Nagyszarva (Rohovce)
Részletek
Nagyszarva – r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 526, ebből 525 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1192, ebből 852 (71,5%) magyar, 204 (17,1%) szlovák nemzetiségű. A: V: [2011] – 895 r. k., 24 ev., 19 ref., 4 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovákiai és jugoszláviai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. András-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 15. sz.-ban gótikus, a 18. sz.-ban barokk stílusban építették át. Az eredetileg reneszánsz Illésházy-kastélyt 1570-ben emelték, mai formáját az 1730-as barokk, majd a 19. sz.-i klasszicista átépítése során kapta. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Mit hagytak ránk a századok. Nagyszarva (2000).
Nagyszelmenc (Veľké Slemence)
Részletek
Nagyszelmenc − határátkelő (GJ)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb partján, Nagykapostól DK-re, közvetlenül a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 794, ebből 741 (93,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 616, ebből 529 (85,9%) magyar, 26 (4,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 562 (91,2%) magyar, 18 (2,9%) szlovák. V: [2011] – 232 gör. kat., 200 r. k., 152 ref., 2 ev. – Gör. kat. (Szt. Lélek) temploma 1822-ben klasszicista, ref. temploma 1868-ban késő klasszicista stílusban épült. 2005 óta határátkelő köti össze a vele teljesen összeépült, az 1945-ben meghúzott csehszlovák–szovjet államhatárral azonban tőle elvágott Kisszelmenccel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Dobó István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zelei Miklós: A kettézárt falu (2000).
Nagyszeretva (Stretava)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal parti síkságán, Nagymihálytól DK-re. L: [1921] – 544, ebből 499 (91,7%) szlovák, 44 (8,1%) magyar; [1930] 544, ebből 463 (85,1%) szlovák, 65 (11,9%) magyar; [2011] – 650, ebből 616 (94,8%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 621 (95,5%) szlovák, 3 (0,5%) magyar. V: [2011] – 168 r. k., 155 ref., 150 jehovista, 44 gör. kat., 3 ev. – Ref. temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1933-ban neogótikus stílusban alakították át.
Nagyszombat (Trnava; Tyrnau)
Részletek
Nagyszombat − Keresztelő Szt. János- másnéven egyetemi templom (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kisalföld É-i peremén, a Kis-Kárpátok és a Vág-völgye között, a Tirna-patak mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 17 745, ebből 13 406 (75,5%) szlovák, 1604 (9,0%) zsidó, 1386 (7,8%) magyar, 894 (5,0%) német; [2011] – 66 358, ebből 56 291 (84,8%) szlovák, 380 (0,6%) cseh és morva, 141 (0,2%) magyar, 32 (0,05%) német, 7 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 55 939 (84,3%) szlovák, 418 (0,6%) cseh, 174 (0,3%) magyar, 35 (0,05%) német, 10 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 40 012 r. k., 1534 ev., 208 gör. kat., 127 metodista, 102 gör. kel., 86 jehovista, 68 ref., 26 izr. – A középkorban német, magyar és szláv lakosságú kereskedőváros volt. Jelentősége Esztergom török kézre kerülése (1543) után nőtt meg, amikor az esztergomi érsekség székhelye, Mo. egyházi és kulturális központja lett. Az ellenreformáció idején Pázmány Péter esztergomi érsek itt alapította meg a jezsuita egyetemet (1635), a mai budapesti ELTE elődjét. Az egyetem Budára költözése (1777) és az érsekség visszatelepülése (1820) politikai és kulturális jelentőségének visszaeséséhez vezetett. 1978 óta – a szlovák r. k. egyház központjaként – érseki székhely, az 1990-es években pedig, a Nagyszombati Egyetem (1992), valamint a r. k. Szt. Cirill és Metód Egyetem (1997) megalapításával ismét egyetemi város lett. 1238 óta szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1996 óta kerületi székhely. – Jelentősebb műemlékei: a 14–15. sz.-ban épült gótikus stílusú Szt. Miklós-plébániatemplom; a klarisszák eredetileg gótikus stílusban emelt, majd 1690–94-ben barokkosított temploma és kolostora (ez utóbbi jelenleg az 1954-ben alapított Nyugat-szlovákiai Múzeum székhelye); a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, később reneszánsz és barokk stílusban átalakított Szt. Ilona-ispotálytemplom; az 1652-ben épült reneszánsz érseki palota; az 1629–37 között emelt Szt. János- (ún. egyetemi) templom; az 1633–40 között épült barokk Szt. Jakab-templom; az 1646-ban épült korai barokk Szt. József-templom; az 1710–29 között emelt Szentháromság-templom; az orsolyák 1730–76 között épült barokk Szt. Anna-temploma és zárdája; az 1793-ban emelt copf stílusú Városháza; az 1897-ben épült zsinagóga és az 1923–24-ben épült ev. templom. – Jelentős közúti és vasúti csomópont, a 20. sz. második felében lezajlott iparosítása eredményeként ipari központ: iparát a híradástechnikai berendezések gyártása, valamint a gép- és járműipar uralja. – 1971-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Vágmagyarádot (Modranka), 1971–94 között hozzá tartozott Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou), 1974-92 között Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol).
