Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
59 találat

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1980. május : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet madridi ülésszaka elé terjeszti a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó javaslatait, s kezdeményezi a nemzetközi kisebbségvédelem alapelveinek megfogalmazását és belefoglalását az ülésszak záróokmányába. A csehszlovákiai magyarság sérelmeit tartalmazó memorandumot terjeszt a madridi értekezleten résztvevő 35 ország kormánya elé a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya is.

1979. január 5. : A Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség Jogvédő Bizottsága az ország politikai vezetőihez intézett levelében tiltakozik a magyar iskolák nyelvi átépítését célzó tervezet ismételt napirendre tűzése ellen. A tiltakozó levelet megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Benyó Máténak, az SZNT alelnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Ján Gregor miniszterelnökhelyettesnek, a Nemzetiségi Tanács elnökének, Juraj Buša oktatásügyi miniszternek, Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP KB első titkárának, valamint a Csemadok KB-nak.

1 2
59 találat