szénégetés
Részletek
A faszén elsődleges felvásárlói a kovácsműhelyek, vashámorok voltak. A mai Szl. magyarok lakta területein elsősorban a Zoborvidéken, a gömöri Csermosnya-völgyben és a Bódva-völgyben foglalkoztak szénégetéssel.
Szenes Erzsi
Részletek
Szenes Erzsi (FI)
(* 1902. jún. 5. Rajec, † 1981. Tel-Aviv [Izrael]) Költő, író. Kassán lett újságíró; a Kassai Napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, 1944-ben a németek Auschwitzba, majd Németországba hurcolták. 1945–1949-ben Pozsonyban élt, egy szlovák hetilap munkatársa volt. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol újságíróként és előadóművészként tevékenykedett. Irodalmi munkásságáért Jeruzsálemben Nordau-díjjal tüntették ki. – Fm. Selyemgombolyag (v., 1924); Fehér kendő (v., 1927); Szerelmet és halált énekelek (v., 1936); Nyártól nyárig (r., 1943); Van Hazám (emlékezések, karcolatok, 1956); A lélek ellenáll (v. és napló, 1966); Pkaat hamesi (vál. v., héberül, 1977); Mitan kaved (vál. elb., héberül, 1977).
Szenes Piroska
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez fűzték. 1938-ban férjével, Halász Miklóssal a fajüldözés elől Ny-Európába, majd 1945-ben az USA-ba emigrált. – Fm. Az utolsó úr (r., 1927); Csillag a homlokán (r., 1930, 1982); Jedviga kisasszony (elb., 1934); Egyszer élünk (r., 1935); Lesz-e gyümölcs a fán? (r., 1948).
Szent Ágoston Társulat
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes...megnyit →
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes...megnyit →
Részletek
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes vezetőivel való tárgyalások után járultak hozzá a létrehozásához. – Ir. Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. In: Turczel Lajos: Visszatekintések… (1995).
Szent Pál Társaság
Kat. íróegyesület (Pozsony, 1933–1938). Alapszabályait hosszas elfektetés és kulisszák mögötti intrikák után sem hagyták jóvá. Az egyesület alapítását a saját nyomdával rendelkező rozsnyói kat. közéleti hetilap, a Sajó-Vidék szorgalmazta, s többek között Mécs László is támogatta. Az egyesületi törvény előírásának megfelelően az alakuló közgyűlés...megnyit →
Kat. íróegyesület (Pozsony, 1933–1938). Alapszabályait hosszas elfektetés és kulisszák mögötti intrikák után sem hagyták jóvá. Az egyesület alapítását a saját nyomdával rendelkező rozsnyói kat. közéleti hetilap, a Sajó-Vidék szorgalmazta, s többek között Mécs László is támogatta. Az egyesületi törvény előírásának megfelelően az alakuló közgyűlés...megnyit →
Részletek
Kat. íróegyesület (Pozsony, 1933–1938). Alapszabályait hosszas elfektetés és kulisszák mögötti intrikák után sem hagyták jóvá. Az egyesület alapítását a saját nyomdával rendelkező rozsnyói kat. közéleti hetilap, a Sajó-Vidék szorgalmazta, s többek között Mécs László is támogatta. Az egyesületi törvény előírásának megfelelően az alakuló közgyűlés után működni kezdett, a Sajó-Vidék kiadóvállalatnál könyveket is megjelentetett, de 1937/38-ban már keveset hallatott magáról, s jóvá nem hagyottan elhalt. – Ir. Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. In: Turczel Lajos: Visszatekintések… (1995).
