Szepessi Miksa; Szepessy
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
Részletek
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az 1918-as államfordulat után a Kassai Napló főszerkesztője lett. Munkatársainak a legjobb emigráns újságírókat-írókat (Ignotus, Jarnó József, Szende Pál, Simándy Pál, Földes Sándor) nyerte meg, s a hazai utánpótlást is nagy gonddal nevelte. 1933 után a Magyar Újság kassai szerkesztője volt, s ügyvédi irodát is nyitott. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba hurcolták. – Újságírói-szerkesztői munkája mellett alkalmi kiadványokat szerkesztett s műfordítással is foglalkozott. – Fm. Szepessi Miksa–Kerekes György szerk.: Hölgyek albuma (évkönyv, 1924); A kassai főiskolás sport. In: A Kassai Atlétikai Club jubiláris évkönyve 1903–1923 (1924); A Kassai Napló almanachja az 1927. évre (szerk.); Kassa kereskedelme és ipara az utolsó ötven év alatt (Kerekes Györggyel, 1941). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra ötven éve Kelet-Szlovákiában (1968); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1938 (mon., 1986); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Szepessy Sándor; Seidl
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s...megnyit →
Részletek
(* 1884, † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Tanári végzettsége volt, a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a leánypolgáriban tanított. A 20-as évek elején az első Magyar Ujságban dolgozott, s több cikkben szorgalmazta a szlovákiai magyar írók egyesületének Magyar Helikon néven való megalakítását. A Pressburger Zeitungban is újságíróskodott, s német nyelvű kiadványai is voltak. Szepessy Sándor néven főszerkesztője volt az 1936 és 1938 között szórványosan megjelenő honismereti folyóiratnak, a Szülőföldünknek. – Fm. Eszterág – Egy gólya története (mese, é. n.); Idegen szavak zsebszótára (é. n.); A magyar helyesírás zsebszótára (1940).
Szepesváralja (Spišské Podhradie; Kirchdrauf)
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Szepes vár (GJ)
Város a Lőcsei-járásban, a Lőcsei-hegység D-i lejtőin, a Hernád-medence ÉK-i részén, Lőcsétől K–DK-re. L: [1921] – 2993, ebből 1952 (65,2%) szlovák, 444 (14,8%) német, 342 (11,4%) zsidó, 180 (6,0%) magyar; [2011] – 4078, ebből 3410 (83,6%) szlovák, 170 (4,2%) roma, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3223 (79,0%) szlovák, 339 (8,3%) roma, 2 (0,1%) magyar, 1 (0,02%) német. V: [2011] – 3133 r. k., 116 gör. kat., 26 ev. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. A szepesi szász városok egyike volt. Az 1876-tól rendezett tanácsú város 1922-ben elvesztett városi rangját 1990-ben kapta vissza. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. A főterén álló gótikus eredetű r. k. (Szűz Mária-) templomát a 13. sz.-ban emelték, mai klasszicista külsejét az 1824–29 közötti átépítés során kapta. Az irgalmasok temploma és kolostora 1643–58 között, empire stílusú ev. temploma 1799–1808 között, neoklasszicista zsinagógája 1905-ben, a reneszánsz Városháza 1546-ban épült. Temetőjében található az 1849. febr. 5-i branyiszkói csata emlékműve. A város fölötti gránittetőn láthatók Szepes vármegye egykori székhelyének, Szepes várának romjai. Az 1983 óta látogatható romot, amely Szl. legnagyobb, 3 ha kiterjedésű várromja, az UNESCO 1993-ban a világörökség részévé nyilvánította. A város határában mésztufát bányásznak, a Drevenik nevű mésztufahegy 1959 óta 73,6 ha-on természetvédelmi terület. – 1948-ban ~hoz csatolták Szepeshelyet, 1991-ben Kattony (Katúň) községet.
Szepes vár (GJ)
Szepesy László
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
Részletek
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt. Cikkei, kritikái A Mi Lapunkban, Indulásban, Magyar Napban s főként a Korunkban láttak napvilágot.
