Dobis Márta
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára...megnyit →
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára...megnyit →
Részletek
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára is. A textilmuvészet és a jelmeztervezés mellett grafikai feldolgozásokkal és viselettörténettel is foglalkozik. Komáromban él.
Dobóca (Dubovec)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 692, ebből 528 (76,3%) magyar, 148 (21,4%) szlovák; [2011] – 555, ebből 347 (62,5%) magyar, 78 (14,1%) szlovák, 63 (11,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 466 (84,0%) magyar, 42 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 386 r. k., 44 ref., 11 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Leánymező és Gernyő pusztákat, amelyeken a Coburg család felosztott nagybirtokára az első vh.-t követő földbirtokreform során 1921-ben szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1926-ban Bottovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején, 1939-ben visszacsatolták ~hoz, 1951-ben azonban újból önállósították. R. k. (Szt. László-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1782-ben barokkosították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Doborgaz (Dobrohošť)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 315 (73,6%) magyar, 94 (22%) szlovák. V: [2011] – 330 r. k., 4 ev., 1 ref. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Doborgazsziget néven önálló községgé alakult (1921). A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dobóruszka (Ruská)
Részletek
Dobóruszka − Dobó István sírja (SzL)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re, a szlovák-ukrán határon. L: [1921] – 617, ebből 583 (94,5%) magyar, 16 (2,6%) szlovák; [2011] – 610, ebből 477 (78,2%) magyar, 67 (11,0%) roma, 60 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 566 (92,8%) magyar, 40 (6,6%) szlovák. V: [2011] – 403 r. k., 66 ref., 48 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma a 16. sz. elején épült késő gótikus stílusban, 1914–22 között kibővítették; kriptájában nyugszik a helyi születésű Dobó István egri várkapitány. 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Budaháza.
Dobos László
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe...megnyit →
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe...megnyit →
Részletek
Dobos László (GJ)
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe volt az Irodalmi Szemle megalapításában, annak főszerkesztője lett, 1961–1968 között a Tatran Könyvkiadó magyar üzemét vezette, 1968–1971-ben a Csemadok KB elnöke, 1969–1972 között a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, 1969–1970-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli minisztere és Nemzetiségi Tanácsának elnöke, 1972–1989 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó műszaki osztályának vezetője volt. 1990-től újból a Madách Könyv- és Lapkiadó, ill. 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó igazgatója. 1968–1971-ben és 1990–1992-ben parlamenti képviselő. 1989–2000 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, később egyik alelnöke, majd régióelnöke volt. Irodalmi és közéleti tevékenységéért számos díjban részesült (Madách-díj, 1964; Nemzetiségi Díj, 1968; A Magyar Művészetért-díj, 1988; Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, 1990; Bethlen Gábor-díj, 1991; Kossuth-díj, 1994; Posonium Irodalmi Díj Életműdíja, 2002; Pribina-kereszt III. fokozata, 2004; Pro Probitate – Helytállásért díj, 2010). 2003-ban megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Politikusként, közéleti emberként elsősorban a szlovákiai magyarság jogainak és intézményrendszerének bővítését szorgalmazta. – Fm. Messze voltak a csillagok (r., 1963); Földönfutók (r., 1967); Egy szál ingben (r., 1976); Hólepedő (r., 1979); Gondok könyve (esszék, 1982); Sodrásban (r., 1984); Teremtő küzdelem (esszék, interjúk, 2000); Évgyűrűk hatalma I–II. (esszék, interjúk, publicisztika, 2005, 2006). – Ir. Kovács Győző: Dobos László (mon., 2005).
Dobossy Imre
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
Részletek
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944 között Érsekújvárott volt ügyvéd, 1945 után Budapestre költözött. 1946–1948-ban a szlovákiai áttelepítettek újságjánál, az Új Otthonnál dolgozott, 1948-tól nyugdíjazásáig az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda lektora, majd igazgatóhelyettese volt. Ebben az időszakban vezetéstudományi kérdésekkel foglalkozott.
Dobossy László
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium...megnyit →
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium...megnyit →
Részletek
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium tanára, 1939-től Párizsban élt és részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1945–1950 között a párizsi Magyar Intézet tudományos munkatársa, majd igazgatója. 1950-től 1980-ig egyetemi oktató Budapesten. Irodalomtörténészként főleg a cseh–magyar kapcsolatokkal, később a francia irodalommal foglalkozott. – Fm. Cseh–magyar szótár I–II. (1960); A francia irodalom története I–II. (1963); A közép-európai ember (tan., 1973); Két haza között (tan., 1981); Előítéletek ellen (1985).
