Bárkány Jenőné Kállai Olga
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
Részletek
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba költöztek. Az Új Szó munkatársaként főleg képzőművészettel foglalkozott.
barkók
-> Barkóság
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből...megnyit →
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből...megnyit →
Részletek
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből és nagyállattartásból élő ref. magyarok szemében az erdei állattartó, r. k. népesség egyet jelent a barkóval, a megnevezést egyre nagyobb körzetben honosították meg, s ily módon maga a népnév fokozatosan terjedt ki egyre nagyobb területre. A számos kísérletből, amelyek a név eredetének felfejtésére törekedtek, Paládi-Kovács Attila etimológiája a legvalószínűbb. Eszerint a 18. sz. utolsó két évtizedében a 10. magyar huszárezred (amelynek tulajdonosa ekkoriban Barco Vince tábornok volt) toborzási körzete nagyjából éppen a ma Barkóságként ismert terület volt. Az innen huszárnak került legények tehát a Barco-ezredben szolgáltak, majd mint leszerelt „barkó huszárok” kerültek vissza. Logikusnak tűnik tehát, hogy ebből ragadt a térség lakóira a barkó megnevezés. Maga a térség természetföldrajzi egységet jelent (részét képezi Medvesalja és Erdőhát), s már e népnév kialakulása előtt is gazdasági-kulturális egységet alkotott. A szűk völgyekben megbúvó, zömében irtáseredetű, elzárt falvakban a barkók hosszú ideig egy viszonylag archaikus népi kultúrát őriztek meg. A 19. sz. végén az ózdi bányaipar fellendülésével viszont a Barkóság dinamikus fejlődésnek indult, ami azonban az 1918-as államfordulat nyomán az akkori Csehszl.-hoz került területen megtorpant. A barkók jellemzője a csoportendogámia, s hogy népességét r. k. magyarok alkotják. Megélhetésük alapját elsősorban az erdei legeltetésen alapuló állattartás, az állatokkal való kereskedés jelentette. – Ir. Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (1982).
Barkóság
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből...megnyit →
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből...megnyit →
Részletek
Néprajzi kistáj Gömör, Nógrád, Borsod és Heves megye határvidékén, amelynek egy szeglete a mai Szl. területére is átnyúlik (fontosabb falvai Ajnácskő, Dobfenek, Egyházasbást, Gesztete, Vecseklő, Velkenye). Lakosainak megnevezése (barkók) eredetileg gúnynévként volt ismeretes, amivel később maguk a barkók is azonosultak. Mivel a Rima-völgyi földművelésből és nagyállattartásból élő ref. magyarok szemében az erdei állattartó, r. k. népesség egyet jelent a barkóval, a megnevezést egyre nagyobb körzetben honosították meg, s ily módon maga a népnév fokozatosan terjedt ki egyre nagyobb területre. A számos kísérletből, amelyek a név eredetének felfejtésére törekedtek, Paládi-Kovács Attila etimológiája a legvalószínűbb. Eszerint a 18. sz. utolsó két évtizedében a 10. magyar huszárezred (amelynek tulajdonosa ekkoriban Barco Vince tábornok volt) toborzási körzete nagyjából éppen a ma Barkóságként ismert terület volt. Az innen huszárnak került legények tehát a Barco-ezredben szolgáltak, majd mint leszerelt „barkó huszárok” kerültek vissza. Logikusnak tűnik tehát, hogy ebből ragadt a térség lakóira a barkó megnevezés. Maga a térség természetföldrajzi egységet jelent (részét képezi Medvesalja és Erdőhát), s már e népnév kialakulása előtt is gazdasági-kulturális egységet alkotott. A szűk völgyekben megbúvó, zömében irtáseredetű, elzárt falvakban a barkók hosszú ideig egy viszonylag archaikus népi kultúrát őriztek meg. A 19. sz. végén az ózdi bányaipar fellendülésével viszont a Barkóság dinamikus fejlődésnek indult, ami azonban az 1918-as államfordulat nyomán az akkori Csehszl.-hoz került területen megtorpant. A barkók jellemzője a csoportendogámia, s hogy népességét r. k. magyarok alkotják. Megélhetésük alapját elsősorban az erdei legeltetésen alapuló állattartás, az állatokkal való kereskedés jelentette. – Ir. Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (1982).
Barna Annie; Faa Anna; Borosné
Részletek
Barna Annie; Faa Anna; Borosné (* 1905. márc. 6. Komárom, † ?) Költő. 1945-ig Komáromban volt tisztviselő. Verseit először a Komáromi Lapokban publikálta. – Fm. Vissza Istenhez (v., 1929); Vagyok (v., 1935); Most férfihoz szólok (v., 1939).
