Csermosnya-völgy
Néprajzi tájegység. Egykor Torna megyei terület, amelyet csupán 1891-ben csatoltak Gömörhöz. A völgy voltaképpen kapcsolódik a tornai Szádelői-völgyhöz is, de Gömör irányában szélesedik ki, népe abban az irányban tartott fenn mindig is élénk gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Települései (Barka, Lucska, Kiskovácsvágása, Dernő, Hárskút, Várhosszúrét és Jólész) lakosságának az életében sem a földművelés, sem az állattartás nem játszott jelentősebb szerepet. Főleg erdei munkákból éltek (erdei gyűjtögető gazdálkodás, mészégetés, favágás, fafaragás stb.). Utóbbira jó példa Lucska és Barka. Előbbi utcáján pl. még az 1990-es években is láthatóak voltak a hatalmas méretű, fából kivájt itatóvályúk, valamint a fa törzséből kialakított ún. köpüs kutak. A helybéli idős parasztemberek még ebben az időben is apró háztartási eszközöket (főző- és evőkanalakat, szakajtókat, szűrőket stb.) faragtak. Barkán több férfi foglalkozott fafaragással. Csörgős gereblyéket, kasza- és kapanyeleket készítettek, (nyírfa)söprűt kötöttek. Általában nem ők vitték eladni termékeiket, hanem még Rozsnyóról is eljöttek értük. Dernőn, Kiskovácsvágáson és Lucskán jelentős vashámorok működtek, amelyek szintén fontos szerepet töltöttek be a helyi lakosság megélhetésében. A völgy lakossága zömében r. k. vallású. Regionális jelentőséggel bír a barkai és hárskúti búcsújáró hely (→búcsújárás). – Ir. Herkely Károly: Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához (Néprajzi Értesítő, 1941).
Hibát talált?
Üzenőfal