Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1992. december 11.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez intézendő nyilatkozatról tárgyal Pozsonyban a négy magyar politikai erő elnöke. A nyilatkozat amellett, hogy tételesen felsorolja a kisebbségeket a rendszerváltás óta ért sérelmeket, azzal a kéréssel fordul a résztvevő országok képviselőihez, hogy Szlovákia felvétele előtt mérlegeljék, menynyire tartja tiszteletben a helsinki elveket. Miután A. Nagy László, az MPP elnöke a nyilatkozatot nem írja alá, azt az MKDM-Együttélés-Magyar Néppárt koalíció nevében juttatják el a címzettekhez.

Az Együttélés és az MKDM az Új Szó és a Szabad Újság hasábjain közzéteszi és vitára bocsátja a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogi helyzetéről szóló közös alkotmánytörvény-tervezetét.

Hibát talált?

Üzenőfal