Széplak
-> Abaszéplak; Széplak (Krásna)
1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3280 (74,2%) szlovák, 330 (7,5%) roma, 77 (1,7%) magyar. V: [2011] – 2722 r. k., 166 gör. kat., 82 ref., 72 ev. – A 18. sz. végén szlovákokkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében nagyrészt még kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A klasszicista stílusú Meskó-kastély 1780-ban, rokokó és klasszicista kúriái a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1935-ben épült. Határában 1971-ben 10. sz.-i kétélű kardot találtak. 1953-ban panelgyártó üzeme létesült. – 1942-ben ~hoz csatolták Széplakapátit.
Széplakapáti (Opátska)
Részletek
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált.
Szepsi (Moldava nad Bodvou; Moldau)
Részletek
Szepsi − r. k. templom (MÁ)
Város a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Kassától DNy-ra. L: [1921] – 2007, ebből 1769 (88,1%) magyar, 101 (5,0%) szlovák; [2011] – 11 068, ebből 4683 (42,3%) szlovák, 3279 (29,6%) magyar, 1085 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 4314 (39,0%) magyar, 3492 (31,6%) szlovák, 1156 (10,4%) roma. V: [2011] – 6891 r. k., 927 ref., 240 gör. kat., 96 ev. – Egykor borkereskedelméről híres mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1964-ben kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. R. k. (Szentlélek-) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz. végén barokk-klasszicista stílusban alakították át; klasszicista stílusú ref. templomát 1773-ban emelték, tájháza 1990-ben létesült. A Csemadok a helyi születésű Szepsi Csombor Márton (1595–1623) ref. prédikátor, író emlékére 1987 óta évente megrendezi a városban a Szepsi Csombor Márton Napokat, 2000 óta itt rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált, 2005 óta pedig a Fábry Zoltán Napokat is. 1992-től Údolie Bodvy–Bódvavölgye címmel kétnyelvű regionális lapja jelenik meg. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal, valamint közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szakközépiskolával rendelkezett. Iparágai közül a fafeldolgozó, gép- és építőanyag-ipar jelentős. – 1986-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bodolót, 1986–90 között hozzá tartozott Makranc.
Szepsi – Főtér (GJ)
Szepsi Csombor Márton Napok
1979 óta évente megrendezett városi kulturális napok. A máj.-ban megrendezett rendezvény fő célja a helyi közösség összetartása és kulturális aktivitások szervezése a lakosság minden korosztálya számára. A több helyszínen folyó, színes programot nyújtó és egy hétig tartó rendezvénysorozat mára fontos kulturális esemény a szepsi...megnyit →
1979 óta évente megrendezett városi kulturális napok. A máj.-ban megrendezett rendezvény fő célja a helyi közösség összetartása és kulturális aktivitások szervezése a lakosság minden korosztálya számára. A több helyszínen folyó, színes programot nyújtó és egy hétig tartó rendezvénysorozat mára fontos kulturális esemény a szepsi...megnyit →
Részletek
1979 óta évente megrendezett városi kulturális napok. A máj.-ban megrendezett rendezvény fő célja a helyi közösség összetartása és kulturális aktivitások szervezése a lakosság minden korosztálya számára. A több helyszínen folyó, színes programot nyújtó és egy hétig tartó rendezvénysorozat mára fontos kulturális esemény a szepsi és a környékbeli lakosok életében.
