Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 25
725 találat

1992. november 7. : Dunaszerdahelyen megtartja alakuló országos közgyűlését a Magyar Asszonyok Ligája. Megalakulását azzal indokolják, hogy a magyar nők problémáinak megoldását egyetlen magyar párt vagy mozgalom sem vállalta fel. Elnökévé Laczkóné Erdélyi Margitot választják. Az MKDM támogatásával megalakul Kovácspatakon a Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége. Elnöke Varga Mária, országos központja Érsekújvár. Az Együttélés Országos Tanácsának Český Téšín-i ülésén bejelentik, hogy az államszövetség megszűnése után a mozgalom is kettéválik, s csehországi része Coexistentia néven működik tovább. Az Országos Tanács határozatot hoz a magyar vállalkozók országos összejövetelének, valamint a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőkés polgármesterek találkozójának megszervezéséről. A szeptember l-jén elszenvedett autóbalesete következtében Prágában elhunyt Alexander Dubček.

1992. október 10. : Ipolyságon tartja II. kongresszusát a Magyar Polgári Párt, amely a párt kormánytagságát pozitívan értékeli, hibának tartja ugyanakkor, hogy több esetben elzárkózó volt a lehetséges kisebbségi partnerekkel szemben, ezért a jövőre nézve szükségesnek minősíti a magyar koalícióval való szorosabb együttműködést. Módosítja a párt alapszabályát, élére 30 tagú Országos Választmányt, elnökévé ismét A. Nagy Lászlót, alelnökévé Tóth Károlyt, Tóth Jánost és Zoller Mihályt választja. Kolodějben a cseh és szlovák kormány képviselőinek az önállósuló két köztársaság közötti viszonyról folytatott tárgyalásán megegyezés születik a vámunióról, a pénzelosztásról és az államhatárokról, vitás marad azonban az állampolgárság kérdése. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják a Közgáz Klubot.

1992. szeptember 1. : Az SZNT kétnapos vitát követően 460/1992. számmal elfogadja a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az Együttélés és az MKDM képviselői, miután valamennyi módosító javaslatukat elutasítják, az alkotmány szövege és a szavazás módszere (nyílt név szerinti szavazás) elleni tiltakozásul a szavazás előtt elhagyják az üléstermet. Az alkotmánynak a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogait tartalmazó negyedik szakaszának 33. cikkelye kimondja, hogy „bármely nemzetiségi kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára”, 34. cikkelye biztosítja kultúrájuk fejlesztéséhez, az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez, a nemzetiségi egyesületekben való egyesüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához, 35. cikkelye pedig többek között az anyanyelvi művelődéshez és anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatához való jogukat. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy „az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára”. Megnyílnak az első magyar tannyelvű egyházi iskolák: Alistálon református, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Paláston római katolikus alapiskola, Gútán római katolikus nyolcéves gimnázium nyílik. Az 1992/93-as tanévben Szlovákia 268 magyar tannyelvű alapiskoláját 47 347 tanuló, a 20 magyar tannyelvű gimnáziumot 4462 diák látogatja. Szlovák alapiskolába 12 413 magyar tanuló, a magyar nemzetiségű alapiskolások 20,8%-a, szlovák gimnáziumba 1088 magyar diák, a magyar nemzetiségű gimnazisták 19,6%-a jár. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók száma 2548, az összes hallgató 4,6%-a.

1992. június 23. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé Ivan Gašparovičot (DSZM), első alelnökévé Peter Weisst (DBP) választják. A testületnek 1968 óta első ízben nincs magyar nemzetiségű alelnöke, s a 15 tagú Elnökségbe is csupán egyetlen magyar kerül be Rózsa Ernő (Együttélés) személyében, akit egyben megválasztanak a Környezetvédelmi Bizottság elnökévé is. A Nemzetiségi Bizottságot ismét megszüntetik, s az Államigazgatási Bizottsággal összevonva létrehozzák az Államigazgatási, Helyi Önkormányzati és Nemzetiségi Bizottságot. Elnökévé Jozef Reát (DSZM) választják, magyar tagjai Duka Zólyomi Árpád alelnök és Dobos László. Az Együttélés és az MKDM két külön parlamenti klubot hoz létre. Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselői úgy határoznak, hogy Coexistentia néven közös parlamenti klubot alakítanak. Elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Bartakovics Istvánt választják.

1 2 3 25
725 találat