Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. november 7.

Ungváron megtartották a kárpátaljai főiskolai és egyetemi hallgatók évi rendes összejövetelét, amelyen határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy követelik a nyelvhasználat szabad megválasztásának lehetőségét, a magyarság számarányának megfelelő magyar elemi iskola, Kárpátalján két magyar gimnázium és két magyar tanítóképző, Ungváron a magyar kereskedelmi akadémia, a pozsonyi, a brünni és a prágai egyetemen magyar tanszék felállítását, a prágai kormány szüntesse meg a Magyarországgal fennálló kulturális határzárat és tegye lehetővé a magyar „kulturális és szakirodalom” szabad forgalmazását. A határozati javaslatot az Országos Hivatal nem engedte nyomtatásban közölni, a szónokok ellen rendtörvényes eljárást indítottak.

Hibát talált?

Üzenőfal