Szered (Sereď)
Részletek
Szered − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Galántai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Vág folyó jobb partján,Galántától É-ra. L: [1921] – 5360, ebből 3900 (72,8%) szlovák, 702 (13,1%) magyar, 520 (9,7%) zsidó, 188 (3,5%) német; [2011] – 16 235, ebből 14 759 (90,9%) szlovák, 305 (1,9%) magyar, 143 (0,9%) roma, 110 (0,7%) cseh és morva, 5 (0,03%) német, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 679 (90,4%) szlovák, 319 (2,0%) magyar, 151 (0,9%) roma, 112 (0,7%) cseh, 9 (0,1%) német, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 10 473 r. k., 251 ev., 26 ref., 24 gör. kat., 6 izr. – Hajdan magyar lakosságú mezőváros, a Vágon áruikat szállító árvai és liptói tutajosok lerakodóhelye volt. Magyar lakossága a 19. sz.-tól kezdve beolvadt a nagyszámban betelepülő szlovákságba. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza, 1949–60 között járási székhely volt. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1781-ben barokk-klasszicista stílusban épült; az egykori semptei vízivár helyén a 18. sz. közepén emelt Esterházy-kastélyt 1840-ben empire stílusban alakították át, Városi Múzeuma 2004-ben létesült. A határában végzett ásatások során rendkívül gazdag, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori temetőt tártak fel. A 20. sz. második felében itt működött Szl. egyetlen nikkelkohója, jelenleg jelentékeny pezsgő-, cukor- és malomiparral rendelkezik. – 1944-ben ~hez csatolták Alsócsöpönyt és Középcsöpönyt (Stredný Čepeň), 1964-ben Felsőcsöpönyt (Horný Čepeň), 1971–90 között hozzá tartozott Alsószerdahely (Dolná Streda).
Szeredai Gruber Károly
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914);...megnyit →
Részletek
(* 1886. jan. 6. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pöstény) Költő, író, szerkesztő. Budapesten bölcsészetet, Pozsonyban jogot tanult (1905). Már 1918 előtt lapszerkesztő volt, 1920–1921-ben a Tavasz szerkesztője, 1922–1937-ben a Híradó munkatársa. Regényeket, verseket, dal- és táncjátékokat írt. – Fm. Pressburgtól Pozsonyig (tárcanovellák, 1914); A knídoszi lány (v., 1929).
Szeredás
Részletek
Keresztényszocialista szellemiségű független társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap (Kassa, 1931 okt.–1932 febr.). – Szerk. Lauschmann Ottó.
Szerényi Ferdinánd
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben...megnyit →
Részletek
(* 1886. okt. 15. Pozsony, † 1938. máj. 23. Pozsony) Pedagógiai író, lapszerkesztő. Kassán érettségizett (1904), Budapesten földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1909), majd 1919-ig Miskolcon tanított. 1919 után előbb Ausztriába, azután Csehszl.-ba költözött. 1921–1931-ben Ungvárott a ruszin gimnáziumban, 1931-től a pozsonyi magyar tanítóképzőben tanított. 1918-tól publikált. Bár nem volt ellenzéki beállítottságú, írásaiban mégis objektíven elemezte a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetét. Az 1920-as években a Néplap és a Magyar Iskola szerkesztője; később a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak egyik alapítója, a Magyar Figyelő felelős szerkesztője. 1934-ben összeállította a csehszlovákiai magyar tanítók almanachját (700 magyar tanító fényképével). – Fm. Tennivalók a falun (előadások, Jarnó Józseffel, 1932); Bene község jelene és múltja (szociográfiai tan., Mónus Gyulával, 1934).
Szeszta (Cestice)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Csécsi- és az Ida-patak folyása között, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 635, ebből 439 (69,1%) magyar, 187 (29,4%) szlovák; [2011] – 824, ebből 464 (56,3%) szlovák, 312 (37,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (57,8%) magyar, 295 (35,8%) szlovák. V: [2011] – 373 r. k., 270 ref., 95 gör. kat., 4 ev. – Gótikus eredetű r. k. (Nepomuki Szt. János-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították, késő klasszicista ref. temploma 1850–67 között, klasszicista gör. kat. (Védelmező Szűz Mária-) temploma 1877-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szete (Kubáňovo)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 213 (72,2%) magyar, 66 (22,4%) szlovák. V: [2011] – 242 r. k., 2 ev., 1 ref. – Barokk stílusú r. k. (Szt. László-) temploma 1737-ben épült, falumúzeuma 2002-ben nyílt meg.
