Gemerská Panica
-> Gömörpanyit (Gemerská Panica)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289...megnyit →
Részletek
Gömörpanyit – r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289 (43,8%) magyar. V: [2011] – 224 r. k., 75 ref., 71 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló klasszicista stílusú ev. temploma 1801-ben, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1966-ban, a késő klasszicista Szt.-Ivány-kúria a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gemerská Ves
-> Gömörfalva (Gemerská Ves)
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%)...megnyit →
Részletek
1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%) szlovák, 34 (3,6%) roma. V: [2011] – 751 r. k., 38 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gemerské Dechtáre
-> Détér (Gemerské Dechtáre)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Détér-patak bal partján, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 631, ebből 615 (97,5%) magyar; [2011] – 451, ebből 386 (85,6%) magyar, 34 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 415 (92,0%) magyar, 12 (2,7%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Détér-patak bal partján, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 631, ebből 615 (97,5%) magyar; [2011] – 451, ebből 386 (85,6%) magyar, 34 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 415 (92,0%) magyar, 12 (2,7%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Détér-patak bal partján, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 631, ebből 615 (97,5%) magyar; [2011] – 451, ebből 386 (85,6%) magyar, 34 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 415 (92,0%) magyar, 12 (2,7%) szlovák. V: [2011] – 396 r. k., 14 ref., 3 ev. – R. k. (Szt. István-) kápolnája 1880-ban neoklasszicista stílusban épült, harangtornya 19. sz.-i építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gemerské Michalovce
-> Gömörmihályfalva; Mihályfalva (Gemerské Michalovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).
Gemerský Jablonec
-> Almágy (Gemerský Jablonec)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 639 r.k., 12 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Abdon és Szennen-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították, fa karzata 1815-ben készült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Az 1980-as években a Rimaszombati járási nyári művelődési táborok színhelye volt.
Gemerský Milhosť
-> Miglészpataka; Miglész (Gemerský Milhosť)
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5 izr., 4 ref. – Ev. temploma 1804-ben klasszicista stílusban épült.
Gemerský Sad
-> Gömörliget (Gemerský Sad)
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011] – 128 ref., 41 r. k., 33 ev., 2 gör. kat.
Gémesi Irén
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák...megnyit →
Részletek
GEMESI IREN (FI)
(* 1940. jún. 29. Érsekújvár, † 2022. ápr. 12. Galánta) 1958-ban a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar—szlovák—zenei nevelés szakán távúton tanári oklevelet szerzett. 1958—80 között az érsekújvári magyar alapiskolában tanított. 1980-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásnak szerkesztője. Az alapiskolák 1—4. évfolyam adásait és a Kölyökvilág műsorait szerkesztette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának alapító tagja, szervezőtitkára volt. 2004 novemberében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntette ki. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Gerencsér
-> Nyitragerencsér; Gerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1154, ebből 877 (76,0%) magyar, 276 (23,9%) szlovák; [2011] – 1921, ebből 1442 (75,1%) szlovák, 414 (21,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1415 (73,7%) szlovák, 427 (22,2%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1154, ebből 877 (76,0%) magyar, 276 (23,9%) szlovák; [2011] – 1921, ebből 1442 (75,1%) szlovák, 414 (21,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1415 (73,7%) szlovák, 427 (22,2%) magyar....megnyit →
Részletek
Nyitragerencsér – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1154, ebből 877 (76,0%) magyar, 276 (23,9%) szlovák; [2011] – 1921, ebből 1442 (75,1%) szlovák, 414 (21,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1415 (73,7%) szlovák, 427 (22,2%) magyar. V: [2011] – 1544 r. k., 15 ev., 10 gör. kat., 6 ref. –. R. k. (Szt. György-) temploma 1774-ben barokk, az Ocskay-kúria a 18. sz.-ban ugyancsak barokk, a ~hez tartozó Malántán lévő Zamojszky-kastély a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. – 1974–90 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.
Gergely István
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
Részletek
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben Athénban az olimpiai bajnoki címet szerzett magyar csapat tagja volt.
Gergely József, ifj.
