Szapu Viola Magda
(* 1951. júl. 29. Szimő) Néprajzkutató. A nagysurányi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett (1970); a budapesti ELTE-en néprajz–történelem szakos oklevelet szerzett (1978), ugyanott doktorált (1990; PhD: 2001). Egyetemi tanulmányai befejeztével a kaposvári Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzosa, muzeológusa; 1991-től ugyanott a megyei múzeum igazgatóhelyettese. Elsősorban folklorisztikával foglalkozik....megnyit →
(* 1951. júl. 29. Szimő) Néprajzkutató. A nagysurányi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett (1970); a budapesti ELTE-en néprajz–történelem szakos oklevelet szerzett (1978), ugyanott doktorált (1990; PhD: 2001). Egyetemi tanulmányai befejeztével a kaposvári Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzosa, muzeológusa; 1991-től ugyanott a megyei múzeum igazgatóhelyettese. Elsősorban folklorisztikával foglalkozik....megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 29. Szimő) Néprajzkutató. A nagysurányi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett (1970); a budapesti ELTE-en néprajz–történelem szakos oklevelet szerzett (1978), ugyanott doktorált (1990; PhD: 2001). Egyetemi tanulmányai befejeztével a kaposvári Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzosa, muzeológusa; 1991-től ugyanott a megyei múzeum igazgatóhelyettese. Elsősorban folklorisztikával foglalkozik. További könyvei, tanulmányai, cikkei földrajzilag főleg a somogyi térséghez kötődnek. – Fm. Életmódvizsgálatok a Vág völgyében. Szimő (tan., 1993).
Száraz Pál
(* 1954. máj. 22. Nagysurány) Író, költő. A Losonci Építészeti Szakközépiskolában érettségizett. Nagyfödémesen él és alkot. Főbb díjak: Vörösmarty Emlékérem (2023); Talamon Alfonz-díj (2022). – Fm. Kilométerkő (elb., 1999); Beszélő fények (elb., 2004); Falu a madárdalos fák alatt (mon., 2008); Szárda