Lőrincz Margit ; Tarics Lőrincz Margit
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
Részletek
Lőrincz Margit (JSZ)
(* 1933. aug. 21. Komárom – † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill. néhány szlovák és magyar filmben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Rédei Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Gianna (Heltai Jenő: A néma levente); Csele Judit (Fejes Endre: Rozsdatemető); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Házmesterné (Csurka István: Házmestersirató); Kata (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Peach-né (William Shakespeare: A windsori víg nők); Júlia (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Colomba (Ben Jonson: Volpone); Baradlayné (Jókai Mór–Kopányi Györg: A kőszívű ember fiai); Carrarné (B. Brecht: Carrar asszony puskái); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Cora Clarke (Noel Coward: Forgószínpad) – Film, TV: „Dedeček automobilu“; Bašťovanský és veje („Bašťovanský a zať“); Két választás Magyarországon – Díjak, elismerések: A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja; A Szlovák Köztársaság ezüst plakettje; Pro Cultura Hungarica 2009-től emlékgyűrűt adományoz a Komáromi Jókai Színház legtehetségesebb fiataljainak.
Lőrincz Zsuzsa
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon...megnyit →
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon...megnyit →
Részletek
Lőrincz Zsuzsa (SZM)
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon tiszteletére; Hommage a` Alapy Gáspár; Dráfi Mátyás 60. születésnapjára.
Lóska Lajos
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az Indulásnak. Irodalmi munkásságából a katona- és fogolyélményeit feldolgozó regényei emelhetők ki; a szovjet hadifogságot szépítés nélkül bemutató regénye (1971) a műfaj jobb magyar produktumai közé sorolható. – Fm. És mégis felkél a nap (r., 1971); Tábortűz a Vöröskőn (r., 1975); Öt perc az élet (r., 1986). – Ir. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről (In: Kísérletek és elemzések, 1986); Dusza István: Jelenség vagy véletlen egybeesés? (Irodalmi Szemle, 1987/5); Ardamica Ferenc: Cicero elment (Irodalmi Szemle, 1987/4).
Losonci Hírlap 1.
Részletek
A magyar ellenzéki pártok politikáját támogató politikai és társadalmi hetilap (Kassa, 1918–1944). – Szerk. Kövy Árpád.
Lovász Attila
(* 1963. márc. 11. Vágsellye) Újságíró, szerkesztő. Galántán érettségizett (1981); 1981–1989-ben Pozsonyban kollégiumi nevelő. 1990-ben a Hét riportere, 1991–1999-ben az Új Szó munkatársa, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője. 2003–2006 között a Vasárnap főszerkesztője, 1999–2003 között pedig a Szabad Európa Rádió pozsonyi munkatársa. 2006 aug. – 2007...megnyit →
(* 1963. márc. 11. Vágsellye) Újságíró, szerkesztő. Galántán érettségizett (1981); 1981–1989-ben Pozsonyban kollégiumi nevelő. 1990-ben a Hét riportere, 1991–1999-ben az Új Szó munkatársa, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője. 2003–2006 között a Vasárnap főszerkesztője, 1999–2003 között pedig a Szabad Európa Rádió pozsonyi munkatársa. 2006 aug. – 2007...megnyit →
Részletek
lovasz attila (FI)
(* 1963. márc. 11. Vágsellye) Újságíró, szerkesztő. Galántán érettségizett (1981); 1981–1989-ben Pozsonyban kollégiumi nevelő. 1990-ben a Hét riportere, 1991–1999-ben az Új Szó munkatársa, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője. 2003–2006 között a Vasárnap főszerkesztője, 1999–2003 között pedig a Szabad Európa Rádió pozsonyi munkatársa. 2006 aug. – 2007 febr. között a Szlovák Rádió vezérigazgatójának tanácsadója. 2007-től 2011-ig a Domino forum c. szlovák nyelvű újság főszerkesztője, ill. a Magyar Rádió Regionális Szerkesztőségeinek vezetője. 2011-től a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztőségének az igazgatója. Az 1980-as évektől a szlovákiai magyar néptáncmozgalomban is közreműködött. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
LOVÁSZ ATTILA (FI)
Lovicsek Béla
(* 1922. szept. 2. Nagypeszek, † 2006. jún. 27. Pozsony) Tanító, író, újságíró. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet; 1950–1969-ben különböző iskolákban tanított, 1969–1977-ben A Hét szerkesztője, 1978–1982-ben a Csemadok KB titkára. Az 1950-es évektől publikált. Folytatásokban közölt regényei révén vált közismertté. Drámákat is írt (pl....megnyit →
(* 1922. szept. 2. Nagypeszek, † 2006. jún. 27. Pozsony) Tanító, író, újságíró. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet; 1950–1969-ben különböző iskolákban tanított, 1969–1977-ben A Hét szerkesztője, 1978–1982-ben a Csemadok KB titkára. Az 1950-es évektől publikált. Folytatásokban közölt regényei révén vált közismertté. Drámákat is írt (pl....megnyit →
Részletek
lovicsek bela (FI)
(* 1922. szept. 2. Nagypeszek, † 2006. jún. 27. Pozsony) Tanító, író, újságíró. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet; 1950–1969-ben különböző iskolákban tanított, 1969–1977-ben A Hét szerkesztője, 1978–1982-ben a Csemadok KB titkára. Az 1950-es évektől publikált. Folytatásokban közölt regényei révén vált közismertté. Drámákat is írt (pl. Húsz év után; Baj van a szerelemmel; Ezüstlakodalom). – Fm. Haragosok (elb., 1957); A csillagszemű asszony (r., 1961); Tűzvirág (r., 1963); Hosszú éjszaka (r., 1975); Se veled, se nélküled (r., 1986); Forgószélben (r., 1987).
