Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 8
232 találat

1989. május 24. : A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának pozsonyi ülése olyan új statútumot fogad el, amely a szekciót a szövetség autonóm szervezetévé nyilvánítja. Az elsősorban a csehszlovákiai magyar tudományosság helyzetével foglalkozó tanácskozás ezen kívül véleményezi és támogatásáról biztosítja az Új Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága által a csehszlovákiai magyar tudományos élet intézményi rendszerének kialakítására kidolgozott tervezetet, s annak rövidített változatát A tudomány feladatai a Csehszlovákiában élo magyar nemzeti kisebbség fejlodésében címmel június 6-án elküldi az illetékes hivatalos szervekhez. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök meghívására Prágába látogat Németh Miklós magyar miniszterelnök. Megbeszélésük fő témája a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése körül felmerült vitás kérdések megoldása, amellyel kapcsolatban elhatározzák szakértői csoportok létrehozását és Adamec budapesti látogatását.

1989. március 2. : A szlovák párt- és állami vezetés 13 képviselője (köztük Ondrej Šaling, az SZLKP KB titkára, Štefan Murín miniszterelnök-helyetes, a Nemzetiségi Titkárság vezetője, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter és Pavel Koyš kulturális miniszter) a pozsonyi pártközpontban megbeszélést folytat a harminchármak memorandumának 9 párttag aláírójával: Duba Gyulával, Grendel Lajossal, Tőzsér Árpáddal, Sziegl Ferenccel, Zalabai Zsigmonddal, Ozsvald Árpáddal, Varga Erzsébettel, Keszeli Ferenccel és Gál Sándorral. A pártvezetés - miközben a memorandumban megfogalmazottak egy részét teljesíthetőnek nevezi - az aláírók szemére veti, hogy azt Prágába is megküldték, valamint hogy közös platformra jutottak a pártból kizárt Dobos Lászlóval és Szabó Rezsővel.

1988. április 7. : A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP KB főtitkárával. Megbeszélésükön a párt- és államközi kapcsolatokon túlmenően a nemzetiségi kérdés, ezzel kapcsolatban pedig a lakossági kapcsolatokban és a turizmusban jelentkező problémák megoldásának szükségessége is szerepel A találkozóról kiadott közös közlemény szerint, amelyben a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a nemzetiségek kérdése, a tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két országban élő „nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek kialakításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést”, s a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a nemzetiségek „országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését”.

1 2 3 4 5 8
232 találat