Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

‹ Előző 1 2 3 4 5 … 24 Következő ›

695 találat

1939. március 24. : Szlovák repülőgépek intéztek támadást Ungvár, Nagyberezna és Szobránc ellen. A magyar válaszlépés az iglói repülőtér bombázása.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Igló / Szobránc / Sobrance / Uzshorod / Ungvár / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Spišská Nová Ves
Fejezet	IV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
Település	Igló [Spišská Nová Ves] / Szobránckomoróc [Komárovce]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242446
ID	242446
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 22. : Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen kocsija. – 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon” keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. – Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak”. A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyák-párt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve.” – Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét […] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Párizs / Ungvár / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Mukacseve / közlekedés, határforgalom, kishatár / Salánk / Salanki / Teleki Pál / Radvánc / Radvanka / Korláthelmec / Holmec / Lwow, Lemberg / Lwiw / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Pataky Tibor / Feketepatak / Csornij Potyik / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári
Fejezet	IV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242440
ID	242440
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 16. : Délben Volosin Avgusztin miniszterelnök Stefán Avgusztin és néhány kormánytisztviselő kíséretében Máramarosszigetnél román területre érkezett, és hivatalosan felkérte a román kormányt a közbelépésre. (Április 3-i zágrábi nyilatkozatában Volosin ezt cáfolta.) A Szics-gárda kinyilvánította, hogy Volosin „elárulta” Nagy-Ukrajnát, emiatt megkezdi a védelem megszervezését. (Március 17-én a miniszterelnök tovább utazott Kolozsvárra. Március 18-án a berlini kárpátukrán sajtóiroda azt közölte, hogy Volosin és miniszterei továbbra is Kárpátukrajnában, Rahón tartózkodnak, de ez nem volt igaz.) – A kárpátukrán kormány külügyminisztere a következő táviratot intézte a Berlinben akkreditált valamennyi nagykövethez: „Az ukrán határon 4 nap óta folyik a vér a hadüzenet nélküli háborúban. A kárpátukrán kormány nevében kérem magas kormányuk közbelépését a magyar kormánynál, hogy a kárpátukrán kérdést diplomáciai úton, ne pedig fegyveres erővel rendezzék.” – A 15 óra 20 perces honvéd vezérkari jelentés: Béldy Alajos csapatai elérték Vereckénél a lengyel határt, a 19 óra 05 perces: Huszt – heves harcok árán – magyar kézre került, a katonaság Dolha és Perecseny alatt áll, 23 óra 15 perckor a honvédség bevonult Técsőre. – A Népszava e napi száma kiemelte, hogy Ruszinszkót nem csak politikai szükségszerűség, de a közös társadalmi múlt, népének akarata és gazdasági okok kötik egybe Magyarországgal. „A világ közvéleménye megnyugvással veszi tudomásul a Magyarország részéről tett intézkedéseket.” – A Német Távirati Iroda szerint Románia Kárpátukrajna megszállását „Erdély bekerítésének” nevezi. Románia elvi álláspontja: „senkitől semmi követelnivalója és senkinek semmi adni valója nincs.” – A délutáni órákban megszakadt a vasúti összeköttetés Halmi és Máramarossziget között, mert „a románok felszedték a vasúti síneket”. Másnap a román kormány megtiltotta, hogy a Kárpátukrajnából menekülők, különösen a zsidók, román területre lépjenek. A menekültáradat nem áll meg, március 17-re a száma megközelítette az 5 ezret. Közben a kárpátaljai románok kérték a román kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést „szabadságuk garantálása érdekében”. Március 18-án több kárpátaljai község határozatot szavazott meg, melyben kérte a Ruszinföld Romániához csatolását. Ugyanaznap a románok hermetikus határzárat állítanak fel, a határőrségnek magukat megadó katonákat internálják. – Teleki Pál miniszterelnök a képviselőház ülésén bejelentette, hogy Kárpátalja visszafoglalása után a ruszinok („a testvér rutén nép”) autonómiát fognak kapni. – Ezen a napon megalakult a Német Birodalom Cseh–Morva Protekturátusa, s ezzel az önálló cseh-szlovák állam megszűnt létezni.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Erdély / Románia / határkérdés / Huszt / Técső / Tyacsiv / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / autonómiatervek / Stefán Avgusztin / Rahó / Rahiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Halmi / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Dolha / Dovhe / Berlin / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Béldy Alajos / Zágráb / Zagreb / Halmeu / zsidók
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Perecsényszabadi [Prečínska Lehota]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242419
ID	242419
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Koroleve / Budapest / himnusz / Németország / határkérdés / Huszt / Ung / görög katolikus / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Prchala Lev / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Marina Gyula / Csáky István / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ókemence / Kamjanica / Dolinai Mikola / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Ungmogyorós [Liesková]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242416
ID	242416