Nagyszombat – az egykori 1848-as emlékmű a temetőben (GJ)
Nagysztracin
-> Nagyhalom; Nagysztracin (Veľké Straciny)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 380, ebből 346 (91,0%) szlovák, 1 (0,3%) magyar; [1930] 347, ebből 297 (85,6%) szlovák, 49 (14,1%) magyar; [2011] – 162, ebből 146 (90,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 148 (91,4%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 78 ev., 44 r. k. – Ev. temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban; a 17. sz. végén reneszánsz stílusban emelt Csemiczky-kastély romokban áll. – 1988–92 között közigazgatásilag Nagykürtöshöz tartozott.
nagytáji munkamegosztás
Különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró térségek (hegy és dombvidék a kapcsolódó síksággal) alkotnak általában nagytájat. Ezeken belül természetes munkamegosztás alakult ki, ami a munkamigráció révén ölt testet. Térségünkben történetileg ilyen nagytájnak számít a többi között a pannon térség északi része, amely a nyugat-szlovákiai hegyeket a...megnyit →
Különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró térségek (hegy és dombvidék a kapcsolódó síksággal) alkotnak általában nagytájat. Ezeken belül természetes munkamegosztás alakult ki, ami a munkamigráció révén ölt testet. Térségünkben történetileg ilyen nagytájnak számít a többi között a pannon térség északi része, amely a nyugat-szlovákiai hegyeket a...megnyit →
Részletek
Különböző természetföldrajzi adottságokkal bíró térségek (hegy és dombvidék a kapcsolódó síksággal) alkotnak általában nagytájat. Ezeken belül természetes munkamegosztás alakult ki, ami a munkamigráció révén ölt testet. Térségünkben történetileg ilyen nagytájnak számít a többi között a pannon térség északi része, amely a nyugat-szlovákiai hegyeket a kisalföldi térséggel kapcsolja össze, valamint Gömör térsége, amely az Alfölddel állt szoros gazdasági kapcsolatban (gömöri fazekasság).
Nagytapolcsány (Topoľčany)
Részletek
Város és járási székhely a Nyitramenti-hátságon, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É–ÉK-re. L: [1921] – 7238, ebből 5391 (74,5%) szlovák, 1393 (19,2%) zsidó, 253 (3,5%) magyar; [2011] – 27 177, ebből 24 930 (91,7%) szlovák, 241 (0,9%) magyar, 168 (0,6%) cseh és morva, 1 zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 24 837 (91,4%) szlovák, 268 (1,0%) magyar, 186 (0,7%) cseh, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 20 399 r. k., 618 ev., 52 ref., 48 gör. kat., 5 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban nyerte vissza. A második vh. után erőteljesen iparosították, jelenleg modern sörgyárral, bútor-, ruházati, fafeldolgozó és elektrotechnikai iparral rendelkezik. Legjelentősebb műemléke a főtéren álló, 1740-ben épült barokk stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemplom. Honismereti Múzeuma 1961-ben létesült. – 1971-ben ~hoz csatolták Kisbölgyént (Malé Bedzany) és Nagybölgyént (Veľké Bedzany). 1976–90 között hozzá tartozott Jác (Jacovce), Nyitragaráb (Chrabrany) és Nyitrakoros (Krušovce), 1976–92 között Tavarnok (Tovarníky), 1976–95 között Nyitranémeti (Nemčice), 1976–96 között Práznóc (Praznovce), 1977–97 között Nyitrakozma (Kuzmice).