Bars
Részletek
Közművelődési és társadalmi hetilap (Léva, 1919–1938). Nemzeti és keresztény szellemiség jellemezte. 1919 előtt is létezett, s a bécsi döntés utáni években (1939–1944) újból megjelentették. – Szerk. Kersék János.
Barsbaracska; Baracska (Bardoňovo)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (53,6%) szlovák, 221 (28,1%) magyar. V: [2011] – 386 r. k., 185 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba szlovák telepeseket költöztettek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma a 18. sz. elején épült barokk stílusban, ref. templomát 1909-ben emelték az 1780-ban épült előző templom alapjain.
Barsbese; Bese (Beša)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.
Barsendréd; Endréd (Ondrejovce)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%) magyar. V: [2011] – 344 r. k., 14 ref., 14 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni telepítések során szlovák családok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1753-ban emelték 14. sz.-i gótikus alapokon; két kastélya a 19. sz. elején, öt kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Barsi Imre; Bojsza
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás...megnyit →
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás...megnyit →
Részletek
Barsi Imre (FI)
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás Holnapországban (riportok, 1960); Emberek, akikkel találkoztam (riportok, 1972). – Ir. Bábi Tibor: Tegnap és holnap között, Irodalmi Szemle 1964/10.
Barsi Múzeum
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és...megnyit →
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és...megnyit →
Részletek
A Barsi Múzeum első tárlata 1929-ben (FI)
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és természetrajzi kutatásokra összpontosít (utóbbi diszciplína kutatási területe a Kisalföld szlovákiai részének keleti fele, valamint a Selmeci és Korponai dombság). Néprajzi gyűjtőterülete az egykori Bars egész területe, valamint Hont megye nyugati része. A múzeum állandó kiállításai mellett időszaki tárlatokat is rendez (nagy sikerű kiállítás volt a Mohi község hagyományos népéletét bemutató nagyszabású kiállítás). 1962 óta a Vlastivedný spravodaj Tekovského múzea (Barsi Múzeum Honismereti Értesítője) c. évkönyvet jelenteti meg (olykor magyar összefoglalókkal). A Városi Művelődési Központtal közösen 2000 óta minden jún.-ban megrendezi a Lévai Várnapokat (jelmezes történelmi szemlék, hagyományos mesterségek bemutatója, zenekarok fellépése stb.).
Barslédec; Lédec (Ladice)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák,...megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Barslédec – r. k. templom (GJ)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák, 254 (34,4%) magyar. V: [2011] – 626 r. k – Barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz. elején épült egy középkori gótikus templom alapjain. 1969-ben ~en nyílt meg az első állandó jellegű szlovákiai magyar néprajzi kiállítás.
bársonyos forradalom
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77...megnyit →
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77...megnyit →
Részletek
Bársonyos forradalom − tüntetés Pozsonyban 1989 nov.-ében (FI)
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77 Prágában és más nagyobb városokban is utcai demonstrációkat szervezett 1988 nyarán és 1989 elején, s egyre többen bekapcsolódtak a diktatórikus modell felszámolását követelő petíciós mozgalmakba is. A csehszlovákiai társadalmat azonban véglegesen csupán a prágai diákok 1989. nov. 17-i békés felvonulása elleni brutális rendőri fellépés rázta fel tespedtségéből. A prágai eseményeket Pozsonyban és Szl. más városaiban is sorozatos demonstrációk követték. A pártállam szinte napok alatt összeomlott, s a vér nélküli, „bársonyos forradalom” vezetőjét, a korábbi disszidenst, Václav Havelt választották köztársasági elnökké. Ezzel Csehszl.-ban is megkezdődött a rendszerváltás folyamata. A magyarországi rendszerváltás eseményeit nagy figyelemmel kísérő szlovákiai magyarok a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaltak a szocialista rendszer lebontásában és a demokratikus társadalom kiépítésében. A kommunista diktatúra összeomlását magyar vidékeken mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, abban reménykedve, hogy a közélet demokratizálásával együtt nemzetiségi jogaik is kiszélesednek. A dél-szlovákiai városokban rendezett nagy utcai demonstrációkon magyarok és szlovákok együtt tüntettek a pártállami keretek lebontásáért. A CSKP ellenőrzése alól kiszabadulva, azonnal megkezdődött a kisebbségi társadalom különböző szegmenseinek kiépítése: a politikai pártok, a kulturális, az egyházi, az oktatási és a gazdasági szervezetek, valamint a civil kezdeményezések létrehozása.