Szétfejlődés
Alapvetően nyelvészeti fogalom, és arra utal, hogy 1918-at követően az anyaországban és a szomszédos országokban a magyar nyelvnek különféle nyelvi változatai alakultak ki. Ez a jelenség általában a más-más országokban élő, egyébként többé-kevésbé autochton magyarok egész kultúráján (építkezés, lakáskultúra, öltözködés, táplálkozás, ünnepek stb.) is...megnyit →
Alapvetően nyelvészeti fogalom, és arra utal, hogy 1918-at követően az anyaországban és a szomszédos országokban a magyar nyelvnek különféle nyelvi változatai alakultak ki. Ez a jelenség általában a más-más országokban élő, egyébként többé-kevésbé autochton magyarok egész kultúráján (építkezés, lakáskultúra, öltözködés, táplálkozás, ünnepek stb.) is...megnyit →
Részletek
Alapvetően nyelvészeti fogalom, és arra utal, hogy 1918-at követően az anyaországban és a szomszédos országokban a magyar nyelvnek különféle nyelvi változatai alakultak ki. Ez a jelenség általában a más-más országokban élő, egyébként többé-kevésbé autochton magyarok egész kultúráján (építkezés, lakáskultúra, öltözködés, táplálkozás, ünnepek stb.) is megfigyelhető. Szlovákiai magyar vonatkozásban lásd Baťa-cipős magyarok.
Szevasz Színház
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Részletek
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter rendezte, s ő a dramaturgja/színpadra alkalmazója műsorra tűzött darabjaiknak is.
Szfinksz
Részletek
Grafológiai folyóirat (Pozsony, 1920. máj. 1.). Egy száma jelent meg. – Szerk. Szilárd Rezső.
Szigeti László 1.
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
Részletek
Szigeti László − publicista (FI)
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív politikai szerepet vállalt; 1992-ben megalapította és azóta is vezeti a Kalligram Könyvkiadót. Elbeszéléseivel, irodalom- és színikritikáival, interjúival az 1970-es években jelentkezett. A Kalligram igazgatójaként jelentős szerepet vállal a közép-európai nemzetek közötti szellemi, kulturális és irodalmi kapcsolatok elmélyítésében. Főbb díjai, kitüntetései: Szabad Sajtó Díj (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2001); A Tomáš Garrigue Masaryk Érdemrend I. fokozata (2003); A Lengyel Köztársaság Lovagi Keresztje (2006); Ľudovít Štúr Érdemrend I. fokozata (2018). Dunaszerdahelyen él. – Fm. Csendek útjain (publicisztika, 1990); Zsebcselek (interjú Hraballal, 1992, 1995, 2004; cseh nyelven 1990); Párbeszédkísérlet (interjú Mészöly Miklóssal, 1999); Olyan országban élek… (interjú Bugár Bélával, 2004).
Szigeti László 2.
(* 1957. aug. 3. Dunamocs - † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól...megnyit →
(* 1957. aug. 3. Dunamocs - † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól...megnyit →
Részletek
Szigeti László − politikus (GJ)
(* 1957. aug. 3. Dunamocs – † 2022. febr. 02. Párkány) Középiskolai tanár, politikus. A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet (1981). 1981–1994-ben a párkányi magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 1993-ban lett az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja, 1994–1998-ban parlamenti képviselője. 1998-tól a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője. 1998–2006-ban oktatási államtitkár, 2006 ápr.–jún. oktatási miniszter. 2006–2010 között az MKP oktatási alelnöke, parlamenti képviselő, majd a párt oktatási és kulturális alelnöke, 2012-től az MKP országos tanácsának elnöke. 2018-ban megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.