Nagytárkány (Veľké Trakany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1076, ebből 1024 (95,2%) magyar, 25 (2,3%) szlovák; [2011] – 1425, ebből 1115 (78,2%) magyar, 238 (16,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1227 (86,1%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1076, ebből 1024 (95,2%) magyar, 25 (2,3%) szlovák; [2011] – 1425, ebből 1115 (78,2%) magyar, 238 (16,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1227 (86,1%)...megnyit →
Részletek
Nagytárkány − a felújított sóház (FI)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1076, ebből 1024 (95,2%) magyar, 25 (2,3%) szlovák; [2011] – 1425, ebből 1115 (78,2%) magyar, 238 (16,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1227 (86,1%) magyar, 128 (9,0%) szlovák. V: [2011] – 944 r. k., 216 ref., 130 gör. kat., 10 ev. – Szecessziós stílusú r. k. (Szűz Mária születése) templomát 1894-ben emelték az egykori várkastély kápolnájának újjáépítésével, neoklasszicista ev. templomát a ~ határában a két vh. közötti földbirtokreform során letelepülő cseh kolonisták 1934-ben építették. A 18. sz.-ban épült sóházát 2005-ben felújították, ma helytörténeti múzeum. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nagytoronya (Veľká Tŕňa)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 675, ebből 535 (79,3%) magyar, 136 (20,1%) szlovák; [2011] – 447, ebből 432 (96,6%) szlovák, 5 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 675, ebből 535 (79,3%) magyar, 136 (20,1%) szlovák; [2011] – 447, ebből 432 (96,6%) szlovák, 5 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 675, ebből 535 (79,3%) magyar, 136 (20,1%) szlovák; [2011] – 447, ebből 432 (96,6%) szlovák, 5 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 412 (92,2%) szlovák, 21 (4,7%) magyar. V: [2011] – 182 gör. kat., 132 r. k., 79 ref., 1 ev. – A 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Ref. temploma a 13. sz. közepén román, gör. kat. (Szentháromság-) temploma 1828-ban klasszicista stílusban épült. – 1964-ben Kistoronyával egyesítették Toronya (Tŕňa) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Nagytúr (Veľké Turovce)
1967-ben Kistúr és Középtúr egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [2011] – 752, ebből 435 (57,8%) magyar, 311 (41,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 469 (62,4%) magyar, 279 (37,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1967-ben Kistúr és Középtúr egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [2011] – 752, ebből 435 (57,8%) magyar, 311 (41,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 469 (62,4%) magyar, 279 (37,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1967-ben Kistúr és Középtúr egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [2011] – 752, ebből 435 (57,8%) magyar, 311 (41,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 469 (62,4%) magyar, 279 (37,1%) szlovák. V: [2011] – 616 r. k., 93 ev., 2 ref.
Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől K–ÉK-re. L: [1921] – 433, ebből 420 (97,0%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 1028, ebből 813 (79,1%) magyar, 126 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 971 (94,5%) magyar, 43 (4,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől K–ÉK-re. L: [1921] – 433, ebből 420 (97,0%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 1028, ebből 813 (79,1%) magyar, 126 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 971 (94,5%) magyar, 43 (4,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől K–ÉK-re. L: [1921] – 433, ebből 420 (97,0%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 1028, ebből 813 (79,1%) magyar, 126 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 971 (94,5%) magyar, 43 (4,2%) szlovák. V: [2011] – 878 r. k., 47 ref., 4 ev. – Késő reneszánsz stílusú kastélya a 17. sz. végén épült. – 1960-ban Kisudvarnokkal egyesítették Udvarnok (Dvorníky na Ostrove) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Nagyzellő
-> Felsőzellő; Nagyzellő (Veľké Zlievce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K-re. L: [1921] – 767, ebből 714 (93,1%) magyar, 39 (5,1%) szlovák; [2011] – 493, ebből 419 (85,0%) szlovák, 52 (10,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 383 (77,7%) szlovák, 87 (17,6%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K-re. L: [1921] – 767, ebből 714 (93,1%) magyar, 39 (5,1%) szlovák; [2011] – 493, ebből 419 (85,0%) szlovák, 52 (10,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 383 (77,7%) szlovák, 87 (17,6%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K-re. L: [1921] – 767, ebből 714 (93,1%) magyar, 39 (5,1%) szlovák; [2011] – 493, ebből 419 (85,0%) szlovák, 52 (10,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 383 (77,7%) szlovák, 87 (17,6%) magyar. V: [2011] – 412 r. k., 13 ev., 1 ref. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1750-ben késő barokk, út menti kápolnája a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült.
Nána (Nána)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, a folyó torkolata közelében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1232, ebből 939 (76,2%) magyar, 248 (20,1%) szlovák; [2011] – 1180, ebből 831 (70,4%) magyar, 266 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 890 (75,4%) magyar, 206 (17,5%) szlovák. V: [2011] – 850 r. k., 25 ref., 7 gör. kat., 6 ev. – R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1791-ben épült egy barokk kápolna átalakításával. Határában réz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. ~ a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság székhelye. A 21. sz. elején 1-4 évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag Párkányhoz tartozott.