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el....megnyit →
Részletek
(*1937. márc. 19. Sávoly, † 2007. jan. 9. Losonc) Tanár, költő, rendező. Tanári oklevelét (magyar–szlovák) a pozsonyi Komenský Egyetem Társadalomtudományi Karán szerezte meg (1960). 1960-tól 1973-ig a lévai Pedagógiai Középiskolán tanított. Eközben verseket írt és irodalmi színpadot szervezett, melynek bemutatóival szép sikereket ért el. 1968-as magatartása miatt a normalizáció éveiben elbocsátották állásából. Ezt követően Losoncon élt, s kétkezi munkásként dolgozott. A rendszerváltás után nyugdíjazásáig a losonci kisegítő iskolában tanított. 2008-ban tanítványai megalapították a Gergely József díjat, amelyet évente a komáromi Jókai Napokon osztanak ki a legjobb irodalmi színpadi rendezésért. 2009-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége poszthumusz ~nek adományozta pedagógiai munkásságáért a „Szlovákiai Magyar Óvónők oktatásában kifejtett eredményes munkájáért elismeréseként”, a Vankó Terike Díjat. – Fm. Milyen szél (v., 1997).
Gergelyfalva
-> Kisgergelyfalva; Gergelyfalva (Gregorovce)
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
Részletek
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14 r. k.
Gergelyi Ottmár
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti...megnyit →
Részletek
(* 1919. szept. 28. Nyitra, † 1995. márc. 13. Busóc [Bušovce]) Levéltáros, helytörténész. Elemi iskolai és reálgimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, végül Pozsonyban fejezte be, ahová apja halála után (1938) költöztek. A pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karán történelmet és német nyelvet tanult. 1942-ben a régészeti szeminárium könyvtárosa lett. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételéért letartóztatták, a front átvonulása után, 1945-ben viszont a szovjet titkosrendőrség, az NKVD fogta le. 1948-ban Homonnán, az Andrássy család ottani könyvtárának a rendezésével bízták meg, közben létrehozta a Mezőgazdasági Levéltár kerületi fiókját. 1952-től a Mezőgazdasági Levéltár nyitrai fiókjának vezetője volt. 1956-ban a Nyitrai Állami Levéltár munkatársa lett és itt dolgozott 1965-ig, amikor egészségi okokból áthelyezték a nyitrai Mezőgazdasági Múzeumhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig történészként dolgozott. 1976–1983 között a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola óraadó tanáraként hangszertörténetet oktatott. Írásai szlovák nyelven jelentek meg. – Fm. Hornád v praveku so zvláštnym zreteľom na územie ČSR [A Hernád az őskorban, különös tekintettel Csehszlovákia területére] (1949); Historické organy na Slovensku [Történelmi orgonák Szlovákiában, társszerző] (1982–1989).
Gerő Gusztáv
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású...megnyit →
Részletek
Gerő Gusztáv (Önarckép)
(* 1889. dec. 11. Hegybánya [Štiavnické Bane], † 1979. okt. 24. Losonc) Festő. 1910-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Akadémián. Az első vh. alatt Szibériába vitték mint hadifoglyot, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai államok érintésével tért haza. Losoncon kezdett tanítani, később szabadfoglalkozású lett; közben Cseh Lajossal batikműhelyt rendeztek be, batiktanfolyamot vezettek, és batikolással foglalkoztak. Később tanítani kezdett, miközben restaurálással is foglalkozott és bírósági szakértőként is működött. Jobbára kisméretű képein gyakran ábrázolt erdőket, s gyakoriak a csendéletei is. Egyéni kiállításokra már csak nyugdíjba vonulása után vállalkozott.
Gerő János
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1922. júl. 6. Esztergom [Mo.], † 1996. ápr. 18. Oroszka) Gimnáziumi tanár, pedagógiai író, tankönyvíró. Gimnáziumi tanulmányait az esztergomi bencéseknél kezdte, érettségi vizsgát 1939-ben a lévai állami gimnáziumban tett. 1941-ben katonaként a szovjet frontra vitték, ahol fogságba esett, s ahonnan csak 1952-ben került haza. Ezt követően építésztechnikus Zselízen, majd 1956-tól nyugdíjazásáig uo. a gimnázium tanára, igazgató-helytettese, végül igazgatója. 1959-ben magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán; képzettségét 1966-ban a Komenský Egyetemen angol szakkal bővítette. Szakcikkeket publikált, középiskolai magyar nyelv- és irodalom tankönyveket írt.
