tankönyvkiadás
A ~ból több kiadó is kiveszi a részét, a magyar iskolák számára Szlovák Pedagógiai Kiadó, a Terra Tankönyvkiadó, a Lilium Aurum Könyvkiadó jelentet meg eredeti magyar nyelven írt tankönyveket, oktatási segédanyagokat, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kísérleti tankönyveket. Szlovák tankönyvek fordításával több szlovák kiadóban...megnyit →
A ~ból több kiadó is kiveszi a részét, a magyar iskolák számára Szlovák Pedagógiai Kiadó, a Terra Tankönyvkiadó, a Lilium Aurum Könyvkiadó jelentet meg eredeti magyar nyelven írt tankönyveket, oktatási segédanyagokat, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kísérleti tankönyveket. Szlovák tankönyvek fordításával több szlovák kiadóban...megnyit →
Részletek
A ~ból több kiadó is kiveszi a részét, a magyar iskolák számára Szlovák Pedagógiai Kiadó, a Terra Tankönyvkiadó, a Lilium Aurum Könyvkiadó jelentet meg eredeti magyar nyelven írt tankönyveket, oktatási segédanyagokat, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kísérleti tankönyveket. Szlovák tankönyvek fordításával több szlovák kiadóban foglalkoznak: Szlovák Pedagógiai Kiadó, Orbis Pictus, Poľana, Expol.
tanterv
Az oktatás tervszerű szervezésének és irányításának eszköze, amely különböző iskolatípusokra, osztályokra és tantárgyakra bontva ad útmutatót a pedagógusnak. Kidolgozása az oktatási háttérintézmények feladata. Tartalmazza az oktatás céljait és a képzés követelményeit. A ~eknek különböző típusaival találkozhatunk. Szlovákiában főképp az előíró egységes ~ dominál, és a...megnyit →
Az oktatás tervszerű szervezésének és irányításának eszköze, amely különböző iskolatípusokra, osztályokra és tantárgyakra bontva ad útmutatót a pedagógusnak. Kidolgozása az oktatási háttérintézmények feladata. Tartalmazza az oktatás céljait és a képzés követelményeit. A ~eknek különböző típusaival találkozhatunk. Szlovákiában főképp az előíró egységes ~ dominál, és a...megnyit →
Részletek
Az oktatás tervszerű szervezésének és irányításának eszköze, amely különböző iskolatípusokra, osztályokra és tantárgyakra bontva ad útmutatót a pedagógusnak. Kidolgozása az oktatási háttérintézmények feladata. Tartalmazza az oktatás céljait és a képzés követelményeit. A ~eknek különböző típusaival találkozhatunk. Szlovákiában főképp az előíró egységes ~ dominál, és a központi szabályozás magas fokának köszönhetően még nem léteznek alaptantervek vagy kerettantervek, amelyekre helyi tantervek épülhetnének.
Tanügyek
Részletek
Tanügyi közlöny (Rozsnyó, 1929–1938). A szlovákiai és kárpátaljai római és görög kat. egyházmegyei hatóságok havi tanügyi közlönye. A Püspöki Hivatal szerkesztésében és a Sajó-Vidék Könyvnyomda kiadásában jelent meg.
Tany (Tôň)
Részletek
Tany − kopjafa a főutcán (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 745, ebből 716 (96,1%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 803, ebből 703 (87,5%) magyar, 87 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 720 (89,7%) magyar, 70 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 256 ref., 232 r. k., 6 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek, 1926-ban az önálló községgé szervezett szomszédos Zsemlékeshez csatolták. ~ késő klasszicista stílusú ref. temploma 1855-ben, a r. k. harangláb 1922-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Tänzer Hugó
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
Részletek
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl. polgári törvénykönyvet szerkesztő bizottságnak. Faji üldözöttként 1944 márc.-ban került koncentrációs táborba. – Fm. A csőd, egyezség és megtámadási eljárás (1931); A csehszlovák polgári jog döntvénytára (1936).
Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Tardoskedd (Tvrdošovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Tardoskedd − Főtér (UZs)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 4462 r. k., 26 ref., 20 gör. kat., 12 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 17. sz. közepén emelt reneszánsz kastélyát a 18. sz. közepén barokkosították; késő barokk r. k. (Szt. István-) temploma 1764-ben, r. k. temetőtemploma 1993–94-ben épült, a kuruc harcokat idéző barokk Rákóczi-emlékművet 1706-ban emelték. Határában több honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Szlovákokkal benépesített pusztáit (Alsójattó, Kisjattó, Kenderes) 1951-ben Jattó (Jatov) néven önálló községgé szervezték. – Ir. Czibulka Imre: Szülőfalum, Tardoskedd (2002), Buda Ferenc: Tardoskedd–Tvrdošovce (2009).
Tardoskedd − Szent István szobra (GJ)
Tarics János
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
Részletek
Tarics János (JSZ)
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk Istvánnal és Konrád Józseffel közösen – a színház igazgatója. Több mint harminc színpadi zenét írt. A Jókai Napokon többször elnyerte a legjobb rendezés díját. Egy időben ő volt a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya. – Főbb színházi szerepei: Jakab mester (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Gergely (Egri Viktor: Pünkösdi királyság); Káplán (Bródy Sándor: A tanítónő); András (Karel Čapek: Az anya); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Szucsinka plébános (Mikszáth Kálmán–Jana Melichárková: Különös házasság); Herceg (Alois Jirásek: Lámpás); Apa (Dávid Teréz: Dódi) – Főbb rendezései: Dobozy Imre: Szélvihar; Quido Masanetz–Peter Bejach: A lehetetlen nő; Rudolf Trinner: Nem angyal a feleségem. A Matesz Thália színpadán: Gál Sándor: A szürke ló. Műkedvelő rendezőként: Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt; Szakonyi Károly: Honkongi paróka; Valentyin Katajev: Egy bolondos vasárnap az üdülőben. – Zenei közreműködései: Karol Kremničan: Lusta méhecske; Martin Hollý–Jozef Hollý: A furfangos diák; Siposs Jenő: A csodálatos erszény; Pierre-Augustin Caron de Baumarchais: Figaro házassága; Viktor Rozov: Boldogság merre vagy; Peter Bejach: A lehetetlen nő; Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi; Cusach Dymphna: Csendes tengeri éden; Csizmarek Mátyás: Érdekházasság; Kertész Imre: Bekopog a szerelem – karmester; Babay József: Három szegény szabólegény; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Arthur Miller: Pillantás a hídról. A MATESZ-ben bemutatott darabok többségének szcenikai zenéjét csaknem harminc éven keresztül ő készítette. Játszott zongorán, gitáron, nagybőgőn. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Tarics Péter
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi Lapok szerkesztője, 1994-ben megalakította a Szinnyei József Könyvkiadót. Műsoraival, előadásaival Mo.-on kívül Európa több országában is fellépett. Irodalmi, publicisztikai, történetírói pályázatok díjazottja. Határsávon túl címmel önálló előadói CD-t adott ki. – Fm. Kisebbségi vallomástöredékek (publ., 1992); Magyarként a Felvidéken 1918–1993 (publ., 1994); Magyar ezredforduló. Tizenöt év almanachja 1989–2004 (2005).
Tarján Ödön
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság...megnyit →
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság...megnyit →
Részletek
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság szindikátusának vezetője volt. Az 1930-as évek elején Mo.-ra költözött, és visszavonult a közélettől. – Fm. A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából (1930); Magyarok, szlovákok és ruthének a Dunavölgyében (1938)
Tarjáni Andor; Tarr János
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
Részletek
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík: Jó reggelt, Párizs! (1956); Peter Jilemnický: Győzelmes bukás (1960).
