Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2
54 találat

1926. február : A szatmári római katolikus püspök Fibiger Sándor ny. gimnáziumi tanár címzetes kanonokot szubvikáriussá (a kárpátaljai püspöki vikárius állandó helyettesévé), Pásztor József tibai római katolikus plébánost „az elszakított részek” egyházmegyei főtanfelügyelőjévé nevezte ki. – Petrigalla Péter polgármester több ízben járt Prágában annak érdekében, hogy Munkácson egyetem nyílhasson. – Ungváron egyesült a Podkarpatszkij Bank és a Ruszkij Narodnij Bank. Új neve: Podkarpatszkij Narodnij Bank. Elnök: Avgusztin Volosin. Ügyvezető igazgató: Hrabár Konstantin. – Prágában hattagú bizottságot („sesztkát”) alakítottak a koalíciós pártok kárpátaljai képviselői azzal a céllal, hogy az minden kárpátaljai vonatkozású törvényjavaslatot előzetesen megtárgyaljon, javaslataival kiegészítve terjessze a minisztertanács elé.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / főiskola, egyetem / magyar pártszövetség / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Szatmár / Árky Ákos / Bakó Gábor / Jaross Gyula / Vozáry Aladár R. / Fibiger Sándor / Hrabár Konstantin / Hokky Károly / Kurtyák Iván / Siménfalvy Árpád / Törköly József / Rétyi Gazda Elemér / Bodáky István / Ibrányi György / Lwow, Lemberg / Lwiw / Petridesz János / Tibava / Pásztor József / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Bratislava / Tiba / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésPozsony [Bratislava] / Tibaváralja [Podhoroď] / Tibaváralja [Podhoroď] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1926
Rövid URL
ID239164
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1923. augusztus 7-én : kelt 171. sz. kormányrendelet (kihirdetve 1923. augusztus 18-án) ideiglenes jelleggel szabályozta a kárpátaljai települések jogviszonyát (kiterjesztette a szlovenszkói községi választásokról szóló 1919. január 31-én kelt 75. sz. törvény hatályát). Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városok maradtak, Beregszász nagyközség lett. A rendelet kimondta: „1.a rendezett tanácsú városok polgármestere nem közvetlenül a képviselőtestület által választtatik, hanem az ötös elnökségbe választottak közül, a belügyminiszter által lesz kinevezve, 2.a rendezett tanácsú városokban a tanács 14 tagból áll, ezekből választva lesz a képviselőtestület által 9 tag, míg a megválasztott elnökség 5 tagja a tanácsba választottnak tekintetik, 3.a rendezett tanácsú városokban a városi jegyzői hatáskör megszűnt, helyébe állami jegyzői hivatal létesíttetik, mely hivatal főnöke és az általa e hivatalnak megjelölt két tagja a városi tanácsnak is tagjai, mely tanácsban a fellebbezési és vétó jogával bírnak, 4.a kormány a városi képviselőtestületbe öt szakértőt delegál, kik ugyanazon jogokkal bírnak, mint a képviselőtestületbe választott 42 tag, 5.a zsupánnak minden jogorvoslat kizárásával joga van a képviselőtestület feloszlatására.”