Szent-Ivány József; Zerdahelyi József
(* 1884. nov. 15. Zsár (Žiar), † 1941. dec. 1. Balatonfüred [Mo.]) Földbirtokos, politikus, író, a két vh. közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége. Budapesten jogi, Ny-Európában mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd bejei birtokán gazdálkodott. A politikába Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjában kapcsolódott...megnyit →
(* 1884. nov. 15. Zsár (Žiar), † 1941. dec. 1. Balatonfüred [Mo.]) Földbirtokos, politikus, író, a két vh. közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége. Budapesten jogi, Ny-Európában mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd bejei birtokán gazdálkodott. A politikába Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjában kapcsolódott...megnyit →
Részletek
Szent-Iványi József (FI)
(* 1884. nov. 15. Zsár (Žiar), † 1941. dec. 1. Balatonfüred [Mo.]) Földbirtokos, politikus, író, a két vh. közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége. Budapesten jogi, Ny-Európában mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd bejei birtokán gazdálkodott. A politikába Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjában kapcsolódott be. Már fiatalon a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület elnökévé választották. Az államfordulatot követően az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) alapítója és első elnöke volt. Noha a pártelnöki tisztséget 1925-ben átadta Törköly Józsefnek, az 1930-as évek közepéig ő volt a párt tényleges vezetője. Szorgalmazta a magyar politikai erők egyesítését. 1920-tól 1938-ig pártja parlamenti képviselője volt. 1926-ban együttműködést kezdeményezett a csehszlovák kormányzattal, de ún. reálpolitikai kísérlete kevés eredményt hozott, és hamarosan megbukott. Az 1930-as évek elejétől ismét határozottabb ellenzéki politikát folytatott. Az első bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője lett. A szélsőbal felé való fordulása előtt támogatta a Sarló mozgalmat, elnöke volt a Kazinczy Könyvkiadó vállalatnak, és ő kezdeményezte a Szentiváni Kúria létrejöttét. Elbeszéléseket is írt. – Fm. Egy tőnek három fakadása (elb., Zerdahelyi József néven, 1934).
Szentes
-> Bodrogszentes; Szentes (Svätuše)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] – 579 ref., 154 r. k., 44 gör. kat. – Ref. temploma a 13. sz. elején épült román stílusban, később többször átépítették, mai alakját 1907-ben nyerte el. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szentesi kő
Részletek
A Királyhelmec környéki településeken a közeli Bodrogszentesről származó, kedvelt építőanyag volt a 18. századtól. Ezekben a falvakban nemcsak a lakóépületek, hanem a kerítés, továbbá a különféle gazdasági építmények építőanyaga is a ~ volt. Jellemzőek a térségben megfigyelhető, sokszor gazdagon díszített, ~ből készült síremlékek.
Szentgyörgy (Svätý Jur; Sankt Georgen)
Részletek
Szentgyörgy – Főtér (GJ)
Város a Bazini járásban, a Kisalföld ÉNy-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 3261, ebből 2211 (67,8%) szlovák, 857 (26,3%) német, 100 (3,1%) magyar; [2011] – 5141, ebből 4952 (96,3%) szlovák, 32 (0,6%) magyar, 14 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011] – 4945 (96,2%) szlovák, 31 (0,6%) magyar, 10 (0,2%) német. V: [2011] – 3358 r. k., 279 ev., 31 gör. kat., 5 ref. – A tatárjárást követően német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. 1945–46-ban itt működött a Csehszl.-ból kitelepítendő németek és magyarok egyik legnagyobb internálótábora. – Részben még ma is áll a 17. sz. közepén épült városfala és városi erődítményrendszere. R. k. (Szt. György-) plébániatemploma a 13. sz. végén épült gótikus stílusban, 1585–89 között reneszánsz stílusban alakították át, belső falán 15. sz.-i freskók láthatók, a templom mellett 17. sz.-i fa harangtorony áll. A piaristák 1651–54 között emelt templomát és kolostorát 1686 után barokkosították, ev. temploma 1783-ban, zsinagógája 1790-ben, a reneszánsz Illésházy-kastély 1609-ben, a reneszánsz régi Városháza a 16. sz.-ban épült. A város mellett, a Kis-Kárpátok lejtőin láthatók a Szentgyörgyi grófok által a 13. sz. második felében épített, s 1663-ban a török hadak által lerombolt Fehérkő várának romjai. A ~től DK-re elterülő Súr-láp, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű (567 ha) mocsaras-lápos égerfás, 1952 óta természetvédelmi terület. A város legjelentősebb iparága jelenleg is a több évszázados múltra visszatekintő borászati ipar. – 1944-ben közigazgatásilag ~höz csatolták Szentgyörgyújtelepet (Neštich).
