Zeherje (Zacharovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 42 ref., 3 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának jelentős részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 15. sz.-ban emelt, eredetileg gótikus stílusú ref. templomát a 19. sz.-ban átépítették. – 1976–90 között közigazgatásilag Rimaszombathoz tartozott.
Zelenyák János
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa....megnyit →
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa....megnyit →
Részletek
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa. A katolikus Néppárt lőcsei, 1910–1918-ig pedig újbányai választókerületének országgyűlési képviselője. 1928-ban részt vett az amerikai eucharisztikus kongresszuson, és négy hónapon keresztül előadásokat tartott a természetes gyógymódról. Az út olyannyira megviselte, hogy 1929 őszén misézés közben összeesett. Egy osztrák kórházban hunyt el. 1911 és 1914 között Erő és egészség címen a természetes gyógymódot népszerűsítő lapot adott ki. – Fm. A gyógynövények hatása és használata (1908); Az elhájasodottak és cukorbetegek kezelése természetes étrendi alapon (tan., 1912); A természetes gyógymód (tan., 1925).
Zeman László
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól...megnyit →
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól...megnyit →
Részletek
Zeman László (ST)
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól a kassai, 1960-tól pedig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított. 1962–1989 között a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1971-ben doktorált Prágában Vladimír Skaličkánál. Elsősorban nyelvészeti és műfordítás-elméleti kérdésekkel foglalkozott, de művelődéstörténeti tanulmányokat is írt. Lefordította František Miko Az epikától a líráig (2000) c. munkáját. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (2000). – Fm. Stílus és fordítás (vál. tan., 1993); Gymnasiologia (művelődéstörténeti tan., 2003); Visszalapozások (tan., 2008). – Ir. Fazekas József: Zeman László a tudós és tanár. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/4.; Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára (2008).
Zemplén (Zemplín)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DK-i lejtőin, a Bodrog folyó jobb partján, a Latorca és az Ondava összefolyásánál, Királyhelmectől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 689, ebből 646 (93,8%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 387, ebből 259 (66,9%) magyar, 115 (29,7%) szlovák...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DK-i lejtőin, a Bodrog folyó jobb partján, a Latorca és az Ondava összefolyásánál, Királyhelmectől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 689, ebből 646 (93,8%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 387, ebből 259 (66,9%) magyar, 115 (29,7%) szlovák...megnyit →
Részletek
Zemplén − Ref. templom (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DK-i lejtőin, a Bodrog folyó jobb partján, a Latorca és az Ondava összefolyásánál, Királyhelmectől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 689, ebből 646 (93,8%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 387, ebből 259 (66,9%) magyar, 115 (29,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 299 (77,3%) magyar, 76 (19,6%) szlovák. V: [2011] – 126 ref., 120 gör. kat., 74 r. k., 1 ev. – Gótikus stílusban emelt középkori ref. templomát 1628-ban építették újjá, klasszicista stílusú gör. kat. (Urunk mennybemenetele) temploma 1802–1804-ben épült. A falu Zemplén vármegye névadó települése, a 17. sz.-ig egyben székhelye is volt; az Árpád-kori Zemplén várának sáncai még ma is látszanak. A közeli Szélmalom-dombon 1959-ben egy honfoglalás kori magyar előkelő sírját tárták fel, a rendkívül gazdag sírleletből arany és ezüst ötvösmunkák, köztük egy aranyfoglalatú szablya, övdíszek, lószerszámveretek és használati tárgyak kerültek elő. A faluban az 1990-es évek óta évente megrendezik a Zempléni Kulturális Napokat.
Zenészeti Lapok
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Részletek
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (tan., 1982).
Zétény (Zatín)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%) szlovák. V: [2011] – 520 r. k., 90 ref., 69 gör. kat., 2 ev. – A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. István-) templomát 1877-ben építették át; a 17. sz.-ban egy középkori várkastély helyén épült Klobusitzky-kastély a 20. sz. második felében elpusztult. A 21. sz. elején 1–4. évolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zirig Árpád
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. –...megnyit →
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. –...megnyit →
Részletek
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. – Fm. Sasok és vonatok (v., 1975); Helyzetjelentés (v., 1990); Emlékek a jelenből (v., 1995); Senki emberfia (elb., 2000); Küszöbén a télnek (v., 2008).
