok – legismertebbek a 180 méter mély Barázdálás, a 100 m mély Csengő-lyuk és a 68 méter mély Feneketlen Lednice, szurdokok – a leglátványosabb a Szádelői-völgy NTT, víznyelők, töbörök, karrok). A nemzeti park területén belül összesen 32 kisebb kiterjedésű védett természeti terület, valamint természeti emlék található.
Gömörfalva (Gemerská Ves)
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
Részletek
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%) szlovák, 34 (3,6%) roma. V: [2011] – 751 r. k., 38 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörfüge; Füge (Figa)
Részletek

Gömörfüge (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Vály-patak jobb partján, Tornaljától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 437, ebből 433 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 418, ebből 176 (42,1%) magyar, 171 (40,9%) szlovák, 44 (10,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 229 (54,8%) magyar, 161 (38,5%) szlovák. V: [2011] – 217 r. k., 25 ref., 8 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre nagyrészt magyarországi és kárpátaljai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma középkori alapokon 1810-ben, a Palkovics-kúria a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörhorka
-> Özörény; Gömörhorka (Gemerská Hôrka)

Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891...megnyit →
Részletek

Özörény – 48-as kopjafa (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891 (66,6%) magyar, 237 (17,7%) szlovák, 161 (12,0%) roma. V: [2011] – 404 ref., 317 r. k., 40 ev., 23 gör. kat. – Ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. 1883-ban alapított cellulóz-, ill. papírgyára jelenleg is Gömör legnagyobb üzemei közé tartozik. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gömörhosszúszó; Hosszúszó (Dlhá Ves)