Nap
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Részletek
A Nap c. hetilap címoldala (FI)
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága (1989-től), a Danubius Kiadó (1990-től), majd a Nap Kiadó (1991-től) gondozásában. Később áttért a heti megjelenésre, s a szerkesztőség Dunaszerdahelyre költözött (1993). – Szerk. Hunčík Péter (1989); Balla Kálmán (1990); Barak László (1992–1995).
Nap Kiadó
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt szépirodalmi művek, ill. a kiadónak szintén a profilját meghatározó ismeretterjesztő irodalom. Rendszeresen megjelenteti a szl.-i magyar szerzők esszé- és publicisztikai köteteit is. A könyvkiadáson kívül jelentős a szerepe a sajtó területén is. Kiadója volt a Napnak (1991–1995), ill. a Csallóköznek (1991–2009). – Vezető: Balla Kálmán (1991); Barak László (1993).
Napló
Részletek
A Magyar Nemzeti Párt politikáját támogató napilap (Kassa, 1929. okt. 2.–dec.1.). Kísérlet volt az 1929 júl.-ban megszűnt Kassai Napló felújítására. – Szerk. Keller Imre, Ungár Jób, Kupcsik Imre.
Napos-tó
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe...megnyit →
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe...megnyit →
Részletek
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe több mint száz hektár, hossza mintegy 2200 m, átlagos szélessége 400 m. Idegenforgalmi célállomásként az 1930-as években vált ismertté, a ~ megnevezést 1960-ban kapta (mivel e régióban az évi napos órák száma az egyik legmagasabb az országban). A ~ idegenforgalmi kínálatának bővítéseként a tavak északi partján 2004-ben egy egész éven át látogatható melegvizes aquaparkot helyeztek üzembe.
Naprágy (Neporadza)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 210 (75,8%) magyar, 39 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 126 r. k., 110 ref., 13 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1839-ben épült reneszánsz alapokon. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Napsugár
Részletek
Képes gyermeklap (Komárom, 1927). Összesen 20 száma jelent meg. – Szerk. Seidl Sándor.
Napsugár Néptáncegyüttes
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Részletek
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport a Napsugár nevet is –, aki országos színvonalra emelte az együttest. Ebben az időben az együttes több alkalommal képviselte a felvidéki magyar tánckultúrát a lengyel, az ukrán nemzetiségi, a szl.-i országos és kerületi fesztiválokon, valamint Mo.-n. – Vezető: Szombath Marianna (1966).
naptárak, évkönyvek 1945 után
Részletek
Az első nem időszaki jellegű kiadványok közé tartozó Népnaptár 1949 végén jelent meg (az 1950-es évre). A Pravda, később a Magyar Könyvtár, majd a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, ill. a Pravda Kiadó jelentette meg. 1973-ban a Pravda lemondott a kiadásáról, s a Madách Könyv- és Lapkiadó vette át; 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adja ki. 1971-től Naptár, 1974-től Naptár–Madách, 1977-től Madách Naptár címen jelenik meg. – Évkönyvek: Hét magazin (1967), az Új Szó évkönyve (1968), a kassai Batsányi Kör évkönyve (1970), a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége – Csemadok 25 évét (1974), a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara(1975) és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes(1975) évkönyve. Egyes iskolák (a pozsonyi és a komáromi gimnázium) rendszeresen, mások (nagymegyeri, szenci, somorjai gimnázium stb.) alkalomszerűen adtak és adnak ki évkönyvet. Évkönyv jellegű irodalmi magazin a Szivárvány (1968). – A tudományos évkönyvek sorában az Új Mindenes Gyűjtemény (1980–1993) jelent meg a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában, a rendszerváltás után a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum kiadványa, a Magyarok Szlovákiában (1993) fontos kísérlet volt a szlovákiai magyarok helyzetének bemutatására. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja évente megjelenteti az Acta Ethnologica Danubiana c. évkönyvét (1999-től), illetve az intézet kiadásában jelent meg a Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában c. évkönyv (2004–2009). – Új kiadványok: Az én Naptáram (iskolások részére; 1992–, Lilium Aurum), Vidám kalendárium (1994 óta csaknem minden évben folyamatosan, AB-ART, 1997-ben a Lilium Aurummal), A család évkönyve (1995, 1997, 1998, AB-ART), Sulinaptár (1997–2001, Lilium Aurum). – 1989 után megnőtt a magyar nyelvű világi és egyházi kalendáriumok száma, ezeken kívül számos társulás és szövetség is jelentet meg naptárt vagy évkönyvet. – Az újabb, országosan terjesztett naptárak közül egyedül a Nap Kiadó által 2002 óta gondozott A család kalendáriuma. Szívderítő NAPtár jelenik meg folyamatosan.