Dobra
-> Kisdobra; Dobra (Dobrá)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar, 49 (11,3%) szlovák. V: [2011] – 231 gör. kat., 88 r. k., 55 ref., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Gör. kat. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában honfoglalás kori sírokat tártak fel.
Dobránszky János
(* 1869. máj. 9. Nagysáros, † 1950. febr. 20. Sóvár) Katolikus pap, publicista, politikus. Papi pályáját Somosújfalun és Nagymihályon kezdte. Az 1920-as években Sóváron volt plébános. A kodifikált szlovák nyelvet elutasítva a sárosi szlovák nyelvjárásban publikált. Megalakulását követően belépett az Országos Keresztényszocialista Pártba(OKP), ahol...megnyit →
(* 1869. máj. 9. Nagysáros, † 1950. febr. 20. Sóvár) Katolikus pap, publicista, politikus. Papi pályáját Somosújfalun és Nagymihályon kezdte. Az 1920-as években Sóváron volt plébános. A kodifikált szlovák nyelvet elutasítva a sárosi szlovák nyelvjárásban publikált. Megalakulását követően belépett az Országos Keresztényszocialista Pártba(OKP), ahol...megnyit →
Részletek
(* 1869. máj. 9. Nagysáros, † 1950. febr. 20. Sóvár) Katolikus pap, publicista, politikus. Papi pályáját Somosújfalun és Nagymihályon kezdte. Az 1920-as években Sóváron volt plébános. A kodifikált szlovák nyelvet elutasítva a sárosi szlovák nyelvjárásban publikált. Megalakulását követően belépett az Országos Keresztényszocialista Pártba(OKP), ahol a párt ún. papi szárnyának s egyben szlovák tagozatának volt az egyik vezetője. 1929-ben az OKP alelnökévé választották; 1929–1935 között nemzetgyűlési képviselő volt. Az OKP és a Magyar Nemzeti Párt egyesülése után az Egyesült Magyar Pártegyik alelnöke lett.
Dobrohošť
-> Doborgaz (Dobrohošť)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 315 (73,6%) magyar, 94 (22%) szlovák. V: [2011] – 330 r. k., 4 ev., 1 ref. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Doborgazsziget néven önálló községgé alakult (1921). A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dobšiná
-> Dobsina (Dobšiná; Dobschau)
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13...megnyit →
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13...megnyit →
Részletek
A dobsinai jégbarlang (GJ)
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13 (0,2 %) magyar, 8 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3763 (66,0%) szlovák, 901 (15,8%) roma, 25 (0,4%) német, 19 (0,3%) magyar. V: [2011] – 1595 r. k., 1126 ev., 32 gör. kat., 6 ref. – A 14. sz. elején német (szász) bányászok által alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, vasat, rezet, kobaltot, nikkelt és azbesztet bányásztak, bányái azonban a 19–20. sz.-ra kimerültek, s bányaműveiben 1945 után már csak azbeszt- és vasérckitermelés folyt. Határában 1948–60 között vízlépcsőt és vízerőművet létesítettek. 1417-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1965-ben szerezte vissza. 1938–45 között járási székhely volt. Német lakóit, az ún. bulénereket a második vh. után kitelepítették Németországba. Ev. temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban, 1891-ben neogótikus stílusban alakították át; r. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1792-ben emelt barokk-klasszicista stílusú építmény. A Városháza 1870-ben épült neoreneszánsz stílusban. ~tól ÉNy-ra, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park D-i részén, a Ducsa-hegy alatt 971 m magasságban található az 1979 óta védett Dobsinai-jégbarlang, Szl. egyik leglátogatottabb barlangja.