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 14. : Jozef Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez”. – Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. – MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható.” A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1.Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2.Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1.lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt) és 3.Ungvár körzetében (a 26.honvéd zászlóalj elérte Nevickét). – 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: „Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter.” Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. – Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. – A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. – Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / Prága / Tiso Jozef / nőkérdés / Ungvár / görög katolikus / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Klocsurak Sztepan / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Lengyelország / Sztojka Sándor / Pidhorjani / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Prchala Lev / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Jozef Tiso miniszterelnök / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Feketepatak / Csornij Potyik / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242413
ID	242413
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 13. : J. Beck lengyel külügyminiszter a varsói szenátusban bejelentette, hogy Lengyelország támogatja Magyarország ruszinföldi követeléseit. – A kárpátukrajnai csehszlovák hatóságok szigorú határzárat rendeltek el a lengyel határ mentén. – Kárpátukrajnában Fedeles Cirill elnökletével megalakult az Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete. – Huszton utolsó főpróbáját tartotta az ukrán nemzeti színház. – Ungváron megkezdte működését az iparjogosítványokat felülvizsgáló bizottság.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Huszt / Varsó / Ungvár / görög katolikus / ipar, kereskedelem / közlekedés, határforgalom, kishatár / Lengyelország / Beck Józef / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / színház
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242410
ID	242410
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 12. : Ungváron tartották „az első magyar–ruszin bált”. – Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága néven egyesület alakult a volt felvidéki politikai foglyok érdekeinek védelmére. A vezetők Kadlecz Antal országgyűlési képviselő és Vajda Géza kassai lakos. – Adolf Hitler kancellár a berlini magyar követ révén értesítette a magyar kormányt, hogy el fogja ismerni Szlovákia függetlenségét, de a kárpátukrán kormánynak 24 óráig nem ad hasonló elismerést. Magyarország ez idő alatt megoldhatja a ruténkérdést.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Hitler Adolf / Ungvár / ünnepek, évfordulók / Berlin / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Kassa / Košice
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Kassa [Košice]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242407
ID	242407
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 11. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a románok lezárták a ruszinszkói határt. Határátlépési igazolvánnyal csak indokolt esetekben engedik át a csehszlovák állampolgárokat.” – Budapesten Ruszin Hét (a Magyar Nemzet szerint „ruszin szabadságnapok”) vette kezdetét.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / ünnepek, évfordulók / közlekedés, határforgalom, kishatár
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242404
ID	242404
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 10. : Emil Hácha köztársasági elnök elrendelte a szojm összehívását Huszton március 21-ére, de Avgusztin Volosin miniszterelnök kérelmére az időpontot március 15-re módosította. – Budapesten a minisztertanács ülésén elhatározták, hogy a német hadsereg Csehszlovákiába történő bevonulása, illetve Szlovákia függetlenségének kikiáltása esetén a honvédség megszállja Kárpátalját akkor is, ha ehhez a németek nem járulnak hozzá.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Huszt / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / kárpátaljai (szojm) / Hácha Emil
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242401
ID	242401
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 9. : A prágai német követség titkára, Hoffmann Hamilkar lett a huszti német konzul. – Különvonattal több mint ezer ruszin munkást vittek Németországba. – Rudolf Beran cseh-szlovák miniszterelnök lemondatta a szlovák kormányt (Tisót). Az új szlovák miniszterelnök Karol Sidor. ->1939. március 14.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Praha / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Sidor Karol / Karol Sidor miniszterelnök
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242398
ID	242398
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 8. : Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata szerint Kárpátukrajna lakossága 640 000 fő, ebből ukrán 75%, zsidó 12,75%, magyar 4,06%, cseh és szlovák 3,75%, német 1,04%. – A magyar parlamentben Fenczik István interpellált a kárpátoroszok önrendelkezési jogának biztosítása érdekében. – A magyar parlamentben Hubay Kálmán bejelentette a Nyilaskeresztes Párt megalakulását.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	magyar / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Fenczik István (Fencik Sztepan) / statisztika / Hubay Kálmán / zsidók
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Magyarbél [Veľký Biel]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242395
ID	242395
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 5. : Ungvárra érkezett Bródy András. A városban ünneplő tömeg fogadta. Bródy beszéde (idézte a Magyar Nemzet március 7-én): „Ami a közelmúltban velem és ruszin népemmel történt, történelmünk igen szomorú korszaka. Tudjuk azonban azt, hogy a nemzetek történelme szenvedéseken épül fel és szenvedés nélkül nincs megváltás. Azt hiszem azonban, hogy senki sem veszi rossz néven, ha bizonyos időre vissza akarok vonulni a politikai élettől, meg akartok pihenni kissé, annál inkább, mert az új viszonyok közepette itt, Magyarország területén mint cseh-szlovák állampolgár, vendégnek érzem magam. Ezzel a vendégjoggal semmi körülmények között sem akarok visszaélni. Politikai barátaimnak és híveimnek egyet mondhatok csak, hogy ki-ki a maga helyén, akárhol helyezkedett is el, becsületesen, öntudatosan és férfiasan teljesítse honpolgári kötelességét. Azonban ne feledjék el, hogy mint egyesek és személyek csak kis, apró részei a nagy nemzeti testnek és minden emberi élet csak annyiban bír értékkel, amennyiben szolgálja az egész nemzettest életét.” – Megalakult a MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) ungvári szervezete. Elnök: Vajkóczy György.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Bródy András (Bródy Andrej) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242389