Ludwig Aurél
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol...megnyit →
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol...megnyit →
Részletek
(* 1905. ? Pozsony, † 1981. márc. 24. Chicago [USA]) Publicista, tanulmányíró. A gimnáziumot és jogi tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemistaként vezetőségi tagja volt a Magyar Munkaközösség mozgalomnak. Nagykereskedő család tagjaként nem kellett állást vállalnia, de időnként ügyvédi irodában dolgozott. 1945 elején Ausztriába, onnan az USA-ba emigrált, ahol ref. lelkészként működött, s az Amerikai Magyar Keresztény Lelkészegyesület elnöke is volt. – 1945 előtt a magyar ellenzéki pártok sajtójában publikált, főleg kisebbségi iskolaüggyel foglalkozott. Ebben a témakörben számos előadást is tartott, többek között a lévai járási közművelődési testület 1936–37-es előadássorozatában. Értékelői szerint elhalásra ítélt magyar népiskolákat mentett meg, s újak létrejöttét harcolta ki. – Fm. A szlovenszkói magyar iskola helyzete (In: Kisebbségi problémák, 1937).
Lukács Zsolt
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
Részletek
Lukács Zsolt (Önarckép)
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta a Kassai Műszaki Egyetem Képzőművészeti Kara Képzőművészet és Intermediális Tanszékén figurális rajzot és grafikai technikákat tanít. A grafika és a festészet mellett számítógépes grafikával és karikatúrával is foglalkozik. Számos csoportos kiállításon vett részt.
Lukovics Mária
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A...megnyit →
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A...megnyit →
Részletek
Lukovics Mária (csa)
(* 1968. jan. 27. Dunaszerdahely) Tanár, tankönyvszerző, kórusénekes. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaszerdahelyen végezte, ugyanitt érettségizett a gimnáziumban, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom − zenei nevelés szakán végzett (1991). 2012-ben kisdoktori fokozatot (PhDr.) szerzett a Diószegi Főiskola szociális tanulmányok karán. A dunaszerdahelyi Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa. Kórusénekesként 1992-től a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának tagja. 2002-től az alapiskolák számára készült zenei nevelési tankönyvcsalád létrehozásában szerzőként, társszerzőként és lektorként vett részt. – Fm. Zenei nevelés az alapiskola 5. évfolyama számára (2004); Zenei nevelés az alapiskola 6. évfolyama számára (2005); Zenei nevelés az alapiskola 9. évfolyama számára (2006).
Luther
Részletek
Evangélikus néplap, a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség orgánuma (Rozsnyó, 1934. febr. 18.–1938. szept. 8.) Évente tízszer (júl. és aug. kivételével) jelent meg. Ismertebb főmunkatársai Boross Béla, Fábry Viktor és Kovarik Sándor. Az ifj. Leány-körök és Luther-körök rovatát Istók Lenke vezette. – Szerk. Vargha Sándor.
Luzsica Tihamér
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar Hírlapban, a Rádióéletben, a Slovenský národban jelentek meg. Önéletrajzi jellegű, szerelmi tárgyú regényei (A mosolygó szent, Májusi asszony, Zsuzsanna és a fiatalok) a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg folytatásokban. Könyv alakban csupán az első jelent meg, ezt Alexander P. Dobromil szlovákra is lefordította. – Fm. A mosolygó szent (r., é. n.).
Lyócsa Imre
Részletek
(* 1963. júl. 21. Szepsi) Íjász. Mozgássérült versenyzőként paralimpiai bajnok (Athén, 2004), paralimpiai bronzérmes (Sydney, 2000), világ- és Európa-bajnok (Madrid, 2003, ill. Spala, 2002).
M. Csepécz Szilvia
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb...megnyit →
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb...megnyit →
Részletek
M. Csepécz Szilvia (FI)
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb szlovákiai gyermekkönyvként IBBY-díj (1999); Magház c. verseskötete 2001-ben Madách Imre-díjat kapott. Prózát, ill. hangjátékokat is írt. – Fm. Történések küszöbén (v., 1989); Az ajtón túl (gyermekv., 1994); Kicsi, kisebb, legkisebb (meser., 1999); Magház (v., 2000); Egyszerű viselet (r., 2004).
M. Nagy László
(* 1943. febr. 20. Rárósmulyad - † 2022. febr. 24.) Fotóriporter. Esti tagozaton érettségizett Pozsonyban (1977), Olomoucban szakérettségizett (1984). 1973–1975-ben a nagykürtösi Haladás fotósa, 1975-től a Nő, majd a Štart és a Šport c. hetilapok fotóriportere. Nyugdíjas éveiben Helembán élt. Könyvet írt a kezdő...megnyit →
(* 1943. febr. 20. Rárósmulyad - † 2022. febr. 24.) Fotóriporter. Esti tagozaton érettségizett Pozsonyban (1977), Olomoucban szakérettségizett (1984). 1973–1975-ben a nagykürtösi Haladás fotósa, 1975-től a Nő, majd a Štart és a Šport c. hetilapok fotóriportere. Nyugdíjas éveiben Helembán élt. Könyvet írt a kezdő...megnyit →
Részletek
M.NAGY LASZLO (FI)
(* 1943. febr. 20. Rárósmulyad – † 2022. febr. 24.) Fotóriporter. Esti tagozaton érettségizett Pozsonyban (1977), Olomoucban szakérettségizett (1984). 1973–1975-ben a nagykürtösi Haladás fotósa, 1975-től a Nő, majd a Štart és a Šport c. hetilapok fotóriportere. Nyugdíjas éveiben Helembán élt. Könyvet írt a kezdő fotósoknak. Fényképsorozatot készített a szlovákiai magyar írókról. Fotóit több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be. – Díjak: Magyar Arany Érdemkereszt (2019); Duna Mente Nemzetközi Fotópályázat II. díj; Cassova Foto bronzplakett; Mikszáth Kálmán Emlékérem – Fm.: Sorsom ez nekem (2019, magánkiad.)
Machnyik Andor
(* 1888. aug. 19. Vinna (Vinné), † 1955. ápr. 29. Fél) Agrármérnök, gazdasági szakíró. 1921–1937-ben a komáromi, 1938–1944-ben a rimaszombati magyar földműves szakiskolában tanított. 1945 után nyugdíjaztatásáig (1948) a pozsonyi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. A szlovákiai magyar parasztság helyzetéről, a csehszlovákiai földreformról, a parasztfőiskolákról...megnyit →
(* 1888. aug. 19. Vinna (Vinné), † 1955. ápr. 29. Fél) Agrármérnök, gazdasági szakíró. 1921–1937-ben a komáromi, 1938–1944-ben a rimaszombati magyar földműves szakiskolában tanított. 1945 után nyugdíjaztatásáig (1948) a pozsonyi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. A szlovákiai magyar parasztság helyzetéről, a csehszlovákiai földreformról, a parasztfőiskolákról...megnyit →
Részletek
(* 1888. aug. 19. Vinna (Vinné), † 1955. ápr. 29. Fél) Agrármérnök, gazdasági szakíró. 1921–1937-ben a komáromi, 1938–1944-ben a rimaszombati magyar földműves szakiskolában tanított. 1945 után nyugdíjaztatásáig (1948) a pozsonyi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. A szlovákiai magyar parasztság helyzetéről, a csehszlovákiai földreformról, a parasztfőiskolákról szóló cikkei a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg. – Fm. Csallóköz (tan., 1935, 1993).
Mács József
(* 1931. ápr. 18. Bátka, † 2017. aug. 31. Pozsony) Író, szerkesztő, újságíró. Művésznév: (Ács J.), (Ács József), M. J., (M. J.), - M. J., Mács, -mács-, (Mács), Makacs József. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban, Sárospatakon és Miskolcon végezte, majd a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–társadalomtudomány szakán...megnyit →
(* 1931. ápr. 18. Bátka, † 2017. aug. 31. Pozsony) Író, szerkesztő, újságíró. Művésznév: (Ács J.), (Ács József), M. J., (M. J.), - M. J., Mács, -mács-, (Mács), Makacs József. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban, Sárospatakon és Miskolcon végezte, majd a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–társadalomtudomány szakán...megnyit →
Részletek
Mács József (ST)
(* 1931. ápr. 18. Bátka, † 2017. aug. 31. Pozsony) Író, szerkesztő, újságíró. Művésznév: (Ács J.), (Ács József), M. J., (M. J.), – M. J., Mács, -mács-, (Mács), Makacs József. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban, Sárospatakon és Miskolcon végezte, majd a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–társadalomtudomány szakán szerzett oklevelet 1955-ben. 1952–1957-ben az Új Szó, 1957–1960-ban az Új Ifjúság, 1960–1991-ben a Hét riportere, szerkesztője, 1968–1971-ben főszerkesztő-helyettese. 1964–1970-ben a Hét Fórum mellékletének felelős szerkesztője volt. 1971-ben a Nőben közölt folytatásos regénye miatt kizárták a CSKP-ból, és néhány évig nem publikálhatott. Elbeszélései, riportjai, publicisztikái az 1950-es évektől jelentek meg; az 1960-as évek második felében műfordítóként is bemutatkozott. 2005-től a Művészeti Akadémia tagja. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1968); A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2001); a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll Díja (2002); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2004); Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2014); Magyar Örökség-díj (2022). – Fm. Vég nélküli ülés (elb., 1955); Téli világ (elb., 1957); A kamasz (kisr., 1961); Megbillen az ég (elb., 1964); Adósságtörlesztés (r., 1968, 1971, 1983, 2009); Kétszer harangoztak (r., 1978); Szélfúvásban (r., 1980, 1983, 2009); A vesztes (r., 1982); Temetőkapu (r., 1987, 2006); Magasság és mélység (r., 1994); Öröködbe uram I–IV. (r., 1998–2001); Trianon harangjai (r., 2005). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980 (1982); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 I. (2000).
Macsovszky Péter/ Peter Macsovszky
(* 1966. nov. 4. Érsekújvár) Író, költő, műfordító. Szlovákul és magyarul egyaránt alkot. Érsekújvárott érettségizett (1985), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett szlovák nyelv – rajz szakos tanári diplomát (1991). Dolgozott betegápolóként, középiskolai tanárként, újságíróként. Szerkesztette a Dotyky (1996–97), majd a Romboid irodalmi lapot (1998),...megnyit →
(* 1966. nov. 4. Érsekújvár) Író, költő, műfordító. Szlovákul és magyarul egyaránt alkot. Érsekújvárott érettségizett (1985), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett szlovák nyelv – rajz szakos tanári diplomát (1991). Dolgozott betegápolóként, középiskolai tanárként, újságíróként. Szerkesztette a Dotyky (1996–97), majd a Romboid irodalmi lapot (1998),...megnyit →
Részletek
(* 1966. nov. 4. Érsekújvár) Író, költő, műfordító. Szlovákul és magyarul egyaránt alkot. Érsekújvárott érettségizett (1985), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett szlovák nyelv – rajz szakos tanári diplomát (1991). Dolgozott betegápolóként, középiskolai tanárként, újságíróként. Szerkesztette a Dotyky (1996–97), majd a Romboid irodalmi lapot (1998), a Reader’s Digest szlovák kiadását (1999–2002), dolgozott a Slovo hetilapban (2003–2004), a Hospodárske novinyban (2005), volt az Ikar Kiadó főszerkesztője (2006–2007). Jelenleg szabadfoglalkozású, Ausztráliában él. – Tíz magyar nyelvű kötetet ültetett át szlovákra, egyebek közt Márai Sándor három művét (Füveskönyv; Ég és Föld; Föld, föld!…), 2017-ben Szalay Zoltán Drága vendelinek c. könyvét 2007-ben Mészöly Miklós-díjjal tüntették ki. Tantalópolis című regényét 2016-ban a legrangosabb szlovák irodalmi díjjal, az Anasoft literával tüntették ki. – Fm. Szlovákul megjelent verseskötetei: Strach z utópie (1994); Ambit (1995); Súmrak cudnosti (Petra Malúchová álnéven, 1996); Cvičná pitva (1997); Sangaku (1998); Súmračná reč (1999); Gestika (2001); Klišémantra (2005); Tovar (2006); Príbytok cudzieho času (2008); Pohodlná mníška (2011); Santa Panica (2014). Prózakötetei: Frustraeón (2000); Fabrikóma (2002); Klebetromán (Denisa Fulmeková társszerzővel, 2004); Lešenie a laná (2004); Hromozovnár (2008); Mykať kostlivcami (2010); Želáte si novú kúpeľňu? (2012); Tantalópolis (2015); Povrch vašej planéty (2017). – Magyarul eddig öt verseskötete jelent meg: Álbonctan (1998); Kivéve (2000); Hamis csapdák könyve (2002); Lapkivágatok (2009); Hálás anyag (2009).
Mácza János
(* 1893. augusztus 4. Alsógyertyán [Nižný Hrabovec] – † 1974. nov. 14. Moszkva [Szovjetunió]) Művészettörténész, esztéta, író. Gyógyszerésznek tanult, emellett írogatott is: az Ungvári Közlönyben, később Kassák Lajos avantgárd lapjaiban (A Tett, Ma) publikált drámaelméleti tanulmányokat és színikritikákat. A Magyar Tanácsköztársaság bukása (1919) után...megnyit →
(* 1893. augusztus 4. Alsógyertyán [Nižný Hrabovec] – † 1974. nov. 14. Moszkva [Szovjetunió]) Művészettörténész, esztéta, író. Gyógyszerésznek tanult, emellett írogatott is: az Ungvári Közlönyben, később Kassák Lajos avantgárd lapjaiban (A Tett, Ma) publikált drámaelméleti tanulmányokat és színikritikákat. A Magyar Tanácsköztársaság bukása (1919) után...megnyit →
Részletek
(* 1893. augusztus 4. Alsógyertyán [Nižný Hrabovec] – † 1974. nov. 14. Moszkva [Szovjetunió]) Művészettörténész, esztéta, író. Gyógyszerésznek tanult, emellett írogatott is: az Ungvári Közlönyben, később Kassák Lajos avantgárd lapjaiban (A Tett, Ma) publikált drámaelméleti tanulmányokat és színikritikákat. A Magyar Tanácsköztársaság bukása (1919) után Prágába, onnan Bécsbe emigrált. 1922-ben a Kassai Munkás szerkesztője volt. 1923-ban Moszkvába költözött. 1927–1970 között az esztétika tanára volt az Építészeti Akadémián, később a Lomonoszov Egyetemen. Verseket is írt. – Fm. A klasszikus és az új magyar dráma (1915); A modern magyar dráma útja (1916); Teljes színpad (1921); Új Színpad (1922); A mai Európa művészete (1926); Irodalom és proletariátus Nyugaton (1926); Uitz Béla alkotói útja (1932); Alkotó módszer és művészeti örökség (1933); Esztétika és forradalom (1970); Legendák és tények (1972).
Mácza Mihály
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
Részletek
Mácza Mihály (FI)
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar Ifjúsági Szövetség, ill. a Komáromi Múzeumbarátok Köre egyik alapítója, ez utóbbinak 1974-től vezetője. 1965-től publikál. Főleg Komárom és környéke hely-, ipar- és művelődéstörténetével foglalkozik. Számos komáromi tárgyú szakkiállítást rendezett. 2023-ban Jedlik-díjat kapott. – Fm. Komárom fejlődése képekben (tan., 1985); Történelmi séták a városban (tan., 1992); Komárno – Komárom. Város a Duna két partján (Bárdos Istvánnal és Kecskés Lászlóval, 1994); A komáromi Simor zárda története (tan., 1997); „…mert a haza kívánja…” 1848–49 komáromi dokumentumai (1998); Komárom nevezetességei (útikönyv, 2002); Jókai és szülővárosa (tan., 2002).
Madách Egyesület
Részletek
Kulturális intézmény (Pozsonypüspöki, 1997). A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj alapítója és kiosztója. Évente ennek a díjnak a keretében Életműdíjat, Különdíjat, Szülőföld-díjat és Elsőkötetes Díjat vehettek át a kitüntetettek. 2014-től, a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó megszűntétől az Irodalmi Szemle, a Jó Gazda és a Tücsök kiadója. – Vezető: Lauer Edith (1997); Csanda Gábor (2014).
Madách Galéria
Részletek
A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó könyvesboltjában működött (Pozsony, 1993–1995). – Vezető: Kubička Kucsera Klára, Dobos Éva.
Madách Könyv- és Lapkiadó
Az első önálló magyar kiadó volt a második vh. után (Pozsony, 1969 jan.–1994 márc.). Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom szervezése, a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) támogatása és a közös könyvkiadás keretében Mo.-ról behozott könyvek gondozása...megnyit →
Az első önálló magyar kiadó volt a második vh. után (Pozsony, 1969 jan.–1994 márc.). Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom szervezése, a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) támogatása és a közös könyvkiadás keretében Mo.-ról behozott könyvek gondozása...megnyit →
Részletek
Az első önálló magyar kiadó volt a második vh. után (Pozsony, 1969 jan.–1994 márc.). Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom szervezése, a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) támogatása és a közös könyvkiadás keretében Mo.-ról behozott könyvek gondozása tartozott. Igazgatója elnöke volt a szlovák könyvterjesztő vállalat keretében létesült könyvbehozatali bizottságnak. A kiadó programja fokozatosan alakult ki. A szépirodalmon kívül kezdettől fogva adott ki nyelvészeti és történettudományi műveket, később néhány képzőművészeti kiadványt is, ebben azonban a hatóságok rendszeresen akadályozták. A kiadványok mintegy felét kisebbségi magyar írók művei alkották, a többi műfordítás, ill. célkiadvány vagy bérmunka volt. A kiadó 1977-ben megindította a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatot, mely 20 próza- és 15 verseskötetben kívánta bemutatni 60 év legjobb alkotásait. Az 1983-ban indított A Szlovák Irodalom Könyvtára és A Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban a két nemzeti irodalom legjobb alkotásai jelentek meg. A Madách-Európa Kiskönyvtár sorozatban a cseh és szlovák irodalom kisebb terjedelmű alkotásait adták ki. A legrégebbi sorozat, az 1950-ben indult Magyar Könyvbarátok Köre, 1980-ig könyvklubként működött. Alapsorozatában (évi 4 mű) 1980 végéig 124 kötet jelent meg. 1980-ban 7000 tagja volt. 1965-ben ugyancsak könyvklubként alakult a Versbarátok Köre; sorozatában évi 4 kötet szerepelt, ebből 1 a kisebbségi magyar költészetet képviselte. 1978-ban indult az Első Osztályosok Ajándékkönyve sorozat, az egyetlen sorozat, amely az 1989 utáni változásokat túlélte. A fiatal tehetséges szerzők felkarolására 1981-ben indított Főnix Füzetek c. sorozatot. A kiadó megalakulásától kezdve gondozta az Iskolások Könyvtára sorozatot. Ezzel azt a célt követte, hogy a tanulóifjúság kedvezményes áron jusson hozzá az ajánlott s a kötelező irodalomhoz. E sorozatot kiegészítette a Diákkönyvtár, mely az oktatásügy igényeit figyelembe véve a közös kiadás keretében jelentette meg a magyar és a világirodalom alkotásait. A társadalomtudományi és néprajzi jellegű művek az Új Mindenes Gyűjteményben jelentek meg évente 1980-tól. A csehszlovák–magyar közös könyvkiadási egyezmény (1953-tól) a könyvkiadók együttműködését szabályozta, lehetőséget teremtve a magyarországi kiadványok kedvezményes áron való behozatalára, ill. a szlovákiai kiadványok (főleg a kisebbségi irodalmi alkotások) magyarországi forgalmazására. A ~ kiadványainak 90–95 %-a jutott el így a magyarországi könyvpiacra, csaknem félmillió példányban. 1972-től a ~ jelentette meg az Irodalmi Szemle folyóiratot, 1973-tól pedig a Madách Naptárat is. A kiadó munkatársai között kiváló írókat (Dobos László, Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Zalabai Zsigmond stb.), ill. műfordítókat (Mayer Judit, Czagány Iván stb.) találunk. A kiadó 1994-ben megszűnt, és szerepét az újonnan alakult kiadókkal együtt (Kalligram Könyv- és Lapkiadó, Lilium Aurum Könyvkiadó, AB-ART Könyvkiadó stb.) a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó vette át. – Vezető: Dobos László (1969), Fónod Zoltán (1969), Dobos László (1970), Fónod Zoltán (1972), Sárkány Árpád (1979), Klimits Lajos (1987), Dobos László (1990).
Madách Kör
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az...megnyit →
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az...megnyit →
Részletek
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az új magyar irodalomból az Ady–Móricz–Szabó Dezső triászt emelte ki eszményként. Simándy gondolatai, elképzelései és a viták alapján írt irodalompolitikai írásai főleg Győry Dezsőt és rajta keresztül a sarlós ifjúságot termékenyítették meg. – Ir. Simándy Pál: A Madách Kör története (kézirat); Györy Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye (Irodalmi Szemle, 1967/10); Turczel Lajos: Simándy Pál és Losonc (Keleti Napló, 1993/1–2).
Madách Szövetség
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A...megnyit →
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A...megnyit →
Részletek
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A terv nem valósult meg. – Ir. Darvas János: Felhívás a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók Madách Szövetségének megalakítására (Prágai Magyar Hírlap, 1922. dec. 24.); Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában (In: uő: Visszatekintések…, 1995).
Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó
Szlovákiai magyar könyvkiadó (Pozsony, 1992–2014). Igazából 1994-től a Madách Könyv- és Lapkiadó megszűnte után működött. Programjában a korábbi hagyományokat folytatta, megkülönböztetett figyelmet fordított az eredeti magyar művek kiadására. Tevékenységében a szépirodalom, továbbá a tudományos és néprajzi irodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági művek kiadása volt a...megnyit →
Szlovákiai magyar könyvkiadó (Pozsony, 1992–2014). Igazából 1994-től a Madách Könyv- és Lapkiadó megszűnte után működött. Programjában a korábbi hagyományokat folytatta, megkülönböztetett figyelmet fordított az eredeti magyar művek kiadására. Tevékenységében a szépirodalom, továbbá a tudományos és néprajzi irodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági művek kiadása volt a...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar könyvkiadó (Pozsony, 1992–2014). Igazából 1994-től a Madách Könyv- és Lapkiadó megszűnte után működött. Programjában a korábbi hagyományokat folytatta, megkülönböztetett figyelmet fordított az eredeti magyar művek kiadására. Tevékenységében a szépirodalom, továbbá a tudományos és néprajzi irodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági művek kiadása volt a meghatározó. Magyar Anteus címmel új sorozatot indított (2003) a kisebbségi magyar írók meghatározó életművei kiadására. Förtelmes kaszálógép, avagy köszöntés Hiccingáből címmel 2003-ban költői antológiát adott ki, Ugrás a semmibe (Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918–2003) címmel pedig 2004-ben prózai antológiát jelentetett meg. A fiatal költők, prózaírók bemutatását az Új Főnix Füzetek c. kiadvány vállalja. Kiadásában három folyóirat – Irodalmi Szemle, Jó Gazda, Tücsök – jelenik meg. Indulásakor kiadói tevékenysége mellett országos méretű könyvesbolt-hálózatot is működtetett. 2014-ben megszűnt, és a lapkiadást a Madách Egyesület folytatja. – Vezető: Dobos László (1994–2014).
Madam Sans-Gêne; Szkálos Emilné Járossy Erzsébet
Részletek
(* 1885. ? Tiszolc (Tisovec), † 1927. dec. 4. Budapest [Mo.]) Író, lapszerkesztő. 1910-től publikált elbeszéléseket, cikkeket. Egyik alapítója volt a Szlovenszkói Magyar Asszonyok Szövetségének. 1926–1927-ben férjével szerkesztette a Rozsnyói Hírlapot. – Fm. Nélkületek (elb., 1924); Íme, az asszony (elb., 1929).
Madarász László 1.
Részletek
(* 1916. szept. 9. Pozsony, † 1974. aug. 16. Kecskemét) Lapszerkesztő. A Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett. Megalapítója és elnöke volt az Eötvös Körnek (1937), társszerkesztője a kör Forrás c. folyóiratának. 1940-től Losoncon, majd Kecskeméten működött középiskolai tanárként.
Madarász László 2.
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd...megnyit →
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd...megnyit →
Részletek
Madarász László (csa)
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd 1993-tól a Műszaki Kibernetikai Tanszék vezetőhelyettese, 1996-ban dékánhelyettese, 1998–2000-ben és 2001–2003-ban rektori tanácsadó. A Miskolci Egyetem, ill. a Bánki Donát Főiskola vendégtanára, 2002-től a Magyar Professzorok Világszövetségének tagja, s köztestületi tagja az MTA-nak is. Számos tanulmány szerzője, külföldi szaktanácskozások (Helsinki, Stockholm, Tokió stb.) rendszeres résztvevője. Kutatási területe a kibernetikai rendszerirányítás a villamosság, a robottechnika, az orvosbiológia és a kohászat területén. Főbb díjai, kitüntetései: a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérme (1997); Directory of Distinguished Ledership, American Biographical Institute, Raleigh, USA (1997); a Miskolci Egyetem aranyérme (1999); Gold Record of Achievment, In Honor of Career Excellence and Outstanding Contributions to International Society (1997); a Kassai Műszaki Egyetem Gépészeti Karának aranyérme, (2002); a Kassai Műszaki Egyetem aranyérme (2002). – Fm. Metodika situačného riadenia (1996); Topolog Generating of Cell Structure of Production Systems (Helsinki–Stockholm, 2001); Inteligentné technológie a ich aplikácie v zložitých systémoch (2004).
Mag Gyula 1.
(* 1932. szept. 28. Medveshidegkút, † 2016. márc. 14. Dunaszerdahely) Tanár, muzeológus. Komáromban érettségizett (1952), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán kémia–biológia szakos tanári oklevelet szerzett (1955). 1955–1961 között a királyhelmeci gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese, 1961–1976-ban a bélyi alapiskola igazgatója, 1976–1992 között a dunaszerdahelyi...megnyit →
(* 1932. szept. 28. Medveshidegkút, † 2016. márc. 14. Dunaszerdahely) Tanár, muzeológus. Komáromban érettségizett (1952), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán kémia–biológia szakos tanári oklevelet szerzett (1955). 1955–1961 között a királyhelmeci gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese, 1961–1976-ban a bélyi alapiskola igazgatója, 1976–1992 között a dunaszerdahelyi...megnyit →
Részletek
(* 1932. szept. 28. Medveshidegkút, † 2016. márc. 14. Dunaszerdahely) Tanár, muzeológus. Komáromban érettségizett (1952), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán kémia–biológia szakos tanári oklevelet szerzett (1955). 1955–1961 között a királyhelmeci gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese, 1961–1976-ban a bélyi alapiskola igazgatója, 1976–1992 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt. Szerkesztette a Csallóközi Múzeum Híradóját.
Mag Gyula 2.
(* 1956. márc. 28. Vecseklő) Szobrász. 1977–1983-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, azóta szabadfoglalkozású művész. Jelenleg Dunaszerdahelyen él. 1987–1989-ben Ľudovít Fulla-ösztöndíjas volt, többször elnyerte a Képzőművészeti Főiskola Díját (1981, 1983), 1980-ban az olaszországi Assisiban nyert díjat. Köztéri szobrai és kisplasztikái a tömbszerű anyagból...megnyit →
(* 1956. márc. 28. Vecseklő) Szobrász. 1977–1983-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, azóta szabadfoglalkozású művész. Jelenleg Dunaszerdahelyen él. 1987–1989-ben Ľudovít Fulla-ösztöndíjas volt, többször elnyerte a Képzőművészeti Főiskola Díját (1981, 1983), 1980-ban az olaszországi Assisiban nyert díjat. Köztéri szobrai és kisplasztikái a tömbszerű anyagból...megnyit →
Részletek
Mag Gyula (FI)
(* 1956. márc. 28. Vecseklő) Szobrász. 1977–1983-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, azóta szabadfoglalkozású művész. Jelenleg Dunaszerdahelyen él. 1987–1989-ben Ľudovít Fulla-ösztöndíjas volt, többször elnyerte a Képzőművészeti Főiskola Díját (1981, 1983), 1980-ban az olaszországi Assisiban nyert díjat. Köztéri szobrai és kisplasztikái a tömbszerű anyagból kibontakozó alakok, formák. ~ a teljes formát tartja szem előtt, részletezés nélkül. Egyes munkái több anyag kombinációjával születtek: kő, bronz, márvány, fém, a kő-alap a szobor szerves része. Nagy Jánossal közösen restaurálta a komáromi Klapka-szobrot. Újabb munkáival történelmi témákra összpontosít. Számos csoportos kiállításon vett részt. – Fm. Főbb köztéri munkái: 1988: Csallóközi ballada (homokkő szökőkút, Gúta); 1989: Szökőkút (andezit, Komárom, Klapka tér); 1996: Szent István-emlékmű (bronz, kő, Nyékvárkony); 2001: Szent László életnagyságú szobra (műkő,, Komárom, Európa Udvar); 2003: Madách Imre-emléktábla (bronz, Alsósztregova); 2005: A Duna hullámai (mészkő, Dunamocs, 2005); A Holocaust áldozatainak emlékműve (Rimaszombat, a volt zsinagóga helyén); 2006: Király József püspök mellszobra (bronz, Dunamocs); Talamon Alfonz életnagyságú szobra (bronz, Diószeg); Petőfi Sándor mellszobra (bronz, Vecseklő). – Ir. Dusza I.: Helykeresés – szobrász a Medvesaljáról, Új Szó, 1983. júl.22; Kis-Szemán Zsófia: Bemutatjuk Mag Gyulát, Atelier, 2001, 1. sz.