Tárnok
-> Csallóköztárnok; Tárnok (Trnávka)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 17 ev., 5 gör. kat.; 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1849-ben késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Macháza.
Tarr György
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
Részletek
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Tátra
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította....megnyit →
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította....megnyit →
Részletek
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította. Tamás Mihály szerkesztése idején polgári demokratikus szellemiség és kritikai igényesség jellemezte a lapot. A hazai szépírók, esztéták és publicisták közül főleg Darkó István, Egri Viktor, Gömöry János, Győry Dezső, Sebesi Ernő, Brogyányi Kálmán, Dobossy László, Szalatnai Rezső írtak bele, a magyarországiak közül Féja Géza, Hont Ferenc, Móricz Virág. Az utolsó három számban a szerkesztő Földes György teret engedett az amatőr íróknak, s az arculatát vesztett lap 1938 jún.-ában megszűnt. – Szerk. Tamás Mihály (1937), Földes György (1938). – Ir. Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964).
Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Részvénytársaság
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg" (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim...megnyit →
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg" (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim...megnyit →
Részletek
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg” (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Vass László: A felvidéki magyar irodalom. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára 1918–1938 (1939).
Tatran Könyvkiadó
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1963-ban felvette elődje nevét, s Tatran Szlovák Szépirodalmi és Művészeti Könyvkiadó néven az egyik legjelentősebb szlovák kiadó lett. Szervezeti keretében jött létre a Tatran Magyar Üzeme (1967), mely az önálló Madách Könyv- és Lapkiadó megszületéséig a kisebbségi magyar irodalom egyetlen műhelye volt. – Ir. Dvadsať rokov vydavateľstva Tatran (1967); A szó úrrá lett az időn… In: Fónod Zoltán: Körvonalak (1982).
Tatran Magyar Üzeme
Részletek
Magyar könyvek kiadója (Pozsony, 1967–1968). 1967 jan.-ban alakult, gazdaságilag a Tatran (szlovák szépirodalmi) Kiadóhoz kötődött, kiadói programja megalkotásában azonban közvetlenül a Kiadói Főigazgatóság hatáskörébe tartozott. Vezetője Dobos László főszerkesztő volt. – Ir. Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában. In: Fónod Zoltán: Tegnapi önismeret (1986).
Tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Részletek
tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban lévő Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek, s a fellépő tehetségek közül Márai Sándor, Mécs László, Szvatkó Pál és Tamás Mihály írtak bele. A lap versanyagában szlovák és cseh fordítások is találhatók. – Szerk. Kumlik Emil, Szeredai Gruber Károly.
Tavaszi Parlament
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés...megnyit →
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés...megnyit →
Részletek
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés olyan meghatározó személyiségei voltak, mint Brogyányi Kálmán, Hantos László, Révay István gróf, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Esterházy Lujza, Peéry Rezső és Győry Dezső. A ~ célja az antifasiszta szemléletű magyar szervezetek összefogása és közös program kidolgozása volt. Az érsekújvári találkozó résztvevői 10 pontba sűrített programot fogadtak el, amelyben a csehszlovákiai magyarság kulturális igényeinek felsorolása mellett a szlovák–magyar együttműködés igénye is megfogalmazódott. A ~ végül rövid életű kezdeményezésnek bizonyult. Az 1936 dec.-ében megtartott második találkozón ugyanis az ellenzéki magyar politika befolyása alatt álló szervezetek képviselői már nem vettek részt, ami a kezdeményezés kudarcát jelentette. – Ir. Vadász Ferenc: Magyar kulturális népfrontszervezési kísérletek Csehszlovákiában. 1936–1938. (Múltunk, 1997/3).
Tavaszi Szél Vizet Áraszt
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok...megnyit →
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok...megnyit →
Részletek
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok bemutatásában.