Zlaté Klasy
1960-ban Nagymagyar, Vajasvata és Csenke egyesítésével (utóbbi 1993-ban újból önállósult) létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [2011] – 3571, ebből 1563 (43,8%) magyar, 1242 (34,8%) szlovák, 649 (18,2%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
1960-ban Nagymagyar, Vajasvata és Csenke egyesítésével (utóbbi 1993-ban újból önállósult) létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [2011] – 3571, ebből 1563 (43,8%) magyar, 1242 (34,8%) szlovák, 649 (18,2%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagymagyar, Vajasvata és Csenke egyesítésével (utóbbi 1993-ban újból önállósult) létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [2011] – 3571, ebből 1563 (43,8%) magyar, 1242 (34,8%) szlovák, 649 (18,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1363 (38,2%) magyar, 1333 (37,3%) roma, 730 (20,4%) szlovák. V: [2011] – 3259 r. k., 10 ref., 4 ev., 2 gör. kat.
Znám István
(* 1936. febr. 9. Nagybalog – † 1993. júl. 17. Pozsony) Matematikus, egyetemi tanár. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen matematikusi oklevelet szerzett (1959). Egy évig Pöstyénben egy középiskolában tanított, majd Pozsonyba került, ahol 1960–1968-ban a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának...megnyit →
(* 1936. febr. 9. Nagybalog – † 1993. júl. 17. Pozsony) Matematikus, egyetemi tanár. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen matematikusi oklevelet szerzett (1959). Egy évig Pöstyénben egy középiskolában tanított, majd Pozsonyba került, ahol 1960–1968-ban a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának...megnyit →
Részletek
Znám István (PS)
(* 1936. febr. 9. Nagybalog – † 1993. júl. 17. Pozsony) Matematikus, egyetemi tanár. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen matematikusi oklevelet szerzett (1959). Egy évig Pöstyénben egy középiskolában tanított, majd Pozsonyba került, ahol 1960–1968-ban a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának tanársegéde, később adjunktusa, 1968-tól a Comenius Egyetem docense, 1980-tól professzora és ugyanebben az évben lett a matematikai tudomány doktora (DrSc.). Az 1960-as évek végén Turczel Lajossal a Comenius Egyetemen elindította a matematika–magyar nyelv és irodalom szakpárosítást. Kutatási területe a számelmélet és gráfelmélet volt. 29 tudományos dolgozatát egyedül jegyzi, 23 tanulmányt másokkal közösen írt. Megfogalmazta és tanulmányozta a róla elnevezett számelméleti problémát. Nagy gondot fordított a fiatal matematikusok képzésére. Több ízben vendégtanárként adott elő Kanadában és Ausztráliában. Matematikai folyóiratokat is szerkesztett (1970–1971: Matematické obzory; 1989–1993: Acta Mathematica Univ. Comeniana). Szoros kapcsolatban állt kiváló külföldi matematikusokkal, köztük magyarokkal is (Erdős Pál, Bollobás Béla stb.). Egyik alapítója és haláláig elnöke volt a (Cseh)Szlovákiai Magyar Tudományos Társaságnak. Tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozott, ezt a tevékenységét 1980-ban az SZTA díjával ismerték el. Magyar és angol nyelvű matematikai szakkönyveket fordított szlovákra (Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról; Survey of modern algebra). Kéziratos hagyatéka még feldolgozásra vár. Diákkorában az Ifjú Szivekben énekelt. – Fm. Teória čísel (1976); Otec, matka, matematika a ja (1982); Pohľad do dejín matematiky (1986). – Ir. Lacza Tihamér Hét, 1986/27. sz.; A hét, 1993/33. sz.
Zobor (Zombor)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 272, ebből 257 (94,5%) szlovák, 11 (4,0%) magyar; [1991] 122, ebből 105 (86,1%) szlovák, 15 (12,3%) magyar; [2011] – 144, ebből 120 (83,3%) szlovák, 6 (4,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 119 (82,6%) szlovák, 5 (3,5%) magyar. V: [2011] – 71 r. k., 43 ev. – Ev. temploma 1841–45 között klasszicista stílusban épült.
Zobor Hangja Vegyeskar
Részletek
1971-ben alakult Kolonban. Kulturális, közművelődési tevékenységet folytat. Célja a népdalok, kórusénekek feldolgozása és előadása, ezek megszerettetése a fiatalokkal. A vegyeskar a XIII. Kodály-napokon aranykoszorús minősítést ért el. 2006 óta társszervezője a Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztiválnak.