Szentgyörgy 1.
-> Szentgyörgy (Svätý Jur; Sankt Georgen)
Város a Bazini járásban, a Kisalföld ÉNy-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 3261, ebből 2211 (67,8%) szlovák, 857 (26,3%) német, 100 (3,1%) magyar; [2011] – 5141, ebből 4952 (96,3%) szlovák, 32 (0,6%) magyar, 14 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város a Bazini járásban, a Kisalföld ÉNy-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 3261, ebből 2211 (67,8%) szlovák, 857 (26,3%) német, 100 (3,1%) magyar; [2011] – 5141, ebből 4952 (96,3%) szlovák, 32 (0,6%) magyar, 14 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Szentgyörgy – Főtér (GJ)
Város a Bazini járásban, a Kisalföld ÉNy-i peremén, a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 3261, ebből 2211 (67,8%) szlovák, 857 (26,3%) német, 100 (3,1%) magyar; [2011] – 5141, ebből 4952 (96,3%) szlovák, 32 (0,6%) magyar, 14 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011] – 4945 (96,2%) szlovák, 31 (0,6%) magyar, 10 (0,2%) német. V: [2011] – 3358 r. k., 279 ev., 31 gör. kat., 5 ref. – A tatárjárást követően német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. 1945–46-ban itt működött a Csehszl.-ból kitelepítendő németek és magyarok egyik legnagyobb internálótábora. – Részben még ma is áll a 17. sz. közepén épült városfala és városi erődítményrendszere. R. k. (Szt. György-) plébániatemploma a 13. sz. végén épült gótikus stílusban, 1585–89 között reneszánsz stílusban alakították át, belső falán 15. sz.-i freskók láthatók, a templom mellett 17. sz.-i fa harangtorony áll. A piaristák 1651–54 között emelt templomát és kolostorát 1686 után barokkosították, ev. temploma 1783-ban, zsinagógája 1790-ben, a reneszánsz Illésházy-kastély 1609-ben, a reneszánsz régi Városháza a 16. sz.-ban épült. A város mellett, a Kis-Kárpátok lejtőin láthatók a Szentgyörgyi grófok által a 13. sz. második felében épített, s 1663-ban a török hadak által lerombolt Fehérkő várának romjai. A ~től DK-re elterülő Súr-láp, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű (567 ha) mocsaras-lápos égerfás, 1952 óta természetvédelmi terület. A város legjelentősebb iparága jelenleg is a több évszázados múltra visszatekintő borászati ipar. – 1944-ben közigazgatásilag ~höz csatolták Szentgyörgyújtelepet (Neštich).
Szentgyörgy 2.
-> Garamszentgyörgy; Szentgyörgy (Jur nad Hronom)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 1155, ebből 1137 (98,4%) magyar, 8 (0,7%) szlovák; [2011] – 920, ebből 562 (61,1%) szlovák, 318 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 546 (59,3%) szlovák, 333...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 1155, ebből 1137 (98,4%) magyar, 8 (0,7%) szlovák; [2011] – 920, ebből 562 (61,1%) szlovák, 318 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 546 (59,3%) szlovák, 333...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 1155, ebből 1137 (98,4%) magyar, 8 (0,7%) szlovák; [2011] – 920, ebből 562 (61,1%) szlovák, 318 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 546 (59,3%) szlovák, 333 (36,2%) magyar. V: [2011] – 361 r. k., 224 ev., 145 ref., 10 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. György-) temploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, 1499-ben gótikus stílusban alakították át. Késő klasszicista stílusú ref. temploma 1878-ban, ev. temploma 1956-ban épült, falumúzeuma 1996-ban létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szentistván
-> Hernádszentistván; Szentistván (Kostoľany nad Hornádom)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar. V: [2011] – 949 r. k., 26 gör. kat., 25 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. István-) temploma 1480-ban gótikus stílusban épült, 1774-ben rokokó-klasszicista stílusban alakították át. 1960-ban Sároskisfaluval (Malá Vieska) és Tapolcsánnyal (Tepličany) egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, 2002 óta ismét önálló község.