Geszte
-> Nyitrageszte; Geszte (Hosťová)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Geszte – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar, 107 (29,6%) szlovák. V: [2011] – 344 r. k., 2 ref. – (Szentháromság-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1802-ben klasszicista stílusban alakították át. – 1976–90 között közigazgatásilag Pogrányhoz tartozott. – Ir. Fehér Sándor: Nyitrageszte (1997).
Gesztete (Hostice)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 933 (91,4%) magyar, 25 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 928 r. k., 10 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1783–87 között, a Vécsey-kúria a 18. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ghillány István, báró
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. –...megnyit →
Részletek
Ghillány István (GJ)
(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. – Fm. Szivárvány Branyiszkó fölött (szimfonikus költemény, 1953); Vals Magiolato (zongoramű, 1955); Hajnalhasadás (zenekari intermezzo, 1966); Bölcsődal (1971); Püspöki kutyácskák (1995).
Ghymes együttes
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult...megnyit →
Részletek
Ghymes együttes (FI)
Zenekar (Nyitra, 1983). Kezdetben Tilinkó néven nép- és táncházzenét játszó zenekar volt. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Ghymes községben rendezett ifjúsági táborokban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek alatt sajátos stílusuk alakult ki, mely hagyományos népi hangszereket is igénybe véve, a népzenétől a világzenéig tett meg jelentős utat. A zenekar a zenéjében különböző stílusokat ötvöz (közép- és kelet-európai népzene, dzsessz, pop stb.) A ~ rendkívül közkedvelt itthon és külföldön is. Hanghordozóik szintén nagyon sikeresek, több közülük arany-, ill. platinalemez. – Lemezek: Az ifjúság sólyommadár (1988); Ghýmes (1991); Üzenet (1993); Bennünk van a kutyavér (1995); Tűzugrás (1996); Rege (1998); Smaragdváros (2000); Üzenet (újrakiadás, 2001); A nagy mesealbum (közreműködő, 2001); Héjavarázs (2002); A nagy mesealbum II. (2003); Ghymes koncert (2003); Szarka Gyula: Alku (2004); Szarka Tamás: Anonymus (2004); éGHYMESe (2004); Csak a világ végire… (2005); Üvegtigris 2 (2006); Messzerepülő (2006); Szarka Gyula: Bor és a lányka (2007); Mendika (2007). – Vezető: Szarka Gyula, Szarka Tamás.
Ghymes; Gímes (Jelenec)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Részletek
Ghymes – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608 (29,9%) magyar. V: [2011] – 1781 r. k., 13 ev., 6 ref., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1720-ban, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája a 17. sz.-ban, a Forgách-kastély 1722-ben barokk stílusban épült. A községtől 5,5 km-re É-ra, az 514 m magas Ghymes-csúcson találhatók a Forgáchok tatárjárás után épült, azonban a 19. sz. közepén pusztulásnak indult várának romjai. A várrom alatti üdülőhely és táborhely az 1980-as évektől a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub által évente megrendezett ~i művelődési táborozások színhelye. A várhegy ÉK-i lejtőin a több száz éves szelídgesztenyefákból álló, a Forgáchok által 1240-ben alapított gesztenyés 1952 óta 2,66 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Gímes évszázadai (1113–2003) (2003).
A ghymesi várrom (GJ)
A ghymesi várrom (GJ)
Gice (Hucín)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 298 (34,0%) szlovák, 270 (30,8%) roma, 227 (25,9%) magyar. V: [2011] – 149 ref., 109 r. k., 26 ev., 10 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a két klasszicista Czékus-kastélyt a 18. sz. végén, ill. 1807-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gidró Bonifác
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos...megnyit →
Részletek
Gidró Bonifác (GJ)
(* 1869. aug. 20. Karcfalva, † 1958. jan. 17. Győr [Mo.]) Bencés szerzetes, tankönyvíró. 1901-től tanított a komáromi bencés gimnáziumban, amelynek 1920–1939 között igazgatója volt. Aktívan részt vett Komárom kulturális életében, a Jókai Egyesület alelnöke volt. A matematikai analízis és a geometria területén tudományos műveket is publikált. Az 1990-es évektől a nevét viseli a komáromi gimnázium által szervezett matematikai tanulmányi verseny.