Dobsina (Dobšiná; Dobschau)
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13...megnyit →
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13...megnyit →
Részletek
A dobsinai jégbarlang (GJ)
Város a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajóba torkolló Dobsina-patak völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 4622, ebből 2225 (48,1%) szlovák, 1741 (37,7%) német, 353 (7,6%) magyar, 184 (4,0%) zsidó, 45 (1,0%) roma; [2011] – 5702, ebből 4083 (71,6%) szlovák, 613 (10,8%) roma, 13 (0,2 %) magyar, 8 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3763 (66,0%) szlovák, 901 (15,8%) roma, 25 (0,4%) német, 19 (0,3%) magyar. V: [2011] – 1595 r. k., 1126 ev., 32 gör. kat., 6 ref. – A 14. sz. elején német (szász) bányászok által alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, vasat, rezet, kobaltot, nikkelt és azbesztet bányásztak, bányái azonban a 19–20. sz.-ra kimerültek, s bányaműveiben 1945 után már csak azbeszt- és vasérckitermelés folyt. Határában 1948–60 között vízlépcsőt és vízerőművet létesítettek. 1417-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1965-ben szerezte vissza. 1938–45 között járási székhely volt. Német lakóit, az ún. bulénereket a második vh. után kitelepítették Németországba. Ev. temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban, 1891-ben neogótikus stílusban alakították át; r. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1792-ben emelt barokk-klasszicista stílusú építmény. A Városháza 1870-ben épült neoreneszánsz stílusban. ~tól ÉNy-ra, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park D-i részén, a Ducsa-hegy alatt 971 m magasságban található az 1979 óta védett Dobsinai-jégbarlang, Szl. egyik leglátogatottabb barlangja.
Dóczé Péter
(* 1964. nov. 4. Ógyalla) Építész. 1982-ben érettségizett a Komáromban; 1988-ban szerzett építészi diplomát a Szlovák Műszaki Egyetemen Pozsonyban. 1988–1990-ben építésvezető Dunaszerdahelyen (Mezőgazdasági Építővállalat); 1990–1992-ben a komáromi KomBit-D Kft.építész tervezője; 1992–1998-ban a Planar Építész Stúdió vezető tervező építésze és tulajdonosa; 1998–2005-ben, majd 2006-tól a budapesti Finta...megnyit →
(* 1964. nov. 4. Ógyalla) Építész. 1982-ben érettségizett a Komáromban; 1988-ban szerzett építészi diplomát a Szlovák Műszaki Egyetemen Pozsonyban. 1988–1990-ben építésvezető Dunaszerdahelyen (Mezőgazdasági Építővállalat); 1990–1992-ben a komáromi KomBit-D Kft.építész tervezője; 1992–1998-ban a Planar Építész Stúdió vezető tervező építésze és tulajdonosa; 1998–2005-ben, majd 2006-tól a budapesti Finta...megnyit →
Részletek
(* 1964. nov. 4. Ógyalla) Építész. 1982-ben érettségizett a Komáromban; 1988-ban szerzett építészi diplomát a Szlovák Műszaki Egyetemen Pozsonyban. 1988–1990-ben építésvezető Dunaszerdahelyen (Mezőgazdasági Építővállalat); 1990–1992-ben a komáromi KomBit-D Kft.építész tervezője; 1992–1998-ban a Planar Építész Stúdió vezető tervező építésze és tulajdonosa; 1998–2005-ben, majd 2006-tól a budapesti Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervező építésze; 2005–2006-ban az Erick van Egeraat Associated Architects vezető tervező építésze. Fm: Fontosabb munkái: Szlovákiában – 1994: Nyugat-Szlovákiai Villamosművek irodaházai (Érsekújvár, Galánta); 1995: Szlovák Gázművek irodaépülete (Komárom); 2000: Focus Divatház (Dunaszerdahely); 2002 Fima Möbel bútoráruház, Érsekújvár; 2004: Next Irodaház (Komárom); külföldön – 1999: Westend City Center bevásárlóközpont fejépülete (Budapest, Finta Józseffel); 2001: Lakópark (Velence, Tarczi Péterrel); 2004: Arcadeuropea projekt (Prága, Finta Józseffel); 2004: Termál- és Élményfürdő (Esztergom, Finta Józseffel, Z. Havas Anikóval); 2006: Dunacity városközpont (Budapest).