Zoborvidék
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Részletek
Zsére – menyasszonyi viselet (GJ)
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a helyi népnyelv többféleképpen is emlegeti e falucsoportot. Leggyakoribb a Zoboralja vagy ~ megnevezés. A zoborvidéki magyar községeket egyrészt a közös származástudat (honfoglalás kori pogány magyarok ide menekült ivadékai, ill. székely határőrök leszármazottai), másrészt az alapvetően közös viselet, harmadrészt pedig a nyelvi elszigeteltség (az őket körülvevő „szláv gyűrű”) alapján szokás körülhatárolni. Ezzel szemben egy sor kulturális jelenség (így viseletelem is) túlmutat a nyelvi határon, és a szomszédos szlovákság körében is ismert, miközben a ~ belsőleg is tovább tagolható. Három, földrajzilag meghatározott egységre osztható tovább a zoborvidéki magyar nyelvsziget: egyrészt a Zobor hegytől keletre elterülő falvakra, másodrészt a hegy északi oldalán fekvő Bédre és Menyhére (hegymegiek), ill. a Nyitra folyón túli két településre (Nyitraegerszeg, Vicsápapáti). Ez utóbbiakat vízmegieknek nevezik. Bár területileg Barslédecet a ~hez szokás sorolni, viselete alapján különbözik a térség többi településétől. A térség hegyes-dombos, erdőkkel borított vidék. Erdei a fakitermelés, mészkőtartalmú hegyei pedig a szénégetés kialakulását eredményezték. Ugyanitt jelentős a szőlőtermesztés is, és Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza napjainkig megfigyelhető. Déli, délkeleti része lapályosabb, ami a szántóföldi földművelésnek kedvez. Magyar lakossága egy sor régies népszokást őrzött meg szinte napjainkig. Ilyenek a kiszehajtás, a villőzés és sárdózás, ill. a szentiváni tűzugrás. Ezek kései fennmaradása, ill. revitalizálódása annak is köszönhető, hogy a folkloristák viszonylag korán (a 19. sz. közepétől) fokozott érdeklődést tanúsítottak a vidék folklórja iránt, korán megszülettek a terület néprajzát bemutató publikációk, s a különféle folklórmozgalmak (tánc- és hagyományőrző csoportok) is régtől tevékenykednek a ~ legtöbb településén. – Ir. Liszka József: Populáris kultúra (2010).
A Millenniumi emlék maradványai a Zobor-hegyen (GJ)
Zoborvidéki népviselet − Zsére (FI)Zólyom (Zvolen; Altsohl)
Részletek
A zólyomi vár (FI)
Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva, 343 (0,8%) roma, 158 (0,4%) magyar, 16 (0,04%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 36 208 (83,6%) szlovák, 398 (0,9%) cseh, 233 (0,5%) magyar, 127 (0,3%) roma, 23 (0,1%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 18 724 r. k., 5038 ev., 313 gör. kat., 166 metodista, 135 jehovista, 121 gör. kel., 47 ref., 17 izr. – A középkorban jobbára német polgársággal rendelkező város a 18. sz.-ig Zólyom vármegye székhelye volt. 1243-ban szabad királyi város, 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–28 között a Zólyomi zsupa székhelye volt. – Legjelentősebb műemléke az 1350–70 között épült, a 16. sz. második felében reneszánsz stílusban átalakított, s a török elleni végvárrendszer részévé vált Zólyom vára, Balassi Bálint szülőhelye. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1381–90 között gótikus stílusban épült, a reneszánsz alapokon álló városháza 17. sz.-i építmény. Ev. püspöki székhely, Honismereti Múzeuma 1944-ben, a Jozef Gregor Tajovský Színház 1949-ben, Műszaki Egyeteme (1991-ig Erdészeti és Faipari Főiskola) 1946-ban létesült. A város Szl. egyik legnagyobb vasúti csomópontja, iparosodása a 19. sz. második felében, vasútvonalai átadása után kezdődött. Jelenleg jelentékeny fafeldolgozó, gép-, élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést.
A zólyomi vár (GJ)
Zólyomi Antal; Jacobs Ervin
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm....megnyit →
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm. Sírkő a padláson (r., 1971.
Zonc (Zonc)
Részletek
1943-ban Zonctorony néven Dunatoronnyal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 236 (98,7%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.