1923. február : Rómában a pápánál járt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye küldöttsége: Suba György, Sztankai Gyula kanonokok, Sztojka Sándor püspöki titkár. – 23 ruszinszkói település a prágai pravoszláv közösséggel együttes kérelmet továbbított a konstantinápolyi pátriárkához, hogy szentelje püspökükké Szavvatijt. – Petőfi-ünnepséget tartottak Királyházán, Técsőn.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Roma / Técső / Tyacsiv / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Királyháza / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / csehszlovák választások / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / elemi, polgári iskola / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Vatikán / Viskovo / Peleskey Sándor / Mocskos Iván / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Sztojka Sándor / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Bustyaháza / Bustina / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Ekkel Lajos / Guttmann Emánuel / Szavvatij / Sztankai Gyula / Suba György / mezőgazdaság / sport / zene / közigazgatás / Rozsnyó / Rožňava / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésRománfalva [Rumanová] / Rozsnyó [Rožňava] / Viskó [Vyškovce]
Év1923
Rövid URL
ID238465
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. november : Nagyszőlősön Ehrenfeld Péter alkormányzó elnökletével a verhovinai ínségről tanácskoztak a ruszinszkói zsupánok. Elhangzott: „Az ottani lakosság ínsége tél idején oly jelenség, amely a nép gazdasági hátramaradottságának következményeképpen évről-évre megismétlődik. […] a hatóságok különös figyelmet fognak szentelni ezen kérdésnek.” – Az éhező verhovinai népnek a kormány ingyenes gabonát osztott szét. – A Csehszlovák Nemzeti Tanács lépéseket tett annak érdekében, hogy a ruszin pártokat megnyerje: választások kiírása esetén alakítsanak egységes szláv frontot. – A katonai sajtóiroda közleménye szerint távozik Pichon alezredes, a podkarpatszka ruszi hadsereg-parancsnokság vezérkari főnöke, utóda Moravecz alezredes lesz. – A prágai magyar konzulátus közölte, hogy mérsékelte mind az egyszeri, mind a többszöri vízumok árát, valamint hogy a Magyarországra történő többszöri utazásra jogosító vízumot „ezentúl csak a legritkább és megfelelően indokolt esetben ad ki”. – A Csehszlovák Távirati Iroda híre: „a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve elrendelte, hogy automobilok saját tengelyen az alább felsorolt vámhivataloknál léphetik át a határt (ki- és beutazás céljából) Podkarpatszka Ruszban: Uzsok, Alsóverecke, Jeszenő, Técső, Nevetlenfalu, Asztély. A határátlépés csakis nappal történhet meg.” – Munkács új kormánybiztosa Moravek Alajos (elődje Karczub Gyula).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeHomonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Petőfi Sándor / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Ugocsa / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / katonai irányítás / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Peleskey Sándor / Kutkafalvy Miklós / Nevetlenfalu / Gyakove / Karczub Gyula / Dohnányi Ernő / Sándor Erzsi / Karinthy Frigyes / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Markovszky Sándor / Sztakcsin(rosztoka) / Stakčianska Roztoka / Szvidnik / Svidník, Felsővízköz / Veléte / Veljatin / Isztáncs / Stanča / Kolban Eric / Verhovina / Jeszenő / Jasenov / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Pichon / Moravecz / Moravek Alajos / sajtó / zene / Kassa / Népszövetség / Košice / Eperjes / Prešov / Humenné
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Homonna [Humenné] / Isztáncs [Stanča] / Jeszenő [Jasenov] / Kassa [Košice] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1922
Rövid URL
ID238404
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. december 31. : Ungvárra érkezett E. Beneš miniszterelnök. A magyar pártok képviselői memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek, melyben követelték az autonómiát, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt betiltásának visszavonását, a magyar színek és a magyar himnusz engedélyezését, a népszámlálás megismétlését, igazságos iskolapolitikát, a fontos állásoknak olyan személyekkel való betöltését, akik 1919. január 1-jén már illetőséggel bírtak a területen, Kárpátalja új határainak kijelölését a néprajzi és gazdasági érdekek figyelembe vételével, a földbirtokreform azonnali leállítását, a katonai károk megtérítését, a határátlépés megkönnyítését Magyarország és Románia felé, a hadikölcsön-kötvények beváltását, állami beruházásokat a munkanélküliség megszüntetésére. A miniszterelnök ungvári beszédéből: „Én autonomista vagyok. Felfogásom s az önök felfogása között csupán tempóbeli különbség van. Mert én fokozatosan kívánom az autonómiát kiépíteni. […] A dunai konföderáció gondolata halvaszületett valami. Ez teljesen ki van zárva. Épp így a szukcesszív államok szövetsége is […] Magyarországhoz való viszonyunk lehet barátságos. De ehhez először a kormányzati iránynak Magyarországon való gyökeres megváltoztatása szükséges.” E. Beneš Ungvárról Munkácsra és Beregszászra utazott tovább. ->1926. február 11.

1921. július 26. : Ungváron bankett volt a távozó G. Zhatkovych lemondott kormányzó tiszteletére. (Az amerikai hazatérésben családi körülmények, kislányának súlyos betegsége és halála akadályozták eddig.) A magyar búcsúbeszédből: „Az itt összegyűlt illusztris társaság egy férfiútól vesz ma búcsút, ki népe irányában a legjobb, a legpuritánabb intencióktól vezettetve jött távol nyugatról körünkbe és most csalódottan távozik, mert be kellett látnia, hogy szépen megszerkesztett tervének alapépítménye egy nem helyes összetételű anyagra volt fektetve, mert ma már nemcsak azok, kiket önök jónak láttak legnagyobb ellenségnek odaállítani, kénytelenek legnagyobb kincsükért, nyelvükért élet-halál harcot küzdeni, de be kell látni azt is, hogy gyors ütemben közeleg azon szemfedél, mely az ő népét is hivatva lesz teljesen eltakarni. […] A Kormányzó Úr komoly tapasztalatokkal tér vissza azok körébe, kiknek óhajára ő itt oly felelősségteljes állást töltött be.” A Ruszinszkói Magyar Hírlap, a magyar pártok hivatalos lapa szerint a bankett „Ruszinszkó összes ruszinjainak első nagy politikai demonstrációja” volt. A bankett után Kaminszki József és párthívei felszólították a többi pártot, hogy alakítsanak egységes frontot, lépjenek koalícióba az autonómia megvalósítása, a szojm összehívása, a ruszin határkérdés megoldása, a nyelvről, az államjogi orientációról stb. folytatott viták rendezése érdekében. A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének értekezletén pedig kimondták, hogy a szövetség „feltétlenül gondoskodik arról, hogy a magyar szülők már a folyó évi szeptember 1-jétől beírathassák gyermekeiket a létesítendő magyar főgimnázium első osztályába”.