Barsvárad; Várad (Tekovský Hrádok)
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Bart (Bruty)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 549 r. k., 6 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform során a határában felosztott nagybirtokra 1936-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második vh.-ban azonban elpusztult barokk stílusú templom helyén. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Barta Gyula
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
Részletek
Barta Gyula (SZM)
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1989-ben Érdemes művész, 2003-ban megkapta a Posonium Művészeti Díjat. Pályafutása során több mint száz murális munkát készített, többnyire társszerzőkkel (Karol Drexler, Szabó Sándor). Grafikával és könyvillusztrációval is foglalkozott. 2007-ben életművét bemutató album jelent meg.
Barta Lajos
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
Részletek
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs), 1934-től Pozsonyban élt, de már ezt megelőzően kapcsolatot tartott baloldali csehszlovákiai magyar körökkel. 1928-ban megalapította az Írók Kiadóvállalatát, 1929-ben az Új Szó c. folyóiratot. 1939-ben Londonban telepedett le, 1945-től haláláig Budapesten élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Csehszl.-ban megjelent regénye: A sötét ujj (1928). Szerelem c. színművét (cseh)szlovákiai magyar társulatok, színházak is játszották.
Bartal Aurél
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
Részletek
Bartal Aurél (FI)
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolása mellett foglalt állást, amiért az új hatalom kinevezte Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságába. Az 1920-as évek elején viszont a budapesti kormányzat bizalmi embere, s egyike a szlovákiai magyar politikai élet megszervezőinek, ám egyik pártban sem vállalt tisztséget. Ismertek gazdasági jellegű írásai.
Bartal Iván
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi...megnyit →
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi...megnyit →
Részletek
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi vezetője. Az első bécsi döntést követően 1939. júl.-i nyugdíjazásáig Komárom megye főispánja. A szélsőjobb felé sodródó magyar politikával nem tudott azonosulni: támogatta a földosztást, 1944-ben zsidókat mentett meg a deportálástól. A háború után nyugdíjasként Győrben élt.
Bartal Károly Tamás
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi...megnyit →
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Bartal Károly Tamás (ST)
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi r. k. papi szeminárium rektora.
Bartalos Menyhért
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően a sósszigeti Nemesítő Állomás munkatársa, 1961-től vezető növénynemesítője, 1982 és 1992 között vezetője. Kutatási területe a takarmánynövények nemesítése és terméshozamának vizsgálata. Öt búzafajtát, négy új takarmánycirok-fajtát és négy dinnyefajtát nemesített. 1983-ban Klement Gottwald állami Díjat kapott. Életéről két portréfilm is készült (SZTV, 1983; MTV, 1988). – Fm. Zvyšujeme úrodu krmovín na ornej pôde (1964); Využitie samčej sterility v heteróznom šľachtení kŕmnych cirokov (Rákóczi Lajossal, 1967); Špeciálna genetika poľnohospodárskych plodín (társszerzőkkel, 1974).
Bártfa (Bardejov; Bartfeld)
Részletek
Bártfa − Szt. Egyed templom (GJ)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%) szlovák, 1350 (4,0%) ruszin és ukrán, 800 (2,4%) roma, 34 magyar (0,1%), 7 (0,02%) német, 3 (0,01%) zsidó. A: [2011] – 27 079 (80,4%) szlovák, 1871 (5,5%) ruszin és ukrán, 1018 (3,0%) roma, 45 (0,6%) magyar, 8 (0,02%) német, 6 (0,2%) jiddis. V: [2011] – 19 047 r. k., 5311 gör. kat., 2329 ev., 1239 gör. kel., 113 jehovista, 24 ref., 14 izr. – A tatárjárás után szászokkal és flamandokkal benépesített ~ 1376-tól szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt; 1922-ben elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A nagyrészt még ma is középkori városfalakkal és bástyákkal övezett belvárosa 1952 óta védett műemlékegyüttes, 2001 óta a világörökség része. Hosszúkás négyszög alakú főterén áll az 1415 körül épült gótikus r. k. Szt. Egyed-templom és az 1505–08 között épült késő gótikus-reneszánsz stílusú régi városháza, amelyben 1903-ban az akkor alapított Sárosi Múzeum kapott helyet. További jelentősebb műemlékei az 1660-ban épült árkádos egykori Rhody-ház, a ferencesek 15. sz.-ban gótikus stílusban épült temploma és kolostora, az 1798–1808 között épült copf stílusú ev. templom, az 1863–69 között épült eklektikus r. k. (Szt. Anna-) kálváriatemplom és az 1903-ban épült eklektikus stílusú gör. kat. (Szt. Péter és Pál-) templom. Az egykor virágzó kereskedelmi és kézműipari központnak számító ~ gazdasága a 19. sz.-ban és a 20. sz. első felében stagnált, s csupán a második vh. után indult újabb fejlődésnek. Jelenleg fejlett cipő-, bőr-, ruházati, élelmiszer-, üveg-, gép- és fafeldolgozó iparral rendelkezik. 1971-ben hozzácsatolták Bártfaújfalut (Bardejovská Nová Ves) és Hosszúrétet (Dlhá Lúka). – A várostól 5 km-re É-ra fekvő Bártfafürdő (Bardejovské Kúpele) vasas, szénsavas gyógyvizét gyomor-, epe-, máj- és vesebántalmak, valamint légzőszervi megbetegedések gyógyítására használják. A fürdő r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1815–21 között épült klasszicista stílusban, Erzsébet királyné 1903-ban felavatott bronzszobra Donáth Gyula alkotása. Bártfafürdő 1965-ben alapított szabadtéri múzeumában Felső-Sáros szlovák és ruszin népi építészeti emlékei, köztük 18. sz.-i pravoszláv fatemplomok találhatók.