Szíj Rezső
(* 1915. okt. 7. Mezőlak [Mo.], † 2008. jan. 16. Budapest [Mo.]) Ref. lelkész, könyvtáros, irodalomtörténész, művészeti író. 1937–1957 között Sárváron, ill. Pétfürdőn ref. lelkész. Két társával 1941-ben Budapesten létrehozta a Misztótfalusi Könyvkiadót, 1946-tól 1948-ig pedig a Misztótfalusi Könyvkiadó Szövetkezetet igazgatta. 1945-ben parasztpárti nemzetgyűlési képviselő volt....megnyit →
(* 1915. okt. 7. Mezőlak [Mo.], † 2008. jan. 16. Budapest [Mo.]) Ref. lelkész, könyvtáros, irodalomtörténész, művészeti író. 1937–1957 között Sárváron, ill. Pétfürdőn ref. lelkész. Két társával 1941-ben Budapesten létrehozta a Misztótfalusi Könyvkiadót, 1946-tól 1948-ig pedig a Misztótfalusi Könyvkiadó Szövetkezetet igazgatta. 1945-ben parasztpárti nemzetgyűlési képviselő volt....megnyit →
Részletek
(* 1915. okt. 7. Mezőlak [Mo.], † 2008. jan. 16. Budapest [Mo.]) Ref. lelkész, könyvtáros, irodalomtörténész, művészeti író. 1937–1957 között Sárváron, ill. Pétfürdőn ref. lelkész. Két társával 1941-ben Budapesten létrehozta a Misztótfalusi Könyvkiadót, 1946-tól 1948-ig pedig a Misztótfalusi Könyvkiadó Szövetkezetet igazgatta. 1945-ben parasztpárti nemzetgyűlési képviselő volt. 1962 után könyvtáros, 1971-től a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár főkönyvtárosa. 1960-ban megalapította a Magyar Bibliofil Társaságot. 1973–1986 között létrehozta a budapesti Művészetbarátok Egyesületét, elnöke volt a Herman Ottó Társaságnak, ill. a Szenczi Molnár Társaságnak. Jeles műgyűjtő. Művészettörténészként a szlovákiai magyar képzőművészet is érdeklődése körébe tartozott. Főbb díjai, kitüntetései: A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1991); Táncsics Mihály-díj (1996). – Fm. Lőrincz Gyula (kismon., 1971); Magyar képzőművészet Szlovákiában 1920 után (1978); Tallós-Prohászka István (mon., 1979); Staudt-Csengeli Mihály művészetéről (tan., 1986). – Ir. Hartyányi István: Szíj Rezső. Bibliográfia (1994).
Szíjjártó Jenő
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
Részletek
Szíjjártó Jenő (SZM)
(* 1919. júl. 17. Gölnicbánya, † 1986. júl. 28. Pozsony) Zeneszerző, karnagy. Zeneszerzést és zongorajátékot Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1945), vezénylést a pozsonyi konzervatóriumban tanult (1951). Több szlovákiai magyar együttes alapítója és karnagya (Népes, 1953; Ifjú Szivek, 1955; Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964). 1951–1954 a Csehszlovák Rádió pozsonyi zenei szerkesztője. 1954–1984 között a Népművelési Intézet szakelőadója, később a Szlovák Rádió zenei rendezője. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Kórusműveket, dalokat komponált különböző együttesek (köztük az Ifjú Szivek) számára. 2007-ben posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. Zene és lélek címmel 2008-ban dokumentumfilm készült róla. Emlékezete megőrzésére Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület alakult. – Fm. 100 szlovákiai magyar népdal (Ág Tiborral, 1958); Virágok vetélkedése (válogatás népzenei gyűjtéséből, 2001, 2008); Vokális művek (CD, 2002); Válogatott művei (CD, 2006); Megzenésített gyermekversek (2008).
Sziklay Ferenc
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
Részletek
Sziklay Ferenc (FI)
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy ideig a kassai Esti Újság szerkesztője, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) keretén belül létrehozott kultúrreferátus vezetője volt. Meghatározó szerepet játszott a két vh. közötti szlovákiai magyar közművelődési intézményrendszer kialakításában (1923-ban újjászervezte a kassai Kazinczy Társaságot, 1928-ban megszervezte a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet, továbbá részt vett a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség megalakításában stb. 1938 nov.-étől haláláig a kassai tankerület főigazgatója volt. Hagyatéka nagyrészt máig feldolgozatlan. – Fm. Hangzatka (r., 1924); A fekete ember (r., 1926); A világ ura (tudományos-fantasztikus r., 1929); A jöttment (r., 1932); Hová? (tudományos-fantasztikus r., 1934); Mikor az óra üt (r., 1943). – Ir. Sziklay László: Egy kassai polgár emlékei (életrajz, 2002).
Szikora György
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák...megnyit →
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák...megnyit →
Részletek
(* 1947. márc. 2. Tardoskedd, † 2005. dec. 12. Pozsony) Válogatott labdarúgó, edző. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1965). A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett edzői oklevelet (1982). Első osztályú csapatokban (Inter Bratislava, ČH Bratislava, DAC Dunaszerdahely), ill. Bécsben játszott. 21-szer volt csehszlovák válogatott. Később számos első- és másodosztályú labdarúgó csapat edzőjeként tevékenykedett. – Ir. Batta György: Szikora, a fehér Pelé (életrajz, 1995).
Szilas (Brestovec)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Nagymegyertől K-re. L: [1921] – 293, ebből 292 (99,7%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 473, ebből 450 (95,1%) magyar, 10 (2,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 452 (95,6%) magyar, 11 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 299 r. k., 89 ref., 3 gör. kat.
Szilassy Béla
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
Részletek
Szilassy Béla (FI)
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy évvel később a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetségének ügyvezető elnökévé választották. A Magyar Nemzeti Párt1925-ös megalakulásakor annak egyik alelnöke lett. 1929-től 1935-ig a Magyar Nemzeti Párt, 1937–1938-ban pedig az Egyesült Magyar Párt szenátora volt a prágai törvényhozásban. Az első bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője, a felvidéki ügyek tárca nélküli miniszterének államtitkára és az első csehszlovák földbirtokreform revízióját lebonyolító testület kormánybiztosa lett. 1944 dec.-ében Németországba távozott, Regensburgban telepedett le. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol haláláig a Magyar Felszabadító Bizottság egyik vezetőjeként tevékenykedett. – Fm. Az elszakított magyarság (tan., Buenos Aires, 1956)
Szilice (Silica)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Szilice − Ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík középső részén, Rozsnyótól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1000, ebből 983 (98,3%) magyar, 17 (1,7%) szlovák; [2011] – 562, ebből 438 (77,9%) magyar, 67 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 478 (85,1%) magyar, 34 (6,0%) szlovák. V: [2011] – 279 ref., 138 r. k., 32 gör. kat., 4 ev. – Ref. temploma 1525-ben reneszánsz stílusban épült, a 18. sz.-ban barokk, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban alakították át, a templomot körülvevő kőfalat a 16. sz. végén emelték. Környékén, a Szilicei-fennsíkon számos karsztképződmény: barlang, mélyedés, zsomboly és karrmező található. Az 1100 m hosszú védett Szilicei-jégbarlang, amelyben neolit-, bronz- és vaskori települések nyomait is feltárták, a mérsékelt éghajlati öv legalacsonyabban, 503 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő jégbarlangja. Szakadékos barlangjai közül legismertebb az ugyancsak védett 205 m mély Barazdalás-barlang. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Máté László: Sziliceföld, Sziliceföld… (2010).
Szilistye
-> Szeleste; Szilistye (Slizké)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%) szlovák, 2 (1,0%) magyar. V: [2011] – 153 r. k., 17 ev. – Ev. temploma 1798-ban, különálló harangtornya a 19. sz. elején épült barokk-klasszicista stílusban.
Szilva Emőke
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián...megnyit →
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián...megnyit →
Részletek
(* 1977. máj. 2. Zselíz) Szobrász. 1991–1993 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, 1993–1995-ben Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Középiskolában tanult. 1995-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának diákja, de tanulmányait 1997-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2001-től viszont Prágában a Képzőművészeti Akadémián folytatta: 2004-ben diplomázott. Éremművészettel is foglalkozik. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás résztvevője volt. 2003-ban elkészítette a komáromi Európa-udvar számára Hunyadi Mátyás király szobrát.
Szilva Ilona
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A...megnyit →
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A...megnyit →
Részletek
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A kecskeméti Nemzetközi Bronzöntő Szimpózium nívódíjasa. 1996-tól a komáromi Művészeti Alapiskola képzőművész szaktanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán oktat képzőművészetet. Komáromban él.