ID	242389
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 4. : Közzétették a 2.550/939. sz. kormányrendeletet, amely elrendeli a visszacsatolt felvidéki területen a csehszlovák földbirtok-politikai intézkedések felülvizsgálatát.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	magyarországi rendeletek / mezőgazdaság
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242386
ID	242386
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. február : A kárpátaljai színikoncessziót Kardos Géza színigazgató kapta meg. – Helyreállt a telefon-összeköttetés Kárpáti Ukrajna és Cseh-Szlovákia nyugati területei között. – Volosin Avgusztin miniszterelnök a &#1085&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 hasábjain keresztül kérte a világban élő ukránokat, hogy jövedelmük 1%-ának felajánlásával segítsék Kárpáti Ukrajna újjáépítését.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Nagyszelmenc / Munkács / Budapest / Uzshorod / Németország / Huszt / Prága / Bukarest / Szürte / Ungvár / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Bátyu / Batyove / Feketeardó / Csornotisziv / Lengyelország / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Podhering / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Prchala Lev / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Szulincsák László / Hácha Emil / Ókemence / Kamjanica / Kovácsrét / Kusnica / Román Nemzeti Tanács / Magyar Vasutasok Országos Szövetsége / Ortutay Sándor / Pankrác / (II.) Teleki-kormány / Jaczkovich István / Kardos Géza / színház / mezőgazdaság / Veľké Slemence / Ptrukša / Szirénfalva
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Nagyszelmenc [Veľké Slemence] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Szirénfalva [Ptrukša]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242374
ID	242374
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. február 9. : Helyreállt a vasúti összeköttetés Ungvár és Uzsok (Ókemencén keresztül), Nagyszőlős és Kovácsrét, Szentmiklós és Nagyszőlős (Bátyun keresztül) között. A vasúti forgalom hivatalos megindítása alkalmából Ungvárra érkeztek a Budapesten tárgyaló magyar–cseh/szlovák–kárpátukrán vegyes bizottság tagjai.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Uzshorod / Ungvár / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / Bátyu / Batyove / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Ókemence / Kamjanica / Kovácsrét / Kusnica
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242335
ID	242335
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. február 1. : Berlinben döntöttek az új német konzulátusok megnyitásáról, többek között a cseh-szlovákiai Huszton. – E naptól Kárpátalja postaügyei a kassai postaigazgatósághoz tartoztak (eddig a „felszabadult területek posta-igazgatósága” volt az irányító szerv). – A cseh/szlovák tisztviselők egy része megkezdte a készülődést Huszt, Nagyszőlős, Podhering, Beregszentmiklós és Perecseny elhagyására.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Huszt / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / posta, távközlés / Perecseny / Perecsin / Podhering / Pidhorjani / Berlin / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Perecsényszabadi [Prečínska Lehota]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242320
ID	242320
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január : Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. – Telefon-összeköttetés létesült Ungvár–Perecseny, Ungvár–Huszt, Munkács–Szolyva, Debrecen–Huszt között. – Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. – Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. – Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét”. Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. – Budapesten vendégszerepelt több ruszin műkedvelő együttes. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Németország / Huszt / Debrecen / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / Kováts Miklós / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Őrhegyalja / Kormos Gerő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Hácha Emil / Oroszvég / Roszvigovo / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Kövesliget / Drahove / Esterházy János / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Iža
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Beregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242317
ID	242317
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 28. : Hokky Károly kárpátaljai szenátor interpellációt jegyeztetett be az Egyesült Magyar Pártnak Kárpátukrajnában történt betiltása és a magyarságnak a választásokból való erőszakos kirekesztése miatt. Az ügyben Esterházy János országos elnök is tiltakozott Emil Hácha köztársasági elnöknél. Esterházy pozsonyi nyilatkozata a kárpátaljai magyarságnak a választásokon tanúsítandó magatartásáról: „A kárpátaljai magyarság a választásokon nem szavazhat pozitív értelemben úgy mint a szlovákiai magyarság tette a múlt év december 18-i választásnál. Az előzmények után a kárpátaljai magyarságnak ez a magatartása teljesen érthető és természetes.” – E naptól az ungvári Kárpáti Magyar Hírlap „Ung–Bereg–Ugocsa egyesített vármegyék és a Felvidéki Egyesült Magyar Párt Kárpátaljai Kerületének hivatalos lapja”. Szerkesztő: Kováts Miklós.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Bereg / Ugocsa / csehszlovák, szlovák / Kováts Miklós / Hokky Károly / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Hácha Emil / Esterházy János / sajtó / Pozsony / Bratislava
