Bándy György
(* 1950. szept. 6. Rimaszombat) Ev. lelkész, teológus, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Somorján kezdte. A pozsonyi Evangélikus Teológiai Karon és a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányai után 1974-ben szerzett teológusi oklevelet. Bakabányán (Pukanec) volt segédlelkész (1974– 76), Gútán volt (1976– 76) és Somorján (1977 – 2005)...megnyit →
(* 1950. szept. 6. Rimaszombat) Ev. lelkész, teológus, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Somorján kezdte. A pozsonyi Evangélikus Teológiai Karon és a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányai után 1974-ben szerzett teológusi oklevelet. Bakabányán (Pukanec) volt segédlelkész (1974– 76), Gútán volt (1976– 76) és Somorján (1977 – 2005)...megnyit →
Részletek
Bándy György (FI)
(* 1950. szept. 6. Rimaszombat) Ev. lelkész, teológus, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Somorján kezdte. A pozsonyi Evangélikus Teológiai Karon és a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányai után 1974-ben szerzett teológusi oklevelet. Bakabányán (Pukanec) volt segédlelkész (1974– 76), Gútán volt (1976– 76) és Somorján (1977 – 2005) volt ev. lelkipásztor, jelenleg Somorján él. A pozsonyi Comenius Egyetem Ev. Teológiai Karán 1990-től oktat, 1991-ben docens és 2000-ben professzor lett. Az Ószövetségi Tanszéket 1996 óta vezeti, 2003-tól 2007-ig a dékáni tisztet töltötte be. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának is tanszékvezető tanára volt 2007–2015 között. Kutatási területe az ószövetségi teológia. Vezetése alatt készült el az Ószövetség ökumenikus szlovák fordítása. Tudományos dolgozatai szlovákiai, magyarországi és egyéb külföldi folyóiratokban jelennek meg. Több egyetemi tankönyv, jegyzet szerzője. 2008-ban a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díjával tüntették ki. 2010-ben Leonard Stöckel-díjat kapott.– Fm. Biblospytový úvod do Starej zmluvy (1993); Apoštolské vierovyznanie (1998); Dekalóg (1999); Úvod do exegézy Starej zmluvy (2002); Úvod do Starej zmluvy (2002); Teológia Starej zmluvy (2003); Exegéza Knihy proroka Jonáša (2004); Úvod do Starej zmluvy (2004); Dejiny Izraela (2006); Bevezetés az Újszövetségbe (2008); Stará zmluva ako literárny fenomén (2009); Lukács különanyagának példázatai 2009); A Galatákhoz írt levél magyarázata (2010); Az Ószövetség teológiája (2010); Exegéza knihy proroka Micheáša (2011); Jelek János evangéliumában (2012); János levelei (2012); Kniha Rút (2012); Passio et resurrectio Christi (2013); Az újszövetségi krisztológia időszerű szempontjai és távlatai (2014); Lukács különanyagának narratív szövegei (2015); Slávnostné a kajúce žalmy (2015); Exegéza Knihy Józuovej (2016).
Bánesz László
(* 1932. jan. 22. Szilice – † 2000. jan. 11. Nyitra) Régész. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón végezte. 1951-ben érettségizett, majd 1951–1956 között a pozsonyi Comenius Egyetemen régészetet hallgatott. Egy évet a prágai Károly Egyetemen is tanult. Az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének a munkatársa volt. Szakterülete...megnyit →
(* 1932. jan. 22. Szilice – † 2000. jan. 11. Nyitra) Régész. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón végezte. 1951-ben érettségizett, majd 1951–1956 között a pozsonyi Comenius Egyetemen régészetet hallgatott. Egy évet a prágai Károly Egyetemen is tanult. Az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének a munkatársa volt. Szakterülete...megnyit →
Részletek
(* 1932. jan. 22. Szilice – † 2000. jan. 11. Nyitra) Régész. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón végezte. 1951-ben érettségizett, majd 1951–1956 között a pozsonyi Comenius Egyetemen régészetet hallgatott. Egy évet a prágai Károly Egyetemen is tanult. Az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének a munkatársa volt. Szakterülete a paleolitikum régészete, elsősorban kelet-szlovákiai helységekben (Szilice, Abaújszina, Bárca, Kenyhec, Lándzsásötfalu, Tiba stb.) vezetett ásatásokat. 1968-tól tagja volt a római Instituto di Paleontologia Umananak, 1970-től a National Geographic Societynek és 1976-tól elnöke volt a Nemzetközi Prehisztorikus és Protohisztorikus Unió 10. bizottságának. Tanulmányait többnyire szlovákul, angolul, ill. németül publikálta. – Fm. Príspevok k poznaniu aurignacienu na východnom Slovensku (1956); DejinyPrešova I/2. (1965); Barca bei Košice – Paläolithische Fundstelle (1968); Archeologický prieskum v povodí Sikenice (Nevizánszky Gáborral) (1985); Mittelpaläolithische kleinförmige Industrie aus den Travertinfundstellen der Zips (1990); Sociohistoricaland Palaeo-ecological Considerations of Aurignacian in Europe and Near East (1999).
Bánki Donát Klub
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992);...megnyit →
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992);...megnyit →
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992); Szüllő Tímea (1993); Pajor Péter (1996); Márkus Péter (1999); Csémi István (2000); Viszkocs Csaba és Haris Richard (2001); Haris Richard (2004); Molnár Attila és Kővágó Zoltán (2005).
Bánsághi Vince; Steinacher
(* 1881. dec. 27. Resicabánya [Románia], † 1960. márc. 26. Helemba) Festő. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911–1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban....megnyit →
(* 1881. dec. 27. Resicabánya [Románia], † 1960. márc. 26. Helemba) Festő. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911–1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban....megnyit →
Részletek
Bánsághi Vince (FI)
(* 1881. dec. 27. Resicabánya [Románia], † 1960. márc. 26. Helemba) Festő. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911–1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka).
Banská Bystrica
-> Besztercebánya (Banská Bystrica; Neusohl)
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből...megnyit →
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből...megnyit →
Részletek
Beszteracebánya látképe (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből 67 062 (83,8%) szlovák, 754 (0,9%) cseh-morva, 445 (0,6%) roma, 300 (0,4%) magyar, 61 (0,1%) német, 11 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 67 008 (83,8%) szlovák, 811 (1,0%) cseh, 435 (0,5%) magyar, 247 (0,3%) roma, 53 (0,1%) német, 3 jiddis. V: [2011] – 30 691 r. k., 8715 ev., 847 gör. kat., 373 metodista, 227 adventista, 207 gör. kel., 164 jehovista, 104 baptista, 80 ref., 27 izr. – Német (szász) hospesek által alapított virágzó bányaváros volt. Hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, rezet és higanyt bányásztak, aminek köszönhetően a város a 15–16. sz.-ban vezető szerepet játszott az európai érckereskedelemben. 1255-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Zólyom vármegye, 1940–45 között a Garam menti zsupa, 1960–90 között a Közép-szlovákiai kerület, 1949–60-között és 1996 óta a ~i kerület székhelye. 1944. aug. 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, s két hónapon keresztül ~án volt a Szlovák Nemzeti Tanács, a katonai és partizánalakulatok központja. – Történelmi városrésze védett műemlékegyüttes. Eredetileg román stílusú r. k. Szűz Mária mennybevétele (ún. német) templomát a 14–15. sz.-ban gótikus, majd reneszánsz és barokk stílusban alakították át. R. k. Szt. Erzsébet ispotálytemploma 1303-ban gótikus, r. k. Szt. Kereszt- (ún. szlovák) temploma a 15. sz.-ban késő gótikus, r. k. püspöki székesegyháza 1695–1715 között barokk, a püspöki rezidencia 1783-ban ugyancsak barokk, az ev. templom 1803–07 között klasszicista stílusban épült. A 13. sz. második felében emelt várának ma már csak az előkapuja, gótikus kapuzata és egyik bástyatornya áll. Polgárházai közül legnevezetesebb az 1479-ben épült késő gótikus Mátyás-ház, a 16. sz. közepén emelt reneszánsz Thurzó-ház és az 1660-ban épült reneszánsz Beniczky-ház. – A város r. k. püspöki székhely, Közép-Szl. közlekedési, kulturális és gazdasági központja. Városi Múzeuma 1889-ben, a Közép-szlovákiai Múzeum 1950-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma 1955-ben, operaszínháza (Jozef Gregor Tajovský Színház) és bábszínháza 1960-ban, a Bél Mátyás Egyetem 1992-ben jött létre. Legjelentősebb iparágai a fa-, építőanyag, kohó-, gép-, élelmiszer-, elektronikai, papír- és nyomdaipar. – Az 1960–70-es években ~hoz csatoltak közel két tucat szomszédos települést, köztük a reneszánsz Radvánszky-kastélyról híres Radványt (Radvaň).
Besztercebánya − városközpont (GJ)
Besztercebánya
Banská Štiavnica
-> Selmecbánya (Banská Štiavnica; Schemnitz)
Város és járási székhely a Selmeci-hegységben, a Selmec-patak mentén, Zólyomtól DNy-ra. L: [1921] – 13 264, ebből 11 956 (90,1%) szlovák, 660 (5,0%) magyar, 299 (2,2%) német, 239 (1,8%) zsidó; [2011] – 10 409, ebből 9006 (86,5%) szlovák, 35 (0,3%) magyar, 2...megnyit →
Város és járási székhely a Selmeci-hegységben, a Selmec-patak mentén, Zólyomtól DNy-ra. L: [1921] – 13 264, ebből 11 956 (90,1%) szlovák, 660 (5,0%) magyar, 299 (2,2%) német, 239 (1,8%) zsidó; [2011] – 10 409, ebből 9006 (86,5%) szlovák, 35 (0,3%) magyar, 2...megnyit →
Részletek
Selmecbánya − Leányvár (FI)
Város és járási székhely a Selmeci-hegységben, a Selmec-patak mentén, Zólyomtól DNy-ra. L: [1921] – 13 264, ebből 11 956 (90,1%) szlovák, 660 (5,0%) magyar, 299 (2,2%) német, 239 (1,8%) zsidó; [2011] – 10 409, ebből 9006 (86,5%) szlovák, 35 (0,3%) magyar, 2 (0,02%) német, 2 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 9000 (86,5%) szlovák, 50 (0,5%) magyar, 4 (0,04%) német, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 5728 r. k., 702 ev., 45 gör. kat., 13 ref., 7 izr. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt. Arany- és ezüstbányáinak köszönhetően a középkorban egyike volt Mo. legmódosabb városainak, ezüstlelőhelyei Európában a leggazdagabbak közé tartoztak. A 19. sz.-ra bányái kimerültek, német lakossága pedig nagyrészt beolvadt a betelepülő szlovákságba. 1572-től szabad királyi város, 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–60 között, majd 1996 óta járási székhely. – Műemléki védettségű belvárosát és bányatörténeti jelentőségű emlékeit az UNESCO 1993-ban a világörökség részévé nyilvánította. Legjelentősebb műemlékei: a román kori bazilikából 1546–69 között a török elleni erősséggé átalakított Óvár, az 1564–71 között épült reneszánsz Leányvár (Újvár), a 13. sz.-ban román stílusban épült Nagyboldogasszony- (ún. német) templom, a 13. sz.-i korai gótikus Szt. Erzsébet-kápolna, az 1488–91 között épült késő gótikus Szt. Katalin- (ún. szlovák) templom, az 1512-ben késő gótikus stílusban emelt Havas Boldogasszony-templom, az 1794–96-ban emelt copf stílusú ev. templom és a 19. sz. második felében emelt neoklasszicista zsinagóga. Múzeumát, a Szlovák Bányamúzeumot 1927-ben alapították. 1735-ben ~án nyílt meg Európa első felsőfokú bányászati tanintézete, amelyet 1770-ben akadémiai rangra emeltek, majd 1846-ban összevontak az 1808-ban alapított erdészeti akadémiával. Az így létrejött Bányászati és Erdészeti Akadémiát Csehszl. megalakulása után Sopronba menekítették. Iparát az ércbányászat mellett a dohány-, fafeldolgozó, textil- és élelmiszeripar képviseli. – Bányásztelepülései közül Hodrusbányát (Banská Hodruša) 1952-ben, Bélabányát (Banská Belá) 1954-ben, Kisbányát (Banky) 1960-ban önálló községgé szervezték; 1971-ben hozzácsatolták Szitnyatőt (Sitnianska).
Selmecbánya – Péch Antal sírja (GJ)
Selmecbánya látképe (GJ)
Bányai Pál; Munels
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
Részletek
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a szlovák munkások nehéz életét ábrázolja. – Fm. Felsőgaram (r., 1934); Fakó földek (r., 1936).
Bara
-> Bári (Bara)
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref.,...megnyit →
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref.,...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref., 51 r. k., 6 gör. kat.
Baraca (Barca)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54 (10,5%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 453 r. k., 2 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű iskolával rendelkezett. – Ir. B. Kovács István: Baracai népköltészet (1994); Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében (2007).
Baracska
-> Barsbaracska; Baracska (Bardoňovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (53,6%) szlovák, 221 (28,1%) magyar. V: [2011] – 386 r. k., 185 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba szlovák telepeseket költöztettek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma a 18. sz. elején épült barokk stílusban, ref. templomát 1909-ben emelték az 1780-ban épült előző templom alapjain.
Barak László
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több...megnyit →
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több...megnyit →
Részletek
Barak László (LA)
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több ízben is a Csallóköz főszerkesztője. A Paraméter internetes hírportál társtulajdonosa, politikai rovatvezetője. Publicisztikája is jelentős. – Kivette a részét a helyi, regionális és országos közéletből, politikai életből. A 80-as években szervezőként is több aláírásgyűjtő akcióba kapcsolódott be. Alapítója volt a Független Magyar Kezdeményezésnek, kivette részét a régi rendszer struktúráinak lebontásában. – Díjak: Madách Imre nívódíj (2023); Forbáth Imre-díj (2018, 2003), Madách-díj (2018), Madách Imre-nívódíj (2006). – Fm. Sancho Panza szomorú (v., 1981); Vízbe fúlt plakátok (v., 1982); Szelíd pamflet (v., 1987); Időbolt (gyermekv., 1989); Inzultusok kora (v., 1992); Csapdában (elb., publicisztika, 1998); Úgyis kicsinálnak (v., 2001); És ha mégis ringyó (v., 2002); Retúr a pokolba (v., 2005, szlovákul is); Ne dudálj, küzdj (publ., 2006); Barak László legszebb versei (v., 2007); Ne hidd, hogy mese! (gyermekv., 2014). – Ir. Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999 II. (2001); Ardamica Zorán: egyétek (2004); Tóth László: Lapszél (2005); Mizser Attila: Ami marad (2007).
Baranyay József
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok...megnyit →
Részletek
(* 1876. szept. 6. Kamocsa, † 1952. jan. 20. Komárom) Újságíró, könyvtáros, helytörténész. Budapesten végzett jogot. Szerkesztette a dunaszerdahelyi Csallóközi Lapokat (1904–1912), a Komáromi Újságot (1914–1919), a Vagyunk c. folyóiratot (1920), a Barázda c. agrárpolitikai és kisebbségvédelmi újságot (1921–1926, 1936–1939), miközben a Komáromi Lapok egyik szerkesztője (1920–1944). Egyidejűleg könyvtáros 1945-ig. Komáromra és tágabb térségére vonatkozó történeti, néprajzi, művelődéstörténeti cikkeket publikált. – Fm. A csallóközi aranymosás (1911); A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (1914); Komárom a magyar népdalokban (1938); A komáromi magyar színészet története 1811–1941 (1941); Kalandozások Komárom vármegyében (1998); Nagyobb munkái (2002).
Baráth László
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát....megnyit →
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát....megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 21. Rimaszombat, † 1975. nov. 21. Asuncion [Paraguay]). Ügyvéd, lapszerkesztő, publicista. Rimaszombatban érettségizett, majd jogot végzett a prágai egyetemen. Keresztény egyetemi csoportokban tevékenykedett, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke is volt. Farkas Istvánnal megalapította az egyetemet végzettek szervezetét, a Gömöri Diétát. A Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének világi jegyzője volt. 1944-ben Nicaraguába emigrált.
Baráti Szó
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség....megnyit →
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség....megnyit →
Részletek
Ref. ifj. havilap (Munkács, Komárom, 1928–1930). Szórványosan jelent meg. A munkácsi kiadványok számozatlanok, röpiratszerűek voltak, s csak a kiadó neve (Tóth Kálmán) volt feltüntetve. 1929 szept.-étől Komáromban indult a szabályos I. évf. A lapot kezdettől díjtalanul küldték szét, de önkéntes adományokat elfogadott a szerkesztőség. A cikkírók többsége a szerkesztőkhöz hasonlóan lelkész vagy lelkészjelölt volt, a laikusok közül Banai Tóth Pál, Kenessey Kálmán, Mohácsy János és az erdélyi Szabó T. Attila emelhető ki. A lap jellege társadalmi volt, a Sarlóval jó kapcsolatokat tartott. 1930 jún.-ában a II. évf. 5. számával szűnt meg. – Szerk. Tárnok Gyula, Narancsik Imre, Varga Imre.
Barátnő
Részletek
baratno
Lányok, asszonyok havi magazinja (Pozsony, 1969–1999). Évente hatszor, kilencszer, majd havonta jelent meg. Családnevelési folyóiratként indult a Nő mellett. Lakáskultúrával, divattal, kézimunkával, egészségügyi és kozmetikai kérdésekkel foglalkozott, de irodalmi anyagokat is közölt. 1999-ben megszűnt. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969); Haraszti-Mészáros Erzsébet (1971); Megyeri Andrea (1986).
baratno
Barázda
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Részletek
A Barázda c. hetilap egyik címoldala (FI)
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva. Az első bécsi döntés után még két évig jelent meg Komáromban. – Szerk. Baranyay József, Koczor Gyula, Mohácsy János, Sinkó Ferenc, Császár István.
Barbaprint Kiadó
Részletek
Magyar–szlovák vegyes vállalat (Pozsony, 1994–1998). Igényes nyugati kiadványok szlovák nyelvű mutációit gondozta. Magyarul évi 1-2 kötetet adott ki. Mo.-i könyvek szlovákiai terjesztésével is foglalkozott. Tevékenysége megszűnt. Ügyvezető igazgató: Balázs F. Attila.
Barca
-> Baraca (Barca)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Téske-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 362, ebből 360 (99,4%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 512, ebből 356 (69,5%) magyar, 68 ( 13,3%) roma, 59 (11,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 430 (84,8%) magyar, 54 (10,5%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 453 r. k., 2 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű iskolával rendelkezett. – Ir. B. Kovács István: Baracai népköltészet (1994); Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében (2007).
Bárczi István
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben,...megnyit →
Részletek
Bárczi István (csa)
(* 1943. ápr. 11. Gömörpanyit, † 2012. máj. 16. Tornalja) Költő, tanár. A nyitrai pedagógiai főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1964), majd különböző általános iskolákban tanított, 1973-tól Tornalján. 1970–1973 között újságíró, ill. a Csemadok KB szakelőadója Pozsonyban. Versei 1962-től jelentek meg A Hétben, az Irodalmi Szemlében, az Új Ifjúságban, irodalmi riportjait az Új Szó közölte – Fm. Tükör előtt (v., 1968).
Bárczi Zsófia
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja...megnyit →
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja...megnyit →
Részletek
Bárczi Zsófia (LA)
(* 1973. júl. 13. Rimaszombat) Prózaíró, egyetemi oktató. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–zene szakos tanári oklevelet (1994). A nyitrai egyetem oktatója. 1998-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Legújabb kori magyar irodalom-program). 2006-ban védte meg Mécs László lírai beszédmódja című doktori értekezését. Főbb díjak: Magyar Arany Érdemkereszt (2022); A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektori díja (2011); Év Irodalmi Alkotása Pályázat (2006); Posonium Irodalmi Díj (2005); Madách-nívódíj (2004). – Fm. A keselyű hava (elb., 2004); Szellemidézés. Mécs László-tanulmányok (2008); Mennynek és földnek (tan., 2009).
Bardejov
-> Bártfa (Bardejov; Bartfeld)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%)...megnyit →
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%)...megnyit →
Részletek
Bártfa − Szt. Egyed templom (GJ)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%) szlovák, 1350 (4,0%) ruszin és ukrán, 800 (2,4%) roma, 34 magyar (0,1%), 7 (0,02%) német, 3 (0,01%) zsidó. A: [2011] – 27 079 (80,4%) szlovák, 1871 (5,5%) ruszin és ukrán, 1018 (3,0%) roma, 45 (0,6%) magyar, 8 (0,02%) német, 6 (0,2%) jiddis. V: [2011] – 19 047 r. k., 5311 gör. kat., 2329 ev., 1239 gör. kel., 113 jehovista, 24 ref., 14 izr. – A tatárjárás után szászokkal és flamandokkal benépesített ~ 1376-tól szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt; 1922-ben elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A nagyrészt még ma is középkori városfalakkal és bástyákkal övezett belvárosa 1952 óta védett műemlékegyüttes, 2001 óta a világörökség része. Hosszúkás négyszög alakú főterén áll az 1415 körül épült gótikus r. k. Szt. Egyed-templom és az 1505–08 között épült késő gótikus-reneszánsz stílusú régi városháza, amelyben 1903-ban az akkor alapított Sárosi Múzeum kapott helyet. További jelentősebb műemlékei az 1660-ban épült árkádos egykori Rhody-ház, a ferencesek 15. sz.-ban gótikus stílusban épült temploma és kolostora, az 1798–1808 között épült copf stílusú ev. templom, az 1863–69 között épült eklektikus r. k. (Szt. Anna-) kálváriatemplom és az 1903-ban épült eklektikus stílusú gör. kat. (Szt. Péter és Pál-) templom. Az egykor virágzó kereskedelmi és kézműipari központnak számító ~ gazdasága a 19. sz.-ban és a 20. sz. első felében stagnált, s csupán a második vh. után indult újabb fejlődésnek. Jelenleg fejlett cipő-, bőr-, ruházati, élelmiszer-, üveg-, gép- és fafeldolgozó iparral rendelkezik. 1971-ben hozzácsatolták Bártfaújfalut (Bardejovská Nová Ves) és Hosszúrétet (Dlhá Lúka). – A várostól 5 km-re É-ra fekvő Bártfafürdő (Bardejovské Kúpele) vasas, szénsavas gyógyvizét gyomor-, epe-, máj- és vesebántalmak, valamint légzőszervi megbetegedések gyógyítására használják. A fürdő r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1815–21 között épült klasszicista stílusban, Erzsébet királyné 1903-ban felavatott bronzszobra Donáth Gyula alkotása. Bártfafürdő 1965-ben alapított szabadtéri múzeumában Felső-Sáros szlovák és ruszin népi építészeti emlékei, köztük 18. sz.-i pravoszláv fatemplomok találhatók.
Bártfa − főtér (GJ)
Szent Egyed templom, Bártfa
Bardoňovo
-> Barsbaracska; Baracska (Bardoňovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1045, ebből 906 (86,7%) magyar, 114 (10,9%) szlovák; [2011] – 786, ebből 454 (57,8%) szlovák, 233 (29,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (53,6%) szlovák, 221 (28,1%) magyar. V: [2011] – 386 r. k., 185 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba szlovák telepeseket költöztettek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma a 18. sz. elején épült barokk stílusban, ref. templomát 1909-ben emelték az 1780-ban épült előző templom alapjain.
Bárdos Ágnes
(* 1958. ápr. 12. Vágsellye) Szerkesztő, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1977), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1982). 1982–1991- ben a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő riportere. 1991-től a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője. Ismertek verses-zenés összeállításai, hangkazettát és...megnyit →
(* 1958. ápr. 12. Vágsellye) Szerkesztő, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1977), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1982). 1982–1991- ben a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő riportere. 1991-től a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője. Ismertek verses-zenés összeállításai, hangkazettát és...megnyit →
Részletek
BARDOS AGI (FI)
(* 1958. ápr. 12. Vágsellye) Szerkesztő, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1977), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1982). 1982–1991- ben a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő riportere. 1991-től a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője. Ismertek verses-zenés összeállításai, hangkazettát és két kompakt lemezt (Tánc-lánc, Halotti beszéd) jelentetett meg. Főbb szerepe: Mária (Gágyor Péter.: Két királynő – SZEVASZ Színház). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (Pozsony, AB-ART, 2001);
Bárdos Gyula
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után)...megnyit →
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után)...megnyit →
Részletek
Bárdos Gyula (GJ)
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után) a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője és frakcióvezetője, számos bizottság tagja. 2012-től a Csemadok országos elnöke. A 2014. évi köztársaságielnök-választás során az MKP köztársaságielnök-jelöltje volt. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Bárdos Judit; Pecháček
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A...megnyit →
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A...megnyit →
Részletek
Bárdos Judit (JSZ)
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A 2013–2014-es évadban szabadfoglalkozású színész (Szlovák Nemzeti Színház, Nyitrai Andrej Bagar Színház, Komáromi Jókai Színház), 2014-től a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Cseh és szlovák filmekben is játszik, újabban cseh tévésorozatokban is szerepel. – Filmszerepek: Dom [A ház] (SK, CZ, rendező: Z. Liová, 2011); Fair play (CZ, SK, D, rendező: A. Sedláčková, 2014); V tichu [Csendben] (SK, rendező: Z. Jiráský, 2014); Láska na vlásku [Szerelem egy hajszálon] (SK, rendező: M. Čengel-Solčanská, 2014). – Főbb színházi szerepek: Salome (Szlovák Nemzeti Színház, Hviezdoslav: Heródes és Heródiás, rendezte: Roman Polák); Viola (Pozsonyi Nyári Várjátékok, Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, rendezte: Eszenyi Enikő); Paula Piperkarcka (Nyitrai A. Bagar Színház, G. Hauptmann: Patkányok, rendezte: R. Polák); Dőry Mária (Komáromi Jókai Színház, Mikszáth–Závada: Különös házasság, rendezte: Valló Péter). – Díjak: Nap a hálóban (Slnko v sieti)-díj ( Piargy c. film, a legjobb női alakítás 2023); Igric – Szlovák Filmszövetség Díja (Dom c. film, 2012); Slnko v sieti, Szlovák Filmakadémia Díja (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); Modrý anjel – Art Film Fest (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); jelölés, Cseh Oroszlán (legjobb női alakítás, Fair play c. film, 2015); Social World Film Festival (legjobb női alakítás, V tichu c. film, 2015).
Bárdos Lajos Vegyeskar
Részletek
Kórusművek előadója és népszerűsítője. Nagymegyeren alakult (1982). Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet is végez. A galántai Kodály Zoltán Napok állandó résztvevője, ahol előkelő helyezésekben, ill. minősítésben részesült. – Vezető: Orsovics Ivett.
Bári (Bara)
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref.,...megnyit →
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref.,...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagybári és Kisbári egyesítésével létrejött község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [2011] – 322, ebből 216 (67,1%) magyar, 88 (27,3%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 254 (78,9%) magyar, 48 (14,9%) szlovák. V: [2011] – 229 ref., 51 r. k., 6 gör. kat.
Barka (Bôrka)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Részletek
Barka − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311 (60,3%) roma, 158 (30,6%) magyar, 27 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 408 r. k., 81 ref., 1 ev. – 15. sz.-i gótikus alapokon 1759-ben emelt barokk-klasszicista r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) temploma búcsújáró hely. Ref. temploma 1794–1804 között épült klasszicista, a Zichy-Ferraris-kastély a 19. sz. végén neobarokk stílusban. Határának ÉK-i része az 1954-ben létrehozott Szádelői-völgyi természetvédelmi terület része.
Bárka Színpad
Részletek
Amatőr színtársulat (Léva, 1951–). Mai nevét 1994-ben vette fel. Eredményesen szerepelt az országos versenyeken, rendezői és egyéni díjakat nyert. Jelentősebb előadásai: Tóték, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Galopp a vérmezőn, Hoppárézimi, Noé bárkája. A csoportot több évtizeden át Újváry László vezette, őt Tóth Gábor váltotta.
Bárkány Jenő
(* 1885. aug. 28. Eperjes, † 1967. nov. 3. Pozsony) Műépítész, művészeti író. 1908-ban Budapesten elvégezte a Műegyetemet, utána vasúti hidakat tervezett Mo.-on. 1911–1913 között tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-től katona, 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza, majd Eperjesen folytatta tervezői tevékenységét. Emellett...megnyit →
(* 1885. aug. 28. Eperjes, † 1967. nov. 3. Pozsony) Műépítész, művészeti író. 1908-ban Budapesten elvégezte a Műegyetemet, utána vasúti hidakat tervezett Mo.-on. 1911–1913 között tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-től katona, 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza, majd Eperjesen folytatta tervezői tevékenységét. Emellett...megnyit →
Részletek
(* 1885. aug. 28. Eperjes, † 1967. nov. 3. Pozsony) Műépítész, művészeti író. 1908-ban Budapesten elvégezte a Műegyetemet, utána vasúti hidakat tervezett Mo.-on. 1911–1913 között tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-től katona, 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza, majd Eperjesen folytatta tervezői tevékenységét. Emellett gyűjtötte a zsidó történelmi tárgyakat – 1928-ban Eperjesen zsidó múzeumot létesített. 1925–1940 között számos tanulmányutat tett (Spanyolország, Franciaország, Görögország, Törökország, Észak-Afrika). A második vh. éveit Budapesten vészelte át, majd visszatért Eperjesre. 1952-től az SZTA Néprajzi Intézetében dolgozott Pozsonyban 1956-ig. – Fm. Židovské náboženské obce na Slovensku (Ľudovít Dojč-csal, 1991).