Zonctorony (Tureň)
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] – 793 r. k., 20 ev., 5 gör. kat., 5 ref. – Lakossága 1984-ben egységesen fellépett a magyar iskolák tervezett leépítése ellen, amiért a Helytállásért Társulás 1995-ben a falunak adományozta a Pro probitate – Helytállásért díjat. – A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zs. Nagy Lajos
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete...megnyit →
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete...megnyit →
Részletek
Zs. Nagy Lajos (FI)
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete a szlovákiai magyar irodalom jelentős teljesítménye. 1998-ban otthagyta Pozsonyt, és hazaköltözött Zsélybe. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1969); Posonium Díj (2005). – Fm. Ének a tisztaságról (v., 1964); Tériszony (v., 1968); Üzenet a barlangból (v., 1971); Emberke, küzdj! (elb., tárcák, szatírák, 1975); Isapur dalai (v., 1977); Rendetlen napló (humoros írások, 1985); Megfogtam a tündér sarkát (gyermekv., 1986); Nagyképűtlenségek (v., 1992); Szárnyas történetek (tárcák, szatírák,, 1993); Hamu Laci és az Eretnek (gyermekv., 1995); Mellékhatás (vál. prózai írások, 2006). – Ir. Dusza István: Zs. Nagy Lajos (mon., 2001).
Zsákovics László
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt...megnyit →
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt...megnyit →
Részletek
Zsákovics László (csa)
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt a köbölkúti alapiskolában (1975−76), módszertani előadó a Komáromi Járási Úttörő Központban (1977−1978). 1978-tól a Komáromi Művészeti Alapiskola zenetanára (zeneelmélet−gitár), igazgatóhelyettese (1994−1996). 1980-tól Komáromi Jókai Színház korrepetítora, házi zeneszerzője, aktív zenésze, zenei rendezője (1994−1996). A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagja (1975−1984). A Sziget-Csoport zenésztársulat alapítója (1982). 1999-ben megalapította a ZstudyR didaktikus hangstúdiót (producer, zenei vezető, hangmérnök, zeneszerző, aktív zenész). 2009 februárjában elindított egy 8 részes, zenés talkshow sorozatot Nyelv/Csapások címmel. − Fm. Lusta királyság (Sziget-Csoport, 1985); Bűntény a kecskeszigeten (Sziget-Csoport, 1986); Kossuth Rádió Bp.Rádiószínház); Négy kalap (Sziget-Csoport1986); Többgyermekes agglegény (Sziget-Csoport, 1987); CaliguLó (1990); Mohács (1991); Tiszták (1992); Két úr szolgája (1994); Dundo Maroje, avagy mentsük ami még menthető (1997); Indul a bakterház (2000). − Ir. Szőke József−Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Balázs F. Attila szerk.: Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Zsákszínház
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Részletek
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai Napoknak. 2007-ben J. Garner: Ébredés című előadásáért Szl.-ban elsőként kapta meg a Magyar Színjátékos Szövetség Aranyfokozatát.
Zsarnó (Žarnov)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325 (80,2%) magyar, 66 (16,3%) szlovák. V: [2011] – 248 r. k., 104 ref., 11 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1810-ben, r. k. (Szentháromság-) temploma 1822–33 között, a Koós-kastély 1822-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zseliz; Zselíz (Želiezovce)
Részletek
Zseliz − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358 (46,7%) szlovák. V: [2011] – 4161 r. k., 819 ref., 321 ev., 18 gör. kat. – 1923–60 között járási székhely volt, városi címet 1960-ban kapott. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az ún. belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 14. sz. elején eredetileg gótikus stílusban emelt, a második vh. végén azonban felrobbantott r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1954-ben építették újjá (a szentély körül található nevezetes, 14. sz.-i freskók Becsei Vesszős György megítéltetését ábrázolják); az 1720-ban barokk stílusban épült Esterházy-kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A kastély parkja mellett álló ún. Bagolyvárban, ahol 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert lakott, Schubert-emlékszobát rendeztek be. A város és környéke jelentős régészeti lelőhely: újkőkori leleteiről önálló kultúrát (~i kultúra) neveztek el. A Csemadok 1957–59 között ~en rendezte meg az Országos Dal- és Táncünnepélyeket, 1961-ben a csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok első országos fesztiválját, 1969–91 között pedig az Országos Népművészeti Fesztiválokat. Az 1950-es években Smelšie vpred – Bátrabban Előre címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1993-ban Zselízi Hírmondó – Želiezovský spravodajca címmel indult havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal (Comenius Gimnázium, alapítva 1956-ban) rendelkezett. – 1967-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Garammikolát, 1976-ban Szódót, 1986–92 között hozzá tartozott a Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrehozott Sikenica község. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere (1976); Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen (2000).
