Bibliotheka Kaláka
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető:...megnyit →
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető:...megnyit →
Részletek
Magánalapítású közkönyvtár (Érsekújvár, 1999). Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat, irodalmi témájú előadásokat, kiállításokat, mesedélelőttöket, író–olvasó találkozókat szervez. A könyvtár jelenlegi állományát 12 000 kötet (magyar és idegen nyelvű), valamint számos folyóirat képezi. Szorosan együttműködik a helyi Csemadokkal és a Czuczor Gergely Alapiskolával. – Vezető: Strba Katalin (1999).
Bíborpiros Szép Rózsa
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Részletek
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt, melyet Dunaszerdahelyen rendeznek, területi válogatók és elődöntők előzik meg Szl. több pontján. A vetélkedőn elért eredmény szakmai minősítésként is szolgál. Fődíja a Bíborpiros Szép Rózsa Díj. A vetélkedő egyben a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe is nevez résztvevőket.
Bihari Kör
Részletek
A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő népzenei klub (Dunaszerdahely, 1999). Célja a népzenei hagyományok megőrzése, a magyar népzene oktatása, játszóházak, táncházak szervezése, népzenei kiadványok bemutatása hangszeres oktatás formájában. Évente általában 6-8 alkalommal vannak rendezvényei.
Biró Ágnes

(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →

(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →
Részletek

Biró Ágnes
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai Központ módszertani felelőse (1991–1992); a Galántai Tanügyi Hivatal szakelőadója (1992–1995); magánvállalkozó (1995–1999); a Vágsellyei járási Hivatal oktatásügyi szakosztályának vezetője, főosztályvezetője, majd elöljárója (1999–2004); a Szlovák Kormány Kulturális Minisztériumának államtitkára (2004–2006); 2006-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője volt, 2007-től az MKP kulturális alelnöke.
Bíró Lucián Géza

(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től...megnyit →

(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től...megnyit →
Részletek

Cserkészparancsnokként − balról Szlávik belügyminiszter, Kocsis Károly és Bíró Luciún Géza
(* 1898. ápr. 4. Zsitvaújfalu, † 1990. máj. 15. Komárom) Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar–latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. jún. 29-én szentelték pappá. 1922–1939 között a komáromi, 1939–1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től a komáromi bencés gimnázium igazgatója, 1949-ig az itteni rendház főnöke, 1944–1978 között a pannonhalmi főapát szlovákiai vikáriusa. 1946-tól lelkipásztor Komáromban. 1949-ben rendtársaival É-Szl.-ba internálták, ahonnan csak 1960-ban térhetett vissza magyar hívei közé (Balony, Medve, Nyárad). A két háború között a szlovákiai magyar cserkészet szervezője, több lap szerkesztője volt (Tábortűz, Szűz Mária Új Virágos Kertje, Komáromi Római Katholikus Autonóm Egyházközség Értesítője). Liturgikus reformot kezdeményezett, 1933-ban szerkesztője a Liturgikus Lexikonnak, 1989-ben társszerzője a Verbényi–Arató-féle, már a zsinati szellemben átdolgozott új liturgikus lexikonnak. 1947-ben – a magyarok jogfosztottsága idején – illegálisan imakönyvet (Miatyánk) és katolikus kalendáriumot adott ki. Kivette részét az 1968-as eseményekből, ott volt a Zsinati Megújulás mozgalomban, amiért 1968 után zaklatták, 1970-ben kényszernyugdíjazták. Ettől kezdve haláláig kisegítő lelkész volt Komáromban. 1989-ben Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Budapesten. – Fm. Kis égi lant (énekek és imádságok, 1924); Magyar helyesírási szótár a művelt nagyközönség és a tanulóifjúság részére (1922); Kincses-könyv (1936); Miatyánk (ima- és énekeskönyv, 1969). – Ir. Cornides István: Szabálytalan interjú B. L. bencés tanárral. Magyarok, 1990; Koller Gyula: B. L. 1898–1990. Remény, 1990/8.; Virt László: B. L. Uo., 1990/9.
Bíró Szabolcs

(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →

(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →
Részletek

Biro Szabolcs (Soos Laca fot.)
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r., 2014); Non nobis Domine (tort. r., 2012/2016),Elveszett csillagok (r., 2017), Anjouk (tort. regényfolyam, 2015-től folyamatosan publikálva).
Biste (Byšta)
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 53 gör. kel., 39 r. k., 26 ref., 22 gör. kat. – A 20. sz. elején még részben magyar lakosság a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref., valamint gör. kat. (Szt. György-) temploma a 19. sz. végén neoklasszicista stílusban épült, gör. kel. (Szt. György-) templomát 1996-ban emelték. Savanyúvízforrásai mellett fürdő és üdülő működik.
Blanár Béla

(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →

(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →
Részletek

Blanar Bela (FI)
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt. Az államfordulat után a kassai Kazinczy Társaság főtitkára. Egyik alapítója volt a Szlovenszkói Magyar Jogpártnak, majd miután az beolvadt a Magyar Nemzeti Pártba, annak keretén belül politizált. 1928-ban tartománygyűlési képviselővé választották. – Fm. A csődtörvény módosítása (1895); A jog köréből (tan., 1899)
Blaskovics József

(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát...megnyit →

(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát...megnyit →
Részletek

Blaskovics József (OE)
(* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága [Csehország]) Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938–1946 között Galántán, 1946–1947 között Bazinban, 1947–1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943–1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát tanult. 1950–1978 között a prágai Károly Egyetemen turkológiát és hungarisztikát oktatott. 1955-ben megalapította a Károly Egyetem turkológiai szemináriumát, tankönyveivel megalapozta a modern cseh turkológiát. Török, azerbajdzsáni, tatár, kazah és bengáli szépirodalmi műveket fordított csehre és magyarra. Lefordította és kiadta a feltételezett magyar ősgeszta török nyelvű változatát, a Tárih-i Üngürüszt (A magyarok története, 1984). Egyik fő műve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek – I. és II. Rákóczi György – levelezése a Kassai Királyság ügyében) máig kéziratban maradt. A Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1957), a Török Köztársaság elnöke díszoklevelet adományozott neki (1973), 1978-ban Kőrösi Csoma Sándor Emlékplakettet kapott. – Fm. Dějiny nové turecké literatury (1953; angol, német és bolgár nyelven is); Türkische Handschriften der Universitätbibliothek in Bratislava (1961); Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva (1974 – magyarul 1989-ben, majd 1995-ben Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában címmel); Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Az újvári ejálet török adóösszeírásai (1993); Blaskovics Emlékkönyv (vál., kötetben meg nem jelent írásokból, 1995). – Ir. Ozogány Ernő: A közép-európai török. In: Dr. Kiss László – Lacza Tihamér – Ozogány Ernő: Gondolatokból épült katedrális (2001).
Blüh Irén
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
Részletek
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben Pozsonyban a Mária u. 6. szám alatt működő Blüh könyvesboltot vezette, ahol kiállításokat is rendeztek. Lőrincz Gyulával, Weiner (Kráľ) Imrével és Prohászka Tallós Istvánnal együtt megszervezték a Művészetet áruért akciót. 1945 után a Pravda kiadóvállalat, 1949–1951-ben a Népi Iparművészeti Vállalat, 1951–1965-ben a Szlovák Pedagógiai Könyvtár igazgatója volt. A Munka Érdemrend (1964) kitüntetettje. – Ir. Albertini B.: Beszélgetés Blüh Irénnel. Fotoművészet, 1984/1.; Škvarna, D. – Macek, V. – Mojžišová, I.: Blüh Irén (mon., 1991); Albertini B.: A Sarló szociofotós vonulata (1993).
Boček Zsuzsa

(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →

(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →
Részletek

Boček Zsuzsa (TSZA)
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony; 1952–1954: Magyar Területi Színház, Komárom; 1954–1955: Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Pozsony; 1955–1982: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony). Szlovák és cseh filmek, tévéjátékok kosztümtervezője; dolgozott Svédországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Ausztriában, ill. Budapesten, itt a Színművészeti Főiskolán is tartott előadásokat. – Fontosabb színházi munkái: Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Orosz kérdés; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Molière: A fösvény; Szigligeti Ede: A csikós; Egri Viktor: Pünkösdi királyság; Pierre-Augustin Caron de Beumarchais: A sevillai borbély; Gabriela Zápolská: Finom uriház; Iszajev Galics: Nem magánügy; Jókai Mór: Az aranyember; Dávid Teréz: Az asszony és a halál; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Arisztophanész: Lüszisztraté; Móricz Zsigmond: Kismadár. – Film: Nevéhez nemcsak színházi, hanem egy tucat csehszlovák film és számos televíziós játék jelmezeinek tervezése is fűződik. Ő volt a jelmezek tervezője többek között az „Ember a hídon” (Človek na moste), „Az urak mulatnak” (Páni sa zabávajú), a „Szent Erzsébet tér” (Námestie svätej Alžbety) és az „ A halál esőben érkezik” (Smrť prichádza v daždi) c. csehszlovák filmeknek. Profizmusának, színvonalas alkotó munkájának elismeréseként vissza-visszahívták őt svéd, német, osztrák, holland, lengyel és jugoszláv színházak is. Két szlovákiai magyar színházunk szintén sokat köszönhet Boček Gesztes Zsuzsának, mert ő szakmai munkáján és tanácsain túl kapcsolataival is támogatta a Matesz és a Thália Színpad-Színház tevékenységét. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Takács András: A Népes (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 33., Dunaszerdahely 2003.); Boček Péter visszaemlékezései (a Kassai Thália Színház archívuma).
Bocsárd (Bočiar)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak partján, Kassától D-re. L: [1921] – 136, ebből 109 (80,1%) szlovák, 27 (19,8%) magyar; [2011] – 221, ebből 222 (98,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 216 (97,8%) szlovák. V: [2011] – 182 r. k., 7 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1773-ban épült barokk-klasszicista stílusban. – 1960-ban Abaújszakállyal (Sokoľany) egyesítették Hutníky néven, 1990 óta ismét önálló község.
Bocsárszky Attila

(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →

(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
Részletek

Bocsárszky Attila (TSZA)
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadásaiban. Hangjátékok, szlovák filmek szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kornél (Karol Čapek: Az anya); Michal (Václav Havel: Verniszázs); Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cuki (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?); Mitch (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Romain Tournel (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Petronius (Székely János.: Caligula helytartója); Petruccio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Kendrick hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Tiborc (Katona József.: Bánk bán); Sebő (Ratkó József: Segítsd a királyt); don Carlos (Molière: Don Juan vagy a kőszobor lakomája); Cyril (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Szmirnov Mozgovoj (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Grimaldi (John Ford: Kár, hogy ká); Ben (Arthur Miller: Az ügynök halála); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István: Kakuk Marci szerencséje); Medve (Gál Sándor–Jakab Zoltán: A szürke ló); Mátyás (Heltai Jenő: A néma levente); Raimondo Vietoris (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Helicon (Albert Camus: Caligula); Józsi (Örkény István: Macskajáték); Miko (Nikos Kazantzakis: Zorba); Elemír gróf (Kisfaludy Károly.: Csalódások); Adolf (Gál Sándor: A pokol kapujában); Claudius (William Shakespeare: Hamlet); Petrencey Gáspár (Heltai Jenő.: A Tündérlaki lányok); Szipcsay (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Joó Ferenc (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Cyrano (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Weich, rendőrőrmester (Neil Simon: Pletykák); Bottlik Dénes (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Film: Jánošík, r. Agnieszka Holan, (szlovák–lengyel–magyar kopr.), Štúrovci, r. Peter Mikulík; Szigeti veszedelem, r. Horváth Z. Gergely.; – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Bódi László
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot....megnyit →
Részletek
(* 1944. okt. 22. Ragyolc) Szobrász, éremművész. Az Iparművészeti Középiskolát Pozsonyban végezte (1964). 1972–1978 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1966-tól a körmöcbányai állami pénzverde tervezője, 1990-től a helyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az éremtervezés mellett portrékat és domborműveket, vert- és öntött plaketteket alkot. Több pénz- és emlékéremterve kapott díjat, elismerést. – Ir. František Mihály: Osobnosti Novohradu, Ki kicsoda Nógrádban (2000); Peter Solej: Prehľad medailérskej tvorby kremnickej mincovne 1993–2002 (2003).
Bodnár Ferenc Attila

(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →

(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
Részletek

Bodnár Ferenc Attila (csa)
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben létrehozta a Vox Columbellae vegyes kart, amelynek a karnagya. A Kodály Zoltán Napokon 2008-ban majd 2011-ben ezüstkoszorús minősítést szereztek. 2012 szeptemberében Sátoraljaújhelyen a Kótától aranyminősítést kaptak. 2008-tól a Ferencei Andrea vezetése alatt működő kassai Voces énekegyüttes tagja.
Bodnár Gyula

(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →

(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →
Részletek

Bodnár Gyula (ST)
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV helyi magántelevíziónak. 1994-1995 között a Nap főszerkesztő-helyettese;1995-től 2009-ig a Csallóköz és a Katedra munkatársa és 2001-től az utóbbinak a főszerkesztője. 1983-1990 között a nagymegyeri Poloska Színház vezetője és rendezője. Főbb díjak: Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díj (1998); Katedra Életmű Díj, a több évtizedes publicisztikai munkásságáért és a Katedra folyóirat főszerkesztőjeként végzett szervezői és szerkesztői tevékenységéért (2010); Királyhelmec Díszpolgára cím a publicisztikai életművééért és a kulturális élet területén végzett áldozatos munkájáért, valamint a város hírnevének öregbítéséért (2016). Névjegyei: b.gy., B.Gy., (bodnár), (b), -bor, (br), -bár. – Fm. Messze van Helgoland (publ., 1992); Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre (társszerző: Tóth László). (1994); Görög Európa (publ., 1998); Szappanopera a medencében (publ., 2000); Szavak, színek, színképek (publ., 2001); Esőcseppek a mennyezeten (karcolatok, jegyzetek, tárcák, 2008); Az otthon udvarában. Publicisztikai írások – 1999–2009. (2009); Gyertyaláng az alagútban.Tárcák, cikkek, jegyzetek 2008-2013. (cikkek, 2014); Hátsó pad. Pedagógiai publicisztika. (2016). – Ir. Ki kicsoda Kassától – Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Bodnár Lajos
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
Részletek
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón. (1993); Latorca és egyéb írások (1995).
Bodnár Mónika
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
Részletek
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században (2002).
Bödők László

(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →

(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →
Részletek

Bödők László (FI)
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész Szlovákiában.
Bödők Zsigmond

(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →

(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
Részletek

Bödők Zsigmond (FI)
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és tudománytörténeti cikkeket, könyveket publikál. Felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett. – Fm. Harmatlegelő (1986, több kiadásban); Nobel-díjas magyarok (1997); Világjáró magyarok (1998); Magyar feltalálók I. (2000); Magyar feltalálók a repülés történetében (2001); Magyar feltalálók az automobilok történetében (2002); Magyar feltalálók a nyomdászat történetében (2003); Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében (2004); Magyar feltalálók a távközlés történetében (2005); Magyarok égi képeskönyve (2006), Magyar feltalálók a számítástechnika történetében (2007).
Bodoló (Budulov)
Részletek
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k., 48 gör. kat., 20 ref., 16 izr., 5 ev. R. k. temploma 1990–95 között épült a második vh. végén, 1944-ben megrongálódott 1740-ben épült barokk templom helyén.
Bodrogközi Hírlap
Részletek
Regionális társadalmi, szépirodalmi és gazdasági hetilap (Királyhelmec, 1935. jún. 15.). Egyetlen száma jelent meg. Folytatásának számít az 1935 júl.-ban három számot megélt Helmeci Hírlap és az 1935 aug.–dec. között öt számmal megjelent Keletszlovenszkói Hírlap. – Szerk. Feldmann Zoltán.
Bodrogközi Néptáncegyüttes
Részletek
Királyhelmecen alakult 1974-ben. Táncaik elsősorban Bodrogköz hagyománykultúrájára épülnek. 1979-től Apróbodrogközi Néptánccsoport néven gyerekcsoportja működött. Fenntartója a királyhelmeci Városi Művelődési Központ, újabban pedig a királyhelmeci Polgári Kezdeményezések Klubja.
Bodrogmező; Polyán (Poľany)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i részén, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől É–ÉK-re. L: [1921] – 722, ebből 684 (94,7%) magyar; [2011] – 535, ebből 403 (75,3%) magyar, 74 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 423 (79,1%) magyar, 56 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 252 gör. kat., 111 r. k., 97 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária születése) temploma 1794–1802 között, ref. temploma 1823-ban épült klasszicista stílusban.
Bodrogszentes; Szentes (Svätuše)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] – 579 ref., 154 r. k., 44 gör. kat. – Ref. temploma a 13. sz. elején épült román stílusban, később többször átépítették, mai alakját 1907-ben nyerte el. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bodrogszentmária; Szentmária (Svätá Mária)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%) magyar, 51 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 119 gör. kat., 103 ref., 2 ev. – Az egykori faluhelyen, a Ticce jobb partján fekvő régi templomát felváltó új r. k. temploma 1968-ban épült. Határában többek között bronzkori leleteket és honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. – 1943-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pálföldét.
Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Részletek

Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1571 (70,2%) magyar, 488 (21,8%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 533 ref., 463 gör. kat., 8 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során szlovákokkal telepítették be, ezzel párhuzamosan 1947–48-ban magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra. A reneszánsz-barokk stílusú Vécsey-kastély a 18. sz.-ban épült egy 1670-ben lerombolt vár helyén, a barokk Orosz-kastélyt a 18. sz. első felében, a Jósika-kúriát a 19. sz. második felében, a Maillot-kúriát 1902-ben emelték. Három temploma közül a r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) templom 13. sz.-i román kori építmény, később barokkosították; a barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Szt. Mihály-) templom a 19. sz. elején, régebbi alapokon álló ref. temploma 1844-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Tajba-tó mocsári teknősei miatt 1966 óta, a Tarbucka-hegy értékes növényvilága miatt 1986 óta természetvédelmi terület. A Bálvány-hegyen számos régészeti leletet, köztük 1937–ben és 1941-ben honfoglalás kori magyar sírokat, 1955-ben középső bronzkori és avar sírt tártak fel. 1960–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Bodrogszög.
Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160 (75,1%) magyar, 46 (21,8%) szlovák V: [2011] – 113 r. k., 33 gör. kat., 30 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. Nemesi kúriája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. A falu melletti, középkori eredetű templom a 20. sz. folyamán elpusztult. 1960–90 között közigazgatásilag Bodrogszerdahely heztartozott.
Bodrogvécs (Véč)
Részletek
1943-ban Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 453, ebből 448 (98,9%) magyar, 4 (0,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 174 ref., 128 gör. kat., 114 r. k., 27 izr., 2 ev. – Határában még a 19. sz. végén gazdag honfoglalás kori magyar lovassírok kerültek elő.
Bódva Egyesület
Részletek
Célja a sport, a kultúra és a hagyományok támogatása, Szepsi város hagyományos kultúrájának feltárása és őrzése (Szepsi, 1994. Évente megrendezi a Kárpát-medence hosszútávfutóinak versenyét, a Bódva Kupát.