Ňarád
-> Ungnyarád; Nyarád (Ňarád)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20 r. k.., 1 gör. kat. Ref. temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus tornyát 1930-ban emelték.
Ňárad
-> Csiliznyárad (Ňárad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604 (92,8%) magyar, 34 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 529 r. k., 57 ref., 9 gör. kat., 3 ev. –R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1929–39 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Végh Ferenc: Csiliznyárad (1997).
Narancsik Imre
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
Részletek
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református Theológiai Szemináriumban tanított. Szociográfiai és egyháztörténeti kutatásainak eredményeit elismert szaklapokban publikálta. Aktívan részt vett az akkori kárpátaljai magyar közéletben. 1946-ban letartóztatták, és elítélték. Egy irkutszki szovjet fogolytáborban halt meg. Jelentősek a kisebbségi tudományos élet kérdéseiről írt tanulmányai.
Nasztraj
-> Gömörnánás; Nasztraj (Nováčany)
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.
Naszvad (Nesvady)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Érsekújvártól D–DNy-ra. L: [1921] – 4581, ebből 4364 (95,3%) magyar, 139 (3,0%) szlovák, 42 (0,9%) roma; [2011] – 5068, ebből 2717 (53,6%) magyar, 1809 (35,7%) szlovák, 334 (6,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2965 (58,5%) magyar, 1457 (28,7%) szlovák, 402 (7,9%) roma. V: [2011] – 3617 r. k., 334 ev., 177 baptista, 58 ref., 49 apostoli egyházbeli, 7 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és romániai szlovákok települtek. 1710–26 között emelt r. k. (Szt. József-) templomát 1781-ben klasszicista stílusban alakították át, ev. temploma 1950–51-ben, baptista temploma 1955–57 között, az apostoli egyház imaháza 1991–92-ben épült. Határában neolitikum, bronz-, vas- és római kori leleteket, valamint több, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – A korábban ~hoz tartozó Csörgőpusztát 1968-ban az újonnan létrehozott Vágfüzes községhez csatolták. – Ir. Kálmán Béla: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében (1943); Dobosi József: Naszvad (2002).
Nebojsa
-> Nemesnebojsza; Nebojsza (Nebojsa)
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev....megnyit →
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev....megnyit →
Részletek
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Neogótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. sz. közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.
Nebojsza
-> Nemesnebojsza; Nebojsza (Nebojsa)
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev....megnyit →
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev....megnyit →
Részletek
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Neogótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. sz. közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.
Neded
-> Negyed (Neded)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 4424, ebből 4239 (95,8%) magyar, 108 (2,4%) zsidó, 55 (1,2%) szlovák; [2011] – 3301, ebből 1820 (55,1%) magyar, 1241 (37,6%) szlovák, 103 (3,1%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 4424, ebből 4239 (95,8%) magyar, 108 (2,4%) zsidó, 55 (1,2%) szlovák; [2011] – 3301, ebből 1820 (55,1%) magyar, 1241 (37,6%) szlovák, 103 (3,1%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Negyed – 1848-as sírok a r. k. temetőben (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 4424, ebből 4239 (95,8%) magyar, 108 (2,4%) zsidó, 55 (1,2%) szlovák; [2011] – 3301, ebből 1820 (55,1%) magyar, 1241 (37,6%) szlovák, 103 (3,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1895 (57,4%) magyar, 1101 (33,4%) szlovák, 169 (5,1%) roma. V: [2011] – 1656 r. k., 730 ref., 293 ev., 20 gör. kat., 1 izr. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1780-ban, régebbi alapokon álló ref. temploma 1937-ben, baptista imaháza az 1910-es években, ev. temploma 1972-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Pongrátz Ágoston Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Danter Izabella (szerk.): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005); Izsák Lajos (szerk.): Negyed története (2011).
Negyed (Neded)
Részletek
Negyed – 1848-as sírok a r. k. temetőben (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 4424, ebből 4239 (95,8%) magyar, 108 (2,4%) zsidó, 55 (1,2%) szlovák; [2011] – 3301, ebből 1820 (55,1%) magyar, 1241 (37,6%) szlovák, 103 (3,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1895 (57,4%) magyar, 1101 (33,4%) szlovák, 169 (5,1%) roma. V: [2011] – 1656 r. k., 730 ref., 293 ev., 20 gör. kat., 1 izr. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1780-ban, régebbi alapokon álló ref. temploma 1937-ben, baptista imaháza az 1910-es években, ev. temploma 1972-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Pongrátz Ágoston Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Danter Izabella (szerk.): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005); Izsák Lajos (szerk.): Negyed története (2011).