Bártfa − főtér (GJ)
Szent Egyed templom, Bártfa
Bártfai László; Koncsek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill. lapszerkesztő volt Pozsonyban. Cseh és szlovák szerzőket fordított magyarra.
Bártfay Gyula
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
Részletek
Bártfay Gyula (SZM)
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló Munkáért (1967); Munka Érdemrend (1968).
Bartusz György
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
Részletek
Bartusz György (FI)
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. 2004-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A képzőművészet szinte minden hagyományos és modern területén kipróbálta magát (szobrászat, festészet, grafika, illusztráció, arculattervezés, akciófestészet, akcióművészet, fényművészet, számítógépes grafika, video). Egyik fő szervezője volt a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű által megrendezett Nemzetközi Vasszimpóziumoknak (ez időből valók monumentális fémplasztikái). A normalizáció éveiben is az alternatív művészet egyik fő képviselője, magánakciókon vett részt, egyéni kiállításai voltak Csehországban, Lengyelországban, Mo.-on. Nemzetközileg elismert művész. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozata (2024); Szlovák Kormány Ezüst Plakettje (2003); Munkácsy Mihály-díj (2004) – Fm. Főbb köztéri munkái: 1963–1971: A korompai felkelés emlékműve, Korompa; 1979: Energia, Kassa; 1982–1990: Anatómiai modulus, Kassa, Orvosi Egyetem; 1995: Baróti Szabó Dávid-emléktábla, Kassa,; 1977–1980: Jakoby Gyula szobra, Erzsébet utca, Kassa; 2002: Andy Warhol szobra, Mezőlaborc. – Ir. Bodnárová, Jana: Juraj Bartusz (szamizdat, 1985); Hushegyi Gábor: Bartusz (2004).
Bartusz Gyula
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
Részletek
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese; 1981–1991: a párkányi papírgyár irányítástechnikai főosztályvezetője; 1991–1992: a párkányi Kerületi Hivatal régiófejlesztési osztályvezetője; 1992–2003: a Déli Régió Ipartestületének titkára. Számos tankönyvet fordított magyar nyelvre.
Bastrnák Ferenc
Részletek
(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).
Bastrnák Tibor
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
Részletek
Bastrnák Tibor-P (ST)
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben részt vett a Most-Híd párt megalapításában, a párt elnökségi tagja, 2010-től a párt országgyűlési képviselője.
Bátka (Bátka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V: [2011] – 449 ref., 285 r. k., 20 ev., 9 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1808-ban, a Bornemissza-kúria a 17. sz.-ban, a neoklasszicista Bornemissza-kastély 1895-ben épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Dúlháza.
Bátky Attila
Részletek
(* 1973. Bős) Kötöttfogású birkózó, a szakág kiemelkedő szlovákiai egyénisége. 1991-ben a junior világbajnokságon ezüst-, 2003-ban a felnőtt világbajnokságon bronzérmet szerzett. Trencsénben él.
Bátky László
Részletek
(* 1919. febr. 1. Bős, † 1980. márc. 31. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. A két vh. között vidéki lapokban publikált (Csallóközi Lapok, Komáromi Lapok, Somorja és Vidéke). 1950-től újságíró volt Pozsonyban (Új Szó). 1952–1955 között a Fáklya főszerkesztője lett.