Szentiváni Kúria
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez...megnyit →
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez...megnyit →
Részletek
1930 és 1931 közötti csehszlovákiai magyar írószervezkedési kísérlet. Nevét onnan kapta, hogy a Szent-Ivány József által összehívott írók az ő liptószentiváni (Liptovský Ján) kúriájában tanácskoztak három alkalommal. Fő célja az Erdélyi Helikonhoz és Szépmíves Céhhez hasonló stabil írószervezet és nyereséges könyvkiadó létrehozása volt. Ez anyagiak hiányában és a két magyar ellenzéki párt átmeneti viszálya miatt nem valósult meg, de a tervezett irodalmi folyóirat Magyar Írás címmel létrejött. Az első találkozón Móricz Zsigmond is részt vett, s cikket írt róla a Nyugatba.
szentiváni tűzugrás
Jún. 24-hez, Szent Iván napjához, a nyári napforduló idejéhez kapcsolódó szokás. E nap estéjén a falu határában a fiatalok tüzeket gyújtottak (a szokás térségünkben elsősorban a Csallóközből, a Zoborvidékről és az Ipoly mentéről ismert). A leányok és legények a tűz mellett hosszú, gyakran párosító...megnyit →
Jún. 24-hez, Szent Iván napjához, a nyári napforduló idejéhez kapcsolódó szokás. E nap estéjén a falu határában a fiatalok tüzeket gyújtottak (a szokás térségünkben elsősorban a Csallóközből, a Zoborvidékről és az Ipoly mentéről ismert). A leányok és legények a tűz mellett hosszú, gyakran párosító...megnyit →
Részletek
Jún. 24-hez, Szent Iván napjához, a nyári napforduló idejéhez kapcsolódó szokás. E nap estéjén a falu határában a fiatalok tüzeket gyújtottak (a szokás térségünkben elsősorban a Csallóközből, a Zoborvidékről és az Ipoly mentéről ismert). A leányok és legények a tűz mellett hosszú, gyakran párosító énekeket adtak elő (Hosszú, mint a Szent Iván éneke); a tűzön különféle gyógynövényeket füstöltek meg, amelyeket aztán később gyógyításra és egyéb mágikus célokra használtak fel. A tüzet a legények és lányok is átugrálták. Ennek szintén mágikus jelentőséget tulajdonítottak, és a leányok férjhezmenésére is jósoltak belőle. – Ir. Kelecsényi József: Koloni népszokások. In: Magyar- és Erdélyország képekben III. (1854).
Szentkirály
-> Sajószentkirály; Szentkirály (Kráľ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 647, ebből 620 (95,8%) magyar, 15 (2,3%) szlovák; [2011] – 969, ebből 532 (54,9%) magyar, 201 (20,7%) szlovák, 192 (19,8%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 647, ebből 620 (95,8%) magyar, 15 (2,3%) szlovák; [2011] – 969, ebből 532 (54,9%) magyar, 201 (20,7%) szlovák, 192 (19,8%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 647, ebből 620 (95,8%) magyar, 15 (2,3%) szlovák; [2011] – 969, ebből 532 (54,9%) magyar, 201 (20,7%) szlovák, 192 (19,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 757 (78,1%) magyar, 174 (18,0%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 664 r. k., 119 ev., 112 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és kárpátaljai szlovák családokat telepítettek. A barokk-klasszicista stílusú Pletrich-kastély 1767-ben, r. k. temploma 1752-ben, ref. temploma 1829-ben, ev. temploma a 20. sz. második felében épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Abafalva és Sajórecske.