Teátrum Diákszínpad
Részletek
A Szenci Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Leány- és Vállalkozói Szakközépiskola, valamint a helyi Csemadok mellett alakult 2000-ben. Vezetője Pomichal Mária volt. A Diákszínpad a 2006-tól nem mutat ki tevékenységet. Fennállasa alatt minden évben részt vett a komáromi Jókai Napok-on.
Teátrum Színházi Polgári Társulás
Részletek
2000-ben alakult Komáromban. Tájoló jellegű társulat, mely hivatásos művészekből áll. Főként a kisebb falvakat látogatja, és a keleti országrész lakosságának színházigényeit igyekszik kielégíteni. A szervezet vezetői Batta György és Dráfi Mátyás.
Tehla
-> Töhöl (Tehla)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] – 311 r. k., 92 ref., 15 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1957-ben modernista stílusban épült.
Tejfalu (Mliečno)
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r. k., 35 izr., 9 ref., 3 ev. A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 19. sz.-ban épült, a közeli Pipagyújtogató csárdánál lezajlott 1849. máj. 12-i összecsapásban elesett magyar honvédek emlékoszlopát 1861-ben állították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Csiba László–Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből (1993).
Tekovské Lužany
-> Nagysalló (Tekovské Lužany)
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V:...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Nagysalló − a nagysallói csata emlékműve (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V: [2011] – 1227 r. k., 380 ref., 217 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, bulgáriai és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. István-) temploma 1745-ben barokk, ref. temploma 1784-ben barokk-klasszicista stílusban épült, az 1849. ápr. 19-i ~i csata emlékművét 1876-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1965-ben hozzácsatolták Kissallót és Hölvényt.
Tekovské Lužianky
-> Kissalló 2. (Tekovské Lužianky)
1965- ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 651, ebből 546 (83,9%) magyar, 82 (12,6%) zsidó, 12 (1,8%) szlovák; [1961] 513, ebből 341 (66,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 r. k., 174...megnyit →
1965- ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 651, ebből 546 (83,9%) magyar, 82 (12,6%) zsidó, 12 (1,8%) szlovák; [1961] 513, ebből 341 (66,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 r. k., 174...megnyit →
Részletek
1965- ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 651, ebből 546 (83,9%) magyar, 82 (12,6%) zsidó, 12 (1,8%) szlovák; [1961] 513, ebből 341 (66,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 r. k., 174 ref., 102 izr., 3 ev. Az egykor ~hoz tartozó Bimbula pusztát, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben szlovák kolonisták települtek, 1945-ben Ursínyovo, 1948-tól Medvecké néven önálló községgé szervezték. A második vh. után ~ magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. Kastélya a 17. sz.-ban épült reneszánsz stílusban, 1927-ben neoklasszicista stílusban építették át.
Tekovský Hrádok
-> Barsvárad; Várad (Tekovský Hrádok)
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Teleki Sámuel Diákklub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Tesadik). 1993-ban a Comenius Egyetem TTK-án hozták létre. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Teleki Tibor
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968 utáni politikai tisztogatások során azonban állásából elbocsátották, s csaknem húsz éven keresztül egy nyitrai építővállalat felügyelője, anyagbeszerzője, termelésirányítója volt. Az 1989-es fordulat után rehabilitálták, és ismét a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa lett. Kutatói figyelme főleg a földrajzi nevekre, ill. a nyelv- és irodalomtanítás módszertanára, valamint a bilingvizmus kérdéseire irányult. Főiskolai és gimnáziumi tankönyveket is írt.
Telekiné Nagy Ilona
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
Részletek
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a Pedagógiai Kar adjunktusa, később docense lett; 1996–2001 között a Konstantin Filozófus Egyetem hungarisztika tanszékének vezetője volt. Nyelvészeti munkássága a földrajzi nevek kutatására irányult. Középiskolai tankönyveket, egyetemi jegyzeteket is írt. 2003-ban a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia érdemrenddel tüntette ki. – Fm. Kolon helynevei a múlt században (1998); Csilizköz földrajzi nevei (Horváth Ildikóval, 2000).