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Beregszeg [Šulekovo] / Pozsony [Bratislava]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242308
ID	242308
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 22. : Kárpátukrajnában méltatták a Csehszlovákiához való csatlakozás 20. évfordulóját. – Ungváron társadalmi szervezet alakult Magyar–Ruszin Szövetség néven. Díszelnökök: Bródy András, Ilniczky Sándor, Kalmár Marián. Ügyvezető elnök: Zsoldos Béla. A szövetség célja: a magyar–ruszin testvériség gondolatának ápolása, kulturális kapcsolatok fenntartása. – A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Ribbentrop német külügyminiszternek német katonai vezetőkkel folytatott e napi megbeszéléséről: „Azáltal, hogy az ukrán kérdés megélénkül, döntő csapást lehetne mérni Lengyelországra, de a körülményekhez képest komoly nehézségeket lehetne okozni Oroszországnak is. Erre az összefüggésre való tekintettel megvalósítható lenne a német keleti politika ideális célja, Nagy-Ukrajna megteremtése, amely Oroszország és Lengyelország túlnyomóan ukránok lakta területeit foglalná magába együtt a csehszlovák Kárpátukrajnával.” Németország az egész keleti térség feletti uralomra törekszik. „Németország tudatában van annak, hogy ezt a célt csak szakaszosan lehet elérni. Az első lépés a nagy-ukrán probléma megoldása, a kiindulás Kárpátukrajna”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Németország / határkérdés / Ungvár / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / ünnepek, évfordulók / Lengyelország / Bródy András (Bródy Andrej) / Ribbentrop J. / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242290
ID	242290
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 12. : Volosin Avgusztin miniszterelnök február 12-ére kiírta a választásokat Kárpáti Ukrajnában. A jelölőlisták benyújtásának határideje a választási bizottság elnökéhez január 22., ám e napig a választási bizottság elnökének kinevezése nem történt meg, a választásokról és a listák leadásának határidejéről szóló határozatot csak egy héttel az aláírás után hozták nyilvánosságra. – Kelet-Szlovákia és Kárpátukrajna között megszűnt az áruforgalom.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston)
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242260
ID	242260
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 10. : A csehszlovák külügyminisztérium tiltakozott a magyar kormánynál amiatt, hogy a január 7-ről 8-ra virradó éjjel magyar katonák Ungvártól délkeletre, Dovhénál (Unghosszúmezőnél) átlépték a demarkációs határt, és lőfegyverüket is használták.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Unghosszúmező / Dovhe Pole
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242257
ID	242257
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 6. : A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Hitler Adolf / Beregszász / Berehove / Mukacseve / Vozáry Aladár R. / Pidhorjani / Berlin / Őrhegyalja / Magyar Revíziós Liga / Imrédy Béla / Beck Józef / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Oroszvég / Roszvigovo / Magyar Nemzeti Szövetség / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Jaross Andor
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242245
ID	242245
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. január 1. : Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata a Lidové Noviny című lapnak: Huszton a közeljövőben kárpátukrán egyetemet állítanak fel, kiküszöbölik a Prága és Huszt közötti félreértéseket. – A varsói Gazeta Polska megállapította: Lengyelországnak jobban megalapozott igényei vannak Kárpátukrajnára, mint Cseh-Szlovákiának. – Ungváron megkezdte működését a m. kir. külkereskedelmi hivatal kirendeltsége. – A Felvidéken életbe lépett a polgári igazságszolgáltatás (6.900/938. sz. M. E. rendelet, kelt 1938. december 21-én). Újra felállították a Beregszászban a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget, a beregszászi, munkácsi, ungvári kir. járásbíróságot, Ungváron a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Huszt / Prága / Varsó / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi rendeletek / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / főiskola, egyetem / Lengyelország
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242230
ID	242230
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december : Pittsburghben az amerikai ruszinok követelték „a kárpátorosz nép hivatalos vezetőinek” 1938. november 3-án hozott határozata érvényre juttatását. – A hónap végén megszüntették a rahói cseh tannyelvű polgári iskolát.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Zemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Pittsburgh / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / népszavazás / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Alsóvereckei / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Septicki / Beregrákos / Rakosin / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Hrabár Konstantin / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Nemes József / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Danzig / Csertés(z) / Csertizs / Pataky Tibor / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Nyárády Dioniszij / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / sajtó / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Nagymihály / zsidók
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Beregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242224
ID	242224
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 31. : Volosin Avgusztin miniszterelnök beadványt intézett a prágai igazságügy-minisztériumhoz, melyben kifejtette, hogy egyetért Bródy András szabadon bocsátásával, amennyiben a volt miniszterelnök azonnal elhagyja Cseh-Szlovákia területét. (Bródy bebörtönzésének legfőbb oka az volt, hogy követelte: népszavazással döntsék el Ruszinszkó hovatartozását.)