Szentmária
-> Bodrogszentmária; Szentmária (Svätá Mária)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%) magyar, 51 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 119 gör. kat., 103 ref., 2 ev. – Az egykori faluhelyen, a Ticce jobb partján fekvő régi templomát felváltó új r. k. temploma 1968-ban épült. Határában többek között bronzkori leleteket és honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. – 1943-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pálföldét.
Szentmihályfa; Mihályfa (Michal na Ostrove)
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 715 r. k., 47 ref., 15 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 14. sz. második felében gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940–60 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Csécsénypatony. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Szentmihályfa történelméből (2003).
Szentpéter 1.
-> Komáromszentpéter; Szentpéter (Svätý Peter)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 1996 r. k., 256 ref., 144 ev., 2 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok települtek. Gótikus alapokon álló barokk stílusú r. k. (Szt. Márton-) temploma 1730-ban, klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, ev. temploma 1956-ban, a Zichy-kastély a 18. sz.-ban épült. Határában több honfoglalás kori és egy 10–11. sz.-i 107 síros magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kossányi József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.
Szentpéter 2.
-> Nógrádszentpéter; Szentpéter (Pôtor)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence ÉK-i részén, az Ó-patak és a Kapronca-patak összefolyásánál, Nagykürtöstől ÉK-re. L: [1921] – 488, ebből 429 (87,9%) szlovák, 36 (7,3%) magyar; [1930] 533, ebből 419 (78,6%) szlovák, 82 (15,4%) magyar; [2011] – 843, ebből 794 (94,2%) szlovák, 7...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence ÉK-i részén, az Ó-patak és a Kapronca-patak összefolyásánál, Nagykürtöstől ÉK-re. L: [1921] – 488, ebből 429 (87,9%) szlovák, 36 (7,3%) magyar; [1930] 533, ebből 419 (78,6%) szlovák, 82 (15,4%) magyar; [2011] – 843, ebből 794 (94,2%) szlovák, 7...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence ÉK-i részén, az Ó-patak és a Kapronca-patak összefolyásánál, Nagykürtöstől ÉK-re. L: [1921] – 488, ebből 429 (87,9%) szlovák, 36 (7,3%) magyar; [1930] 533, ebből 419 (78,6%) szlovák, 82 (15,4%) magyar; [2011] – 843, ebből 794 (94,2%) szlovák, 7 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 786 (93,2%) szlovák, 10 (1,2%) magyar. V: [2011] – 401 r. k., 216 ev., 4 gör. kat. – 1947-ben feltárt barnaszénbányái által a ~i szénmedence az 1950–60-as években a szlovákiai barnaszénbányászat egyik központjává vált, bányái azonban hamarosan kimerültek. 1952–64 között Slovo baníka – A Bányász Szava címmel kétnyelvű üzemi lapja jelent meg. Ev. erődtemploma a 15. sz. végén késő gótikus stílusban épült, a 16. és 17. sz.-ban átépítették, fakazettás mennyezete 1667-ben készült. – 1966-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Csalányost (Žihlava).
Szentpétery Ádám
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
Részletek
Szentpétery Ádám (SZM)
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán plasztikus képek szakon. 1984-óta rendszeresen kiállít. Restaurátori munkái pl.: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma (1993) és a jászói Premontrei Apátság könyvtára (1994–1996) freskóinak helyreállítása. 1994-ben és 1996-ban díjat nyert a przemyśli Nemzetközi Festészeti Biennálén. Rozsnyón, ill. Kassán él.
Szentpétery Aranka; Szentpétery Ari
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec - † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja...megnyit →
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec - † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja...megnyit →
Részletek
Szentpétery Aranka (SZM)
(* 1933. dec. 9. Királyhelmec – † 2023. jan. 19.) Színész. 1953-ban került az Állami Faluszínház magyar tagozatához színésznek Pozsonyba, ahonnan annak megszűnése után, 1960-ban fölvették a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek – ill. jogutódjának, a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig tagja maradt. Számos hangjáték közreműködője; szlovák és cseh filmekben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Juna Lister (Ernest Dudley–Arthur Vatkyn: Rejtélyes körülmények között); Rebecca Nulse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Canina (Ben Johnson: Volpone); Klára (Eugene Michel Labiche: Olasz szalmakalap); Bomba Lili (Csiky Gergely: Bomba Lili); Kerítőnő (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Kéz kezet mos); Özvegyasszony (William Shakespeare: Makrancos hölgy); Curleiné (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cira Pirosak (Fejes Endre: Rozsdatemető); Perette (Robert Thomas: Nyolc nő); Francia nevelőnő (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Fordné (William Shakespeare: A windsori víg nők); Polgármesterné (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Cecília Peachum (Bertolt Brecht: Koldusopera); Gertrúde (Carlo Goldoni: A legyező); Groce Azarra (Luigi Pirandello: Liola); Láng Szerafine (Csiky Gergely: Nagymama); Maude (Colin Higgins–Görgey Gábor–Fényes Szabolcs: Maude és Herold); Marosiné (Molnár Ferenc: Doktor úr); Olimpia Remington (Vlagyimír Majakovszkij: Gőzfürdő); Zsófia (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Retteginé (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenes Iván: A szabin nők elrablása); Anya (Arthur Miller: Kanyargó időben); Cs. Bruckner Adelaida (Örkény István: Macskajáték). – Film: Utolsó az ABC-ben (cseh film); Szomszédok (szlovák TV sorozat) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szép Szó Irodalmi Színpad
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Részletek
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott Kassa kulturális életében és a szlovákiai magyar színjátszó mozgalomban. A Jókai Napok rendszeres szereplője és többszöri győztese volt.
Szepeshely; Szepeskáptalan (Spišská Kapitula)
Részletek
Szepeshely − Szt. Márton székesegyház tornyai, háttérben a Szepes vára (GJ)
1948-ban Szepesváraljához csatolt község a Lőcsei járásban, a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence határán, a Szepesváraljától Ny-ra fekvő Szt. Márton-hegyen. L: [1921] – 208, ebből 149 (71,6%) szlovák, 40 (19,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 184 r. k., 15 ev., 5 izr., 4 gör. kat. A mai napig fallal körülvett, s mindössze egy utcából, a püspöki székesegyházból, a püspöki palotából, a papnevelő intézetből és a kanonokházakból álló egykori egyházi város 1776 óta a szepesi püspökség székhelye. A kéttornyú Szt. Márton székesegyház legrégibb részei 1245–73 között épültek román stílusban, a 15. sz.-ban gótikus csarnoktemplommá alakították át, s 1488–93 között építették hozzá a Szapolyai család temetkezési helyéül szolgáló Szapolyai-kápolnát, 1706-ban pedig a barokk sekrestyét. A püspöki palota 1652-ben reneszánsz stílusban épült, 1753–66 között barokkosították; a gótikus eredetű kanonokházakat 1776-ban barokk stílusban alakították át.
Szepeshely − Szapolyai-kápolna (GJ)
Szepesi Híradó
-> Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Szepesi Hírlap
-> Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Szepesi Lapok
-> Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Szepesi Történelmi Társulat
-> Szepesmegyei Történelmi Társulat
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Részletek
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a 3., 4. és az 5. vegyes (magyar–német–szlovák) nyelvű, a 6. pedig teljesen német nyelvű volt. – Ir. Szalatnai Rezső: Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Szepeskáptalan
-> Szepeshely; Szepeskáptalan (Spišská Kapitula)
1948-ban Szepesváraljához csatolt község a Lőcsei járásban, a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence határán, a Szepesváraljától Ny-ra fekvő Szt. Márton-hegyen. L: [1921] – 208, ebből 149 (71,6%) szlovák, 40 (19,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 184 r. k., 15 ev., 5 izr., 4 gör. kat....megnyit →
1948-ban Szepesváraljához csatolt község a Lőcsei járásban, a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence határán, a Szepesváraljától Ny-ra fekvő Szt. Márton-hegyen. L: [1921] – 208, ebből 149 (71,6%) szlovák, 40 (19,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 184 r. k., 15 ev., 5 izr., 4 gör. kat....megnyit →
Részletek
Szepeshely − Szt. Márton székesegyház tornyai, háttérben a Szepes vára (GJ)
1948-ban Szepesváraljához csatolt község a Lőcsei járásban, a Lőcsei-hegység és a Hernád-medence határán, a Szepesváraljától Ny-ra fekvő Szt. Márton-hegyen. L: [1921] – 208, ebből 149 (71,6%) szlovák, 40 (19,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 184 r. k., 15 ev., 5 izr., 4 gör. kat. A mai napig fallal körülvett, s mindössze egy utcából, a püspöki székesegyházból, a püspöki palotából, a papnevelő intézetből és a kanonokházakból álló egykori egyházi város 1776 óta a szepesi püspökség székhelye. A kéttornyú Szt. Márton székesegyház legrégibb részei 1245–73 között épültek román stílusban, a 15. sz.-ban gótikus csarnoktemplommá alakították át, s 1488–93 között építették hozzá a Szapolyai család temetkezési helyéül szolgáló Szapolyai-kápolnát, 1706-ban pedig a barokk sekrestyét. A püspöki palota 1652-ben reneszánsz stílusban épült, 1753–66 között barokkosították; a gótikus eredetű kanonokházakat 1776-ban barokk stílusban alakították át.
Szepeshely − Szapolyai-kápolna (GJ)
Szepesmegyei Történelmi Társulat
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a...megnyit →
Részletek
Regionális tud. egyesület (Lőcse, 1919–1934). 1926-tól Szepesi Történelmi Társulat. 1884-ben alapították Lőcsén. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóirata jelent meg, mely 1914-től évkönyv lett. Az államfordulat után a ~ működését rövid időre felfüggesztették. Újjáalakulva 1919-től 1934-ig 6 évkönyvet adott ki. Ezek közül a 3., 4. és az 5. vegyes (magyar–német–szlovák) nyelvű, a 6. pedig teljesen német nyelvű volt. – Ir. Szalatnai Rezső: Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Szepessi Miksa; Szepessy
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
Részletek
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az 1918-as államfordulat után a Kassai Napló főszerkesztője lett. Munkatársainak a legjobb emigráns újságírókat-írókat (Ignotus, Jarnó József, Szende Pál, Simándy Pál, Földes Sándor) nyerte meg, s a hazai utánpótlást is nagy gonddal nevelte. 1933 után a Magyar Újság kassai szerkesztője volt, s ügyvédi irodát is nyitott. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba hurcolták. – Újságírói-szerkesztői munkája mellett alkalmi kiadványokat szerkesztett s műfordítással is foglalkozott. – Fm. Szepessi Miksa–Kerekes György szerk.: Hölgyek albuma (évkönyv, 1924); A kassai főiskolás sport. In: A Kassai Atlétikai Club jubiláris évkönyve 1903–1923 (1924); A Kassai Napló almanachja az 1927. évre (szerk.); Kassa kereskedelme és ipara az utolsó ötven év alatt (Kerekes Györggyel, 1941). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra ötven éve Kelet-Szlovákiában (1968); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1938 (mon., 1986); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).