Giller János
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és...megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 23. Dévény, † 1956. szept. 11. Budapest [Mo.]) Földbirtokos, politikus. Főiskolai tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba. 1913-tól Losoncon lett ügyvéd. Az államfordulat után egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1928–1938 között tartománygyűlési képviselő; az Egyesült Magyar Párt egyházpolitikai szakosztályának elnöke, a Szlovenszkói Magyar Dalosszövetség elnöke, Losonc közéletének meghatározó alakja volt. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és munkatáborba zárták. 1947-ben megszökött, és Mo.-on telepedett le.
Gímes
-> Ghymes; Gímes (Jelenec)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608...megnyit →
Részletek
Ghymes – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Tribecs-hegység lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1209, ebből 946 (78,2%) magyar, 249 (20,6%) szlovák; [2011] – 2033, ebből 1376 (67,7%) szlovák, 542 (26,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1307 (64,3%) szlovák, 608 (29,9%) magyar. V: [2011] – 1781 r. k., 13 ev., 6 ref., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1720-ban, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája a 17. sz.-ban, a Forgách-kastély 1722-ben barokk stílusban épült. A községtől 5,5 km-re É-ra, az 514 m magas Ghymes-csúcson találhatók a Forgáchok tatárjárás után épült, azonban a 19. sz. közepén pusztulásnak indult várának romjai. A várrom alatti üdülőhely és táborhely az 1980-as évektől a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub által évente megrendezett ~i művelődési táborozások színhelye. A várhegy ÉK-i lejtőin a több száz éves szelídgesztenyefákból álló, a Forgáchok által 1240-ben alapított gesztenyés 1952 óta 2,66 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Gímes évszázadai (1113–2003) (2003).
A ghymesi várrom (GJ)A ghymesi várrom (GJ)
Glabušovce
-> Galábocs (Glabušovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 204, ebből 187 (91,7%) magyar, 12 (5,9%) szlovák; [2011] – 117, ebből 58 (49,6%) szlovák, 43 (36,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 59 (50,4%) magyar, 40 (34,2%) szlovák. V: [2011] – 87 r. k., 8 ev., 1 ref. – A klasszicista stílusú Jankovich-kúria 1830-ban, a r. k. harangláb a 19. sz. közepén épült.
Glóbusz Bábegyüttes
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért...megnyit →
Részletek
Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért sikerekben része volt Jana Pogorielová képzőművésznek, a bábok és díszletek tervezőjének, valamint Szabó Ernőnek, az együttes módszertani vezetőjének. A chrudimi siker után a Pécsi Nemzetközi Bábfesztivál következett, ahol a ~ képviselte Csehszl.-t és több hivatásos bábszínház együttesével felvéve a versenyt nyert díjat három székely népballada előadásával. – Vezető: Szőke István.
Gočaltovo
-> Gacsalk (Gočaltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1 (0,4%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 15 r. k., 2 gör. kat. – 1736-ban barokk stílusban épült ev. temploma eredetileg imaház volt, 1802-ben klasszicista stílusban építették át és különálló harangtoronnyal látták el.
Goda Marika
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 8. Diószeg) Operett- és esztrádénekes. Somorján érettségizett 1962-ben, majd 1969-ben a pozsonyi konzervatóriumban ének szakon végzett. Pozsonyi iskolásévei idején az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes énekese. Főleg esztrádénekesként – operettdal-, magyarnóta- és cigánynóta-énekesként – ismert. 1973–1974-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának tagja volt. 1970–1972-ben Finnországban, 1974–1977-ben Bécsben énekelt. Számos rádió-, tévé- és hanglemezfelvételt készített.
Gódány Sándor
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006);...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 15. Sárosfa) Festő, képzőművész. 1972-ben fejezte be az Építészeti Szakiskolát Pozsonyban. Festészetet, grafikát magánúton tanult. Gellén él és alkot. A világ számos helyén állították már ki képeit. Főbb önálló kiállításai: Honismereti Ház, Somorja (1985); Centro Borger, Galériák Éjszakája, Buenos Aires (2006); Jubileumi Kiállítás, Gelle (2013); MAMMA MARIA Galéria, Andorra (2015); Barcelona (2016). Díjak: Nagyszombat megye elismert személyisége (2018); Kritikusok Nemzeti Díja (2010); Kimagasló Művészeti Alkotás Díja (2008); A Művészeti Teljesítmény Elismeréséért díj [ Olaszországban ] (2007).
Gőgh Kálmán
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Autóbalesetben hunyt el. 1997-től az ő nevét viseli a gútai sportcsarnok.