Zseliz − freskó a Szt. Jakab-templomban (MÁ)
Zseliz − Schubert-múzeum (az ún. Bagolyvár) (MÁ)
Zseliz − Országos Népművészeti Fesztivál (FI)
Zsély (Želovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011] – 1088 r. k., 67 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1771-ben klasszicista, Zichy Ferenc győri püspök által emeltetett kastélya 1772-ben barokk-klasszicista stílusban épült; 1858–1940 között e kastélyban őrizték a Zichy család gazdag levéltárát, jelenleg a Zsélyi Helytörténeti és Néprajzi Múzeumnak ad helyet. A közeli Sósár gyógyforrásai mellett a 19. sz.-ban létesített gyógyfürdő, amelyben légzőszervi megbetegedéseket és anyagcsere-bántalmakat gyógyítottak, a 20. sz. közepéig működött, jelenleg romos állapotban van. A falu határában az 1963–68 között végzett ásatások során rendkívül gazdag, 867 sírból álló, s mintegy 10 ezer leletet tartalmazó 7–8. sz.-i avar temetőt tártak fel.
Zsemlékes (Lipové)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől K–DK-re. L: [1930] – 565, ebből 550 (97,3%) szlovák, 5 (0,8%) magyar (1930); [2011] – 159, ebből 126 (79,2%) szlovák, 24 (15,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 123 (77,4%) szlovák, 28 (17,6%) magyar. V: [2011] – 57 r. k., 52 ev., 9 ref. – Bogyához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során, 1921-ben Trencsén környéki szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. ~t, valamint a Tanyhoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát 1926-ban Hodžovo (1951-től Lipové) néven önálló községgé szervezték.
Zsemlér (Žemliare)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 399, ebből 311 (77,9%) magyar, 88 (22,1%) szlovák; [2011] – 167, ebből 120 (71,9%) magyar, 46 (27,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 121 (72,5%) magyar, 32 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 147 r. k., 7 ref., 4 ev. – R. k. (Szt. László-) temploma 1806-ban klasszicista stílusban épült.
Zsére (Žirany)
Részletek
Zsére – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs-hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1008, ebből 972 (96,4%) magyar, 32 (3,2%) szlovák; [2011] – 1355, ebből 669 (49,4%) szlovák, 636 (46,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 706 (52,1%) magyar, 593 (43,8%) szlovák. V: [2011] – 1198 r. k., 6 gör. kat., 5 ev., 2 ref. – Lakosságának fő megélhetési forrása a mészégetés és a mésszel való kereskedés volt, határában jelenleg is mészkövet bányásznak. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1939-ben átépítették; tájháza 1972-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsére – menyasszonyi viselet (GJ)Zsidó Hírlap 1.
Részletek
Társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap (Kassa, 1921. dec. 1.–1922. máj. 23.). Magyar és részben héber nyelven jelent meg. – Szerk. Friedmann Náthán.
Zsidó Hírlap 2.
Részletek
A csehszl-i orthodox zsidóság független hetilapja (Pozsony, Beregszász, 1937 jan.–1938 szept.). – Szerk. Weisz Dávid, Müller József.
Zsidó Újság
Részletek
Társadalmi hetilap (Kassa, 1931). Mindössze 12 száma jelent. – Szerk. Juhász Árpád.
Zsigárd (Žihárec)
Részletek
A zsigárdi csata emlékműve (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Vág folyása között, Vágsellyétől D-re. L: [1921] – 2663, ebből 2596 (97,5%) magyar, 47 (1,8%) szlovák; [2011] – 1638, ebből 1079 (65,9%) magyar, 512 (31,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1133 (69,2%) magyar, 461 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 353 ref., 81 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának közel egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. József-) temploma 1728–30-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista, r. k. (Szűz Mária neve) kápolnája 1814-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült; az 1849. jún. 16-i ~i csata emlékművét 1999-ben emelték. Az önkormányzat kiadásában 1998 óta jelenik meg a Zsigárdi Újság – Žihárecké noviny c. kétnyelvű lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsilka Tibor; Žilka
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től...megnyit →
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től...megnyit →
Részletek
Zsilka Tibor (csa)
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanár, nagydoktori értekezését 2000-ben védte meg a brünni egyetemen). 1993-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg az egyetem Szlavisztika – Közép-Európa Intézetének vezetője is. Az MTA külső köztestületi tagja. Kutatási területe a stilisztika, a nyelvészeti statisztika, a kommunikációelmélet, a szemiotika, a lexikográfia. Magyar és szlovák folyóiratokban publikál; tankönyveket is írt. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta meg. – Fm. A stílus hírértéke (tan. 1973); Stilisztika és statisztika (tan,. 1974); Poétikai szótár (1978); Téma a štýl v postmodernizme (tan., 1991); Text a posttext (tan., 1995); Od moderny k postmoderne (tan., 1997); Postmoderná semiotika textu (tan., 2000); (Post)moderná literatúra a film (2006); Vademecum poetiky (2006).