Dodekné Chovan Ilona
(* 1917. jún. 20. Szeged [Mo.], † 2002. jan. 12. Pozsony) Néprajzi gyűjtő, szakíró. A pozsonyi magyar kereskedelmi akadémián érettségizett (1936), a budapesti Magyar Királyi Nőipari Iskolában tanult (1936–1942). 1942–1951-ben a pozsonyi Egyházi Műintézet munkatársa. 1952–1976-ban különböző iparművészeti szövetségek alkalmazottja volt. Elsősorban a zoboraljai...megnyit →
(* 1917. jún. 20. Szeged [Mo.], † 2002. jan. 12. Pozsony) Néprajzi gyűjtő, szakíró. A pozsonyi magyar kereskedelmi akadémián érettségizett (1936), a budapesti Magyar Királyi Nőipari Iskolában tanult (1936–1942). 1942–1951-ben a pozsonyi Egyházi Műintézet munkatársa. 1952–1976-ban különböző iparművészeti szövetségek alkalmazottja volt. Elsősorban a zoboraljai...megnyit →
Részletek
(* 1917. jún. 20. Szeged [Mo.], † 2002. jan. 12. Pozsony) Néprajzi gyűjtő, szakíró. A pozsonyi magyar kereskedelmi akadémián érettségizett (1936), a budapesti Magyar Királyi Nőipari Iskolában tanult (1936–1942). 1942–1951-ben a pozsonyi Egyházi Műintézet munkatársa. 1952–1976-ban különböző iparművészeti szövetségek alkalmazottja volt. Elsősorban a zoboraljai népi hímzések szakértője; tudományos dolgozataival (A koloni lyukas hímzés, Az utolsó naszvadi takács) több díjat nyert.
Dokupil István
Részletek
(* 1908. ?, † ?) Költő, lapszerkesztő. 1947-ig Kassán élt, akkor áttelepítették Sopronba. A Kazinczy Társaság titkára, a Kassán megjelenő A Hét felelős szerkesztője, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. – Fm. 22 éves vagyok (v., 1930); Kell a szó (v., 1932). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 esztendeje Kelet-Szlovákiában (1968).
Dolán György
(* 1952. aug. 23. Nagymácséd) Festő, multimediális művész. 1977–1983 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola monumentális festészeti szakát, azóta szabadfoglalkozású művész; Magyarbélen él. 1985–90 között Misuratában és Tripoliban (Líbia), 1995-ben Kairóban és Port Side-ban (Egyiptom), valamint az indiai Suratban élt. 1998-ban párizsi ösztöndíjas volt....megnyit →
(* 1952. aug. 23. Nagymácséd) Festő, multimediális művész. 1977–1983 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola monumentális festészeti szakát, azóta szabadfoglalkozású művész; Magyarbélen él. 1985–90 között Misuratában és Tripoliban (Líbia), 1995-ben Kairóban és Port Side-ban (Egyiptom), valamint az indiai Suratban élt. 1998-ban párizsi ösztöndíjas volt....megnyit →
Részletek
Dolán György (SZM)
(* 1952. aug. 23. Nagymácséd) Festő, multimediális művész. 1977–1983 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola monumentális festészeti szakát, azóta szabadfoglalkozású művész; Magyarbélen él. 1985–90 között Misuratában és Tripoliban (Líbia), 1995-ben Kairóban és Port Side-ban (Egyiptom), valamint az indiai Suratban élt. 1998-ban párizsi ösztöndíjas volt. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága 2004. évi nívódíjasa, a társaságnak öt évig az elnöke is volt. Afrikai (líbiai és egyiptomi), majd indiai tartózkodásai erős hatással voltak képzőművészeti világára. Különböző szimpóziumok, szakmai szervezetek, alkotótáborok szervezésében is jelentős részt vállalt (Patfürdő, Pro Arte Danubii, Sympat, nyárasdi művésztelep). – Fm. Homokban (Budapest, 1997); Fekete foltok (Komárom, Dunaszerdahely, 2003); Espace Van Gogh (Franciaország, 2004); Jelek (Prága, 2005); Eufória (Pozsony, 2006); Dolán 60 (életmű-kiállítás, Komárom, 2012, Nagyszombat, 2013). Több könyvet is illusztrált.
Dolgozó Fiatalság
Részletek
Kommunista ifjúsági havi lap (Prága, 1926). 5 száma jelent meg. Kiadója Antonín Novotný volt. Korábban Fiatal Kommunista, majd Kommunista Ifjúmunkás, később Fiatal Dolgozó címen adták ki. – Szerk. Madarász István.
Dolgozó Nő
-> Nő; Dolgozó Nő
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
Részletek
Dolgozó Nő (FI)
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent meg, 1981-től 24 oldalon. 1991-ben több hónapos szünet után jelent meg újra kéthetente a Diákhálózat kiadásában. Kezdettől fogva érdeklődéssel követte a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését, munkatársai között mindig találunk írókat, költőket. Rendszeresen foglalkozott a megjelent irodalmi alkotásokkal (Tájoló) és az olvasómozgalom kérdéseivel (Egy hónap – egy könyv). 1992-ben megszűnt, és helyét az Új Nő vette át. – Szerk. Hanka Nová (1952), Turi Mária (1953), Szarkáné Lévay Erzsébet (1962), Haraszti-Mészáros Erzsébet (1972), Pákozdi Gertrúd (1985), Zácsek Erzsébet (1989), Grendel Ágota (1990), Kocsis Aranka (1991).
