Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. augusztus 7-én

kelt 171. sz. kormányrendelet (kihirdetve 1923. augusztus 18-án) ideiglenes jelleggel szabályozta a kárpátaljai települések jogviszonyát (kiterjesztette a szlovenszkói községi választásokról szóló 1919. január 31-én kelt 75. sz. törvény hatályát). Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városok maradtak, Beregszász nagyközség lett. A rendelet kimondta: „1.a rendezett tanácsú városok polgármestere nem közvetlenül a képviselőtestület által választtatik, hanem az ötös elnökségbe választottak közül, a belügyminiszter által lesz kinevezve, 2.a rendezett tanácsú városokban a tanács 14 tagból áll, ezekből választva lesz a képviselőtestület által 9 tag, míg a megválasztott elnökség 5 tagja a tanácsba választottnak tekintetik, 3.a rendezett tanácsú városokban a városi jegyzői hatáskör megszűnt, helyébe állami jegyzői hivatal létesíttetik, mely hivatal főnöke és az általa e hivatalnak megjelölt két tagja a városi tanácsnak is tagjai, mely tanácsban a fellebbezési és vétó jogával bírnak, 4.a kormány a városi képviselőtestületbe öt szakértőt delegál, kik ugyanazon jogokkal bírnak, mint a képviselőtestületbe választott 42 tag, 5.a zsupánnak minden jogorvoslat kizárásával joga van a képviselőtestület feloszlatására.”

Hibát talált?

Üzenőfal