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / népszavazás / Bródy András (Bródy Andrej)
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242218
ID	242218
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 19. : A munkácsi katonai városparancsnokság új vezetőséget állított a munkácsi zsidó hitközség élére. – A munkácsi államrendőrségre megérkezett a BM-leirat, miszerint a városban rendőriskolát állítanak fel. – Cseh-szlovák területen levő csertészi birtokán meghalt Hrabár Konstantin, Podkarpatszka Rusz volt kormányzója.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Mukacseve / Hrabár Konstantin / Csertés(z) / Csertizs / zsidók
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242200
ID	242200
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 18. : Megkezdődtek a tárgyalások a szlovák és a kárpátukrán kormány között a határkérdésről. A kárpátukrán álláspont, hogy a határmegvonásnál a néprajzi határt vegyék figyelembe.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	határkérdés
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242197
ID	242197
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 10. : Ungváron a katonai parancsnokság elrendelte, hogy minden gyárban és üzemben kezdjék meg a munkát. – A Volosin-kormány Ungvár mellett tárgyalt a magyar küldöttséggel a Magyarországhoz csatolt területeken maradt csehszlovák tulajdon elszállításáról. – A prágai és a budapesti japán követség munkatársai felkeresték Ungvárt és Husztot. – Az MTI egy német tábornokot idézett, aki szerint „Kárpátukrajna új Piemontként az egységes Nagy-Ukrajna magva lesz német protektorátus alatt”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Uzshorod / Huszt / Prága / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna)
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242173
ID	242173
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 8. : MTI-jelentés: a kárpátukrán kormány jelenleg a határok kiigazításáról tárgyal a magyar kormánnyal. A javaslat szerint 8 Magyarországnak ítélt községet cserélnének ki két Kárpátukrajnában maradt magyar községre. A kárpátukrán kormány ezenkívül annak a lehetőségéről is tárgyal a magyar kormánnyal, hogy helyreállítsák a vasúti összeköttetést Kárpátukrajna és Szlovákia közt a Tiszaújlak–kassai vasútvonalon, amely jelenleg Magyarországé. – MTI-jelentés Varsóból: ukrán képviselők és a volinyi lakosság képviselői kérték a lengyel parlamentet, hogy biztosítson autonómiát az ukránok által lakott területeknek (Halics és Voliny földjének). A nemzetgyűlés december 21-i ülésén elvetette az indítványt azzal az indoklással, hogy összeegyeztethetetlen a lengyel alkotmánnyal. Az Ukrán Nemzeti Szabadelvű Párt december 26-ra Lwowba gyűlést hívott össze, hogy döntsön a kormánnyal szembeni további magatartásáról.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	határkérdés / Varsó / egyéb pártok és pártszövetségek / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Galícia / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / közlekedés, határforgalom, kishatár / Lengyelország / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kassa / Košice
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Kassa [Košice]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242167
ID	242167
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november : Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. – VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. – A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak nem változik az iskolafenntartó személye. – A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Prága / Tiso Jozef / Varsó / Ungvár / Roma / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Stefán Avgusztin / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Wien / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Antalóc / Szerednye / Szova (Gmitrov) Péter / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Kosszej Pavlo / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Syrový Jan / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Borsody István / Szvatkó Pál / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242146
ID	242146
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

‹ Előző 1 2 3 4 5 … 24 Következő ›

695 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye