Bátorfalu (Bátorová)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.
Bátorkeszi (Bátorove Kosihy)
Részletek
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Bátorkeszi − kopjafa (GJ)
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Batsányi Kör
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Részletek
Béres József
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a kassai dóm északi falára, ill. a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Ösztönzőleg hatott a klubmozgalom kibontakozására. Az 1970-es években a tevékenysége megszűnt. – Vezető: Béres József, Görcsös Mihály. – Ir. Turczel Lajos szerk.: A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965–1968 (1969); Máté László: A kassai Batsányi-kör. Béres József emlékezése (2012).
Batta György
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
Részletek
Batta Gyorgy (FI)
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től szabadfoglalkozású újságíró, 2006-tól az Itthon főszerkesztője. Bemutatták színműveit (Kakastánc, 1978; Töklámpás, 1980; A fürjtojás, 1987), hangjátékait. – Fm. Virágot nyit a puskacső (v., 1965); Testamentum (v., 1969); Tizenöt sportriport (1973); Huszadik világháború (v., 1974); Gólok és érmek (sportriportok, 1989); Színek Fábry Zoltán portréjához (tan.,1990); Kolbászfurulya (gyermekv., 1997); Tobozházikó (mesék, 1998). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) I. (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004)
Batta István
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
Részletek
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokarata Mozgalom koalíciójának jelentős személyisége, 1990–1992 között a prágai Szövetségi Gyűlés tagja volt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője, külügyi tanácsnoka volt. Haláláig Somorján segédlelkészként dolgozott.
Battyán (Boťany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (87,1%) magyar, 114 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 94 ref., 89 gör. kat., 1 ev. –Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban egy 17. sz.-i reneszánsz templom alapjain. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Latorca folyó mentén 55 ha területen két természetvédelmi terület létesült.
Bauer Edit
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
Részletek
Bauer Edit (GJ)
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő eltöltésének és a munkanélküliségnek a problémája. 1990-től aktívan politizál. Az Együttélés Politikai Mozgalom (1990–1998), majd az MKP parlamenti képviselője (1998–2004), közben a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztérium államtitkára (1998–2002). 2004-2014 között az Európai Parlament képviselője. 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Bauer Ferenc
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
Részletek
Bauer Ferenc (csa)
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa). 1998-tól az Újszülöttklinika vezető főorvosa. A PhD-fokozatot 2002-ben szerezte meg, 2005-től egyetemi docens, 2007-től három egyetem, illetve főiskola (a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem és Szent Erzsébet Főiskola, valamint a Nagyszombati Egyetem) professzora. Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája: a neonatológiai intenzív-újraélesztési terápián belül az éretlen újszülöttek lélegeztetési módjai és stratégiái, valamint a respirációs terápia hatásának követése. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg külföldi, és közel 120 dolgozata szlovákiai szakfolyóiratokban, 12 monográfia társszerzője. A szlovákiai újszülöttgyógyászok szakfolyóiratának (Neonatologické zvesti) alapítója (1994) és főszerkesztője, további szakfolyóiratok (a Detský lekár, a Pediatria pre prax és az International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine) szerkesztőbizottsági tagja. A gyógyító és kutató munka mellett pregraduális orvosés nővér, valamint posztgraduális újszülöttgyógyász-szakorvos és szaknővér képzéssel is foglalkozik. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának 1990 óta több alkalommal újraválasztott elnöke. Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör irodalmi színpadának egyik vezetője volt. – Díjak: Baby Frendly Hospital Iniciative (Unicef 1997); Érsekújvár Pro Urbe-díja (1999); Szlovák Orvosi Társaság bronzérme (2000), a Szlovák Irodalmi Alap díja (2001); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2001); Szent Erzsébet Főiskola ezüst érme (2007).
Bauer Győző
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
Részletek
Bauer Győző (GJ)
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Bazin (Pezinok; Bösing)
Részletek
Bazin − az alsótemplom és a városháza (GJ)
Város és járási székhely a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, a Kisalföld ÉNy-i peremén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4917, ebből 3120 (63,4%) szlovák, 1321 (26,9%) német, 185 (3,8%) zsidó, 184 (3,7%) magyar; [2011] – 21 179, ebből 20 073 (94,8%) szlovák, 222 (1,0%) cseh-morva, 147 (0,7%) magyar, 37 (0,2%) német, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 149 (95,1%) szlovák, 211 (1%) cseh, 165 (0,8%) magyar, 25 (0,1%) német, 6 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 12 276 r. k., 1488 ev., 117 gör. kat., 20 ref., 14 izr. – A középkorban német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Nagyrészt máig fennmaradt ~ 1615–43 között épült reneszánsz stílusú városfala és városi erődítményrendszere. Jelentősebb műemlékei a 14 sz. közepén eredetileg gótikus stílusban épült, később többször átépített r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemplom, a középkori vízivár helyén 1609-ben reneszánsz stílusban emelt Illésházy-, majd Pálffy-kastély, az 1600 körül épült reneszánsz Városháza, az 1659-ben reneszánsz stílusban épült, később barokkosított r. k. ún. alsótemplom, a kapucinusok 1718-ban épült barokk stílusú (Szentháromság-) temploma és kolostora, valamint az 1783-ban épült ev. templom. Iparágai közül legjelentősebb a fafeldolgozó, építőanyag- és a több évszázados hagyományokra visszatekintő borászati ipar, amely dokumentálására 1960-ban megalakult a Kis-Kárpáti Szőlészeti Múzeum. – 1947-ben ~hoz csatolták Cajlát (Cajla), 1975-ben Grinádot (Myslenice); Cajlán elmegyógyintézet működik.
Bázis
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth...megnyit →
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth...megnyit →
Részletek
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth Anikó, Juhász R. József és Németh Zoltán. 2022 óta Bázis-díjat oszt.
Béd (Bádice)
Részletek
Béd – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zobor-hegy és a Tribecs-hegység közötti hágó Ny-i oldalán, a Horka-hegy lábánál, a Nyitra folyó bal partján, a Zoboralján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 408 (98,1%) magyar, 8 (1,9%) szlovák; [2011] – 322, ebből 293 (91,0%) szlovák, 15 (4,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 257 (79,8%) szlovák, 49 (15,2%) magyar. V: [1921] – 415 r. k.; [2011] – 291 r. k., 2 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1903-ban épült. – 1960-ban közigazgatásilag Menyhével és Szalakusszal egyesítették Podhorany néven; 2002 óta újból önálló község.
Beje (Behynce)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
Részletek
Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.
Béke (Mierovo)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 373 (92,3%) magyar, 22 (5,4%) szlovák; [2011] – 445, ebből 331 (74,4%) magyar, 100 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 360 (80,9%) magyar, 80 (18%) szlovák. V: [2011] – 381 r. k., 3 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családokat költöztettek. R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították; a Jeszenák-, majd Apponyi-kastély a 18. sz. második felében emelt késő barokk építmény. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Béke. Fejezetek a község történetéből (2002).
Beke Sándor
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
Részletek
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Beke Zsolt
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
Részletek
Beke Zsolt (LA)
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig frissült. 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. Fm: „Jel”-en lét. A vizuális költészet írásmódjáról (tan., 2004); Az irónia hurka (tan., 2007); Az identitás esélyei (esszék, 2016).
Békés János
Részletek
(* 1925. máj. 12. Pozsony) Gépészmérnök, egyetemi oktató. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1951). Nyugdíjaztatásáig (1995) itt tanított. 1995–2005-ben a nagyszombati egyetem előadója volt. Az emberi alkotómunka kérdéseivel foglalkozik.
Beketfa (Beketfa)
Részletek
1940-ben Gelle néven Csallóközpósfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 123, ebből 113 (91,9%) magyar, 3 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 118 r. k., 3 izr., 1 ev.
Béla (Belá)
Részletek
Béla − Baldácsy(Baldacci)-kastély
Község az Érsekújvári járásban a Kisalföld K-i részén Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 603, ebből 538 (89,2%) magyar, 56 (9,3%) szlovák; [2011] – 370, ebből 282 (76,2%) magyar, 65 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 287 (77,6%) magyar, 59 (15,9%) szlovák. V: [2011] – 311 r. k., 9 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során ÉK-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 18. sz. közepén barokk; a Török-, majd Baldácsy- (Baldacci) kastély a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
Bélád (Beladice)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).
Bellény (Belín)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.
Bellyei László; Zapf
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt, az ottani Tanítóképző Főiskola tanára volt.
Belucz János
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a morvaországi Lednicén az ottani Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Karán megszerezte az agrártudomány kandidátusa fokozatot. 1988-tól 1990-ig az ekecsi földműves szövetkezet agronómusa, 1990–2005 között a nagymegyeri Agromarkt magánvállalat munkatársa. Ismeretterjesztő írások szerzője, szlovák és magyar nyelvű videokazettákat készített az alma, az őszibarack és a bogyósok termesztéséről. A csallóközi kiskertészek nagymegyeri és járási szervezetének vezetőségi tagja, egy időben elnöke volt. Évente termékbemutatókat, zöldség- és gyümölcstermesztési kiállításokat szervez. – Fm. Gyümölcstermesztés kertészkedőknek (2007).
Bélvata (Vojtechovce)
Részletek
1960-ban Nový Život néven Illésházával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 362, ebből 349 (96,4%) magyar, 11 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 290 r. k., 67 ref., 4 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Bély (Biel)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1023, ebből 791 (77,3%) magyar, 139 (13,6%) szlovák; [2011] – 1474, ebből 1036 (70,3%) magyar, 366 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1230 (83,4%) magyar, 170 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 722 r. k, 342 gör. kat., 225 ref., 3 ev. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a határában felosztott nagybirtokra 1927-ben szlovák és cseh, a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A rokokó-klasszicista stílusú Sennyey-kastély 1781-ben, a neogótikus r. k. (Szűz Mária-) kápolna 1854-ben, a ref. templom 1935–36-ban, a gör. kat. templom az 1990-es években épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája volt.
Béna (Belina)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Benczúr Vilmos
Részletek
(* 1873. dec. 17. Kassa, † 1940. Kassa) Történészként főleg szülővárosa történetével foglalkozott, a Kassai Takarékpénztár tisztviselője volt. Fm: A kassai szabadkőművesség (tan., 1914); Kassai játékszín (tan., 1924); A kassai evangélikusok régi temetője (tan., 1937).
Bende István
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
Részletek
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).
Benes Ildikó
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.
Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).