Nő (FI)
Dolinka
-> Inám (Dolinka)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%) magyar, 24 (5,0%) szlovák. V: [2011] – 474 r. k., 4 ev. – Lakosságának jelentős része ma is méhészkedéssel foglalkozik, a faluban 2000 óta évente megrendezik a mézfesztivált. R. k. (Szt. György-) temploma 1931-ben épült egy középkori templom alapjain. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dolná Potôň
Részletek
1940- ben Diósförgepatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 292, ebből 285 (97,6%) magyar, 2 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 192 r. k., 81 ref., 14 ev., 5 izr.
Dolná Seč
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 552, ebből 527 (95,5%) magyar, 17 (3,1%) szlovák; [2011] – 417, ebből 366 (87,8%) szlovák, 38 (9,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (81,5%) szlovák, 49 (11,8%) magyar. V: [2011] – 143 r. k., 90 ev., 17 ref., 4 gör. kat. – Nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának túlnyomó többségét 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.
Dolné Holiare
Részletek
1940-ben Gellér néven Felsőgellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 416, ebből 414 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 ref., 36 r. k., 6 izr., 2 ev.
Dolné Janíky
Részletek
1940-ben Jányok néven Felsőjányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 234 (97,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.
Dolné Obdokovce
-> Alsóbodok (Dolné Obdokovce)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar,...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Alsóbodok – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar, 410 (34,5%) szlovák. V: [2011] – 1108 r. k., 1 ref. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 12. sz. második felében épült román stílusban, a 18. sz. végén barokk stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával, s 2001-ben alapított magyar tanítási nyelvű magán szakközépiskolával (Zoboraljai Magyar Tanítási nyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola) rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Alsóbodok. Monográfia (1997).
Alsóbodok – r. k. templom (GJ)
Alsóbodok − Magán Szakközépiskola (GJ)
Dolné Saliby
-> Alsószeli (Dolné Saliby)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 828 r. k., 376 ev., 32 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, nagyrészt tótkomlósi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1875-ben épült eklektikus, ev. temploma 1874–78 között historizáló stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Külterületi lakott helyeinek egy részét 1960-ban Alsóhatár néven önálló községgé szervezték. – Ir. Pukkai László (szerk.): Alsószeli község története 1217–2007 (2007); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010)
Dolné Semerovce
-> Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar,...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Alsószemerédi r. k. templom
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar, 195 (36,0%) roma, 115 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 521 r. k., 10 ev., 2 ref. – A 18. sz. első felében épült barokk nemesi kúriáját később az irgalmas nővérek kolostorává alakították át, neoklasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1884-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Gazdag régészeti lelőhely, határában 1934-ben két 5. sz.-i népvándorlás kori aranybevonatú ezüstsisakot találtak.
Alsószemeréd − Ivánka kastély (GJ)
Dolné Terany
-> Alsóterény (Dolné Terany)
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev....megnyit →
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev....megnyit →
Részletek
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev. temploma régebbi alapokon 1810–11-ben épült klasszicista stílusban.
Dolné Topoľníky
-> Alsónyárasd (Dolné Topoľníky)
Nyárasd néven Felsőnyárasddal 1940-ben egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1547, ebből 1523 (98,4%) magyar, 5 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1498 r. k., 30 ref., 19 izr. R....megnyit →
Nyárasd néven Felsőnyárasddal 1940-ben egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1547, ebből 1523 (98,4%) magyar, 5 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1498 r. k., 30 ref., 19 izr. R....megnyit →
Részletek
Nyárasd néven Felsőnyárasddal 1940-ben egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1547, ebből 1523 (98,4%) magyar, 5 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1498 r. k., 30 ref., 19 izr. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1307-ben épült gótikus stílusban, 1852-ben késő klasszicista stílusban alakították át.
Dolné Turovce
-> Kistúr; Alsótúr (Dolné Turovce)
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
Részletek
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 13 ev., 3 ref. – Az Ivánka-kastély a 18. sz. második felében késő barokk, kúriája a 19. sz. végén szecessziós stílusban épült.
Dolné Zahorany
-> Magyarhegymeg (Dolné Zahorany)
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10 (5,1%) szlovák. V: [2011] – 186 r. k., 1 ev., 1 ref. – R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1884–85-ben késő klasszicista stílusban épült.