1921. május 4. : A ruszinszkói magyar pártok nagy létszámú küldöttséget menesztettek Prágába, hogy illetékes helyen adják elő panaszaikat. A köztársasági elnök betegségre hivatkozva nem fogadott, E. Beneš külügyminiszter elé május 6-án járult. Az előterjesztésből: „Podkarpatska őslakos autonóm pártjának és az autonóm területen lakó magyar pártok szövetségének 250 tagú küldöttsége [127 településről] élénk bizalommal és reménységgel eltelve jelentünk meg külügyminiszter úr, mint az entente hatalmak és a cseho-szlovák állam között létrejött St. Germaini békeszerződés hivatott végrehajtója előtt oly célból, hogy legégetőbb követelményünket előterjesszük. - Két év óta élünk a cseho-szlovák állam impériuma alatt és másfél év előtt jött létre az a szerződés, mely Podkarpatska Rus részére az autonómiát a nagyhatalmak tekintélyével biztosítja. - Bár e szerződés ratifikálva van, mégis szomorúan kell látnunk, hogy annak végrehajtása felé egyetlen lépés sem történt. - Ezt a sérelmünket fokozza még az a körülmény, hogy bár a cseho-szlovák törvényhozás kifejezetten kimondotta, hogy Podkarpatska Rus területén a választásokat a szlovenszkói választások után 90 nap alatt meg kell ejteni, mégis ennek kiírására hiába várunk. […] a kormányzat az autonómia megvalósítását nem is tervezi, hanem az ezzel éppen ellenkező centralisztikus irányú eddigi politikáját ezentúl is folytatni kívánja. - Ez ellen a szándék ellen mi ünnepélyesen tiltakozunk”. E. Beneš válaszából: „Kárpáto Russia kérdése adminisztratív és civilizáció kérdése. Eddig a reánk bízott kérdéseket mi megoldottuk. Figyelembe kell venni Önöknek, hogy a románok csak hónapok múlva vonultak ki egyes részekből, másrészt hogy a magyar kormány elhanyagolt állapotban hagyta vissza a nekünk ítélt területeket s óriási munka volt az elhanyagolt iskola ügyét és a higiéniai kérdéseket megoldani. - Kezdet kezdetétől kellett újjáépítési munkát végeznünk. Hozzájárult még az a körülmény is, hogy az autonóm területünkön nem volt intelligencia és így a magunk erejével kellett e munkát végeznünk. A statisztika igazolja a munkánkat és a Népszövetségnek is tudomása van teljesítményeinkről. - Természetes, csak fokozatosan építhetjük ki e tartomány autonómiáját, de kijelentem és nyomatékosan hangsúlyozom azzal az őszinteséggel, mellyel mindent tárgyalni szoktam és nem teszek csupán diplomatikus nyilatkozatot, hogy az autonómia kiépítésének nincsenek elvi, csupán technikai akadályai.”

1919. augusztus 12. : G. Zhatkovych a csehszlovák köztársasági elnök által láttamozott levelet intézett a Központi Orosz Nemzeti Tanácshoz, melyben tudatta: „Dr. Masaryk köztársasági elnök úrral folytatott néhány konferencia után, valamint Svehla belügyminiszter úrral lefolytatott tárgyalások után van szerencsém tudatni Önökkel, hogy a csehszlovák kormány kinevezett az autonóm Direktórium elnökének. - A Direktórium kívülem még négy tagból fog állani és ezen tagok a közeljövőben fognak kineveztetni. - A Direktórium tagjai Hennoque generális úrral egyetértőleg fognak működni, ahol a Csehszlovák Köztársaság hatósága még nem működik és azt mindaddig, amíg a béketárgyalások tartományunk néhány kérdése fölött döntést nem hoznak. Ezen kérdések eldöntése után és a békekonferencia döntésével egyetértőleg, Masaryk köztársasági elnök úr ki fogja nevezni a ruszin autonóm tartomány első kormányzóját. Ugyanekkor lesz a Szlovákság és a Ruszinok közötti határ megállapítva. - Véglegesen a mi tartományunkhoz fognak tartozni a Szepes megyei Ólublói járás, Sáros és Zemplén megyék északi részei, Ung megye északi és keleti részei, egész Bereg, Máramaros és Ugocsa megye. A többi részek, melyeket mi követeltünk, neutrálisak maradnak azon időpontig, míg a népszavazás foganatosítva lesz. [...] A ruszin tartomány nyelvi, iskola, egyházi és belügyekben lesz önálló. - Lesz saját nemzetgyűlése Ungvárt. Ezenkívül külön képviselete lesz a prágai parlamentben.” ->1919. november 10.

1 2
54 találat