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Részletek

Gömörhosszúszó – ev. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar, 81 (13,8%) szlovák. V: [2011] – 294 ev., 82 r. k., 54 ref., 2 gör. kat. – Ev. temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Közúti határátkelőhely Mo. felé.
Gömöri ácsolt láda
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az...megnyit →
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az...megnyit →
Részletek
Vaskos bükkfa törzsekből készített, mértanias (koncentrikus körökből, körívekből, négyzetekből, csillagokból, rozettákból, olykor stilizált emberfigurákból stb. ékrovásos technikával kivitelezett) díszítésű ácsolt ládatípus, amelynek gyártása az egykori Gömör megyére összpontosult. Készítése nagyjából a 18. századtól adatolható és az első vh.-ig virágzott. Házaló kereskedelem útján elkerült az Alföldre, a Partiumba és a tokaji borvidékre is. – Ir.: Böszörményi István: Ácsolt ládák nyomában Honismeret 12, 1984/3, 43–45. p.
gömöri fazekasság
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák,...megnyit →
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák,...megnyit →
Részletek
Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák, ill. vegyes lakosságú. Viszont a különböző etnikumú fazekasfalvak termékei etnikai alapon nem különíthetőek szét. A gömöri fazekastermékek jellegzetessége nem díszítményeikben, hanem tűzállóságukban rejlett, ami a térségben kitermelhető agyag minőségének volt köszönhető. A főzőedényeknek két alapformája ismeretes: az egyik, régiesebb, minden bizonnyal középkori előzményekre visszavezethető forma szűk szájú, hasas, keskeny fenekű, belül mázas edény, míg a másik, a takaréktűzhelyek elterjedésével kialakult szélesebb szájú, széles fenekű, kívül-belül mázas edény. A gömöri népi kerámia egyik jellegzetes, funkcionálisan a lakodalmi szokáskörben helyet kapó, általában művészi kivitelezésű tárgytípusa az ember alakú, ún. hérészes korsó. Szimbolikájában a funkciónak megfelelő elemek dominálnak. A gömöri fazekasok a 17. sz.-ban már biztosan, de feltehetően már a 13. sz.-tól kezdve szállították termékeiket a dél-alföldi területekre, ahol azt elsősorban gabonára cserélték. A fazekasfalvakban általában olyan fuvarosok (furmányosok) is éltek, akik a kerámiatermékek messze földön történő értékesítéséből tartották fenn magukat (nagytáji munkamegosztás, árucsere). – Ir. B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban (2001); Szalay Emőke – Ujváry Zoltán: Két fazekasfalu Gömörben (1982).
Gömöri Hajnal
Részletek
Járási újság (Rozsnyó, 1960–1990). A Zora Gemera önálló melléklete, melynek megjelenését 1967. ápr. 1-jétől 1968. június 30-ig hatóságilag beszüntették. 1968. július 1-jétől ismét kiadták.
Gömöri Hírlap
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé...megnyit →
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé...megnyit →
Részletek
Regionális hetilap (Rimaszombat, 1968–2012). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től a Rimaszombati Városi Hivatal független regionális hetilapja. – Előzményei közé tartozik a járásban a Cesta k socializmu c. járási földművesújság (1951–1960), mely A Szocializmus Felé Vezető Út címmel magyar mellékletet is közölt 2 oldalon. A korábbi Tornaljai járás földművesújságja, a Náš cieľ is jelentetett meg 2 oldalas magyar mellékletet (A Mi Célunk, 1951–1960). A közigazgatás átszervezése után a Rimaszombati járásban Budovateľ (1960–1967) címmel adtak ki újságot önálló magyar melléklettel (Építő), 4 oldalon. – Szerk. Juhász Dósa János (2007–2012).
Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT)
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Részletek
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi szolgáltatások és tanácsadás, túrák, tanulmányutak, kirándulások szervezése) foglalkozik. 2006-tól működtette Rozsnyón a GIT Közösségi Házat. Fő célja, hogy értékközvetítő, közösségépítő programjaival, valamint Gömör kulturális, történelmi és természeti örökségére alapozva hozzájáruljon a térség értékeinek megőrzéséhez, fenntartható fejlődéséhez. Jelenlegi székhelye Várhosszúréten van. – Vezető: Kmotrik Péter (1999).
Gömöri Jenő Tamás
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 31. Privigye, † 1969. dec. 5. Budapest [Mo.]) Lapszerkesztő, író, költő, könyvkiadó. 1919 után Bécsben és Pozsonyban, később hosszabb ideig Szobráncon élt. 1921-ben megalapította a Tűz irodalmi folyóiratot. Írásait, verseit a Prágai Magyar Hírlapban közölte. 1945 után Mo.-n telepedett le. Műfordítóként elsősorban a német szerzők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Ítéletidő (r., N. Jaczkó Olgával, 1936); Van ember, aki tudja, ki vagyok (vál. v., 1937).
Gömöri Kovács István
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri...megnyit →
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri...megnyit →
Részletek
(* 1924. szept. 12. Sajógömör, † 2001. febr. 19. Sajógömör) Költő, újságíró, tanító. Miskolcon érettségizett (1945), Pozsonyban történelem–földrajz szakos tanítói oklevelet szerzett (1957). 1953-tól szülőfalujában tanított. Az 1990-es években a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. Színműveket is írt. – Fm. Hívogató (gyermekv., 1976). A sajógömöri polgári iskola története (1984).
Gömöri Lapok
Részletek
Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Rimaszombat, 1934–1935). – Szerk. Sichert Károly.
Gömöri Múzeum Híradója
Részletek
Tájékoztató füzet (Rimaszombat, 1983–1988). A Gömör-Kishonti Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. Szlovák változata Spravodaj Gemerského múzea címmel jelent meg ugyanebben az időben. – Szerk. B. Kovács István.
Gömöri Újság
Részletek
Szépirodalmi és társadalmi hetilap (Rimaszombat, 1919. jan.– márc.). Korábban (1910–1918) is létezett. – Szerk. Győry Lajos.
GömöriLap
Részletek
Regionális közösségi hírportál (Rimaszombat, 2012. szept.). A rimaszombati, tornaljai, rozsnyói és füleki régiók híreit, közérdekű információit jeleníti meg. A Gömöri Hírlap megszűnte után jött létre. Működtetésébe a Fundament Polgári Társulás kapcsolódik be. – Szerk. Juhász Dósa János.
Gömörispánmező; Ispánmező (Španie Pole)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 308, ebből 304 (98,7%) szlovák, 4 (1,3%) magyar; [1991] – 123, ebből 105 (85,4%) szlovák, 17 (13,8%) magyar; [2011] – 87, ebből 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 81 (93,1%) szlovák, 6 (6,9%) magyar. V: [2011] – 43 ev., 42 r. k. – Ev. temploma 1805–10 között klasszicista stílusban épült.
Gömörliget (Gemerský Sad)
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011] – 128 ref., 41 r. k., 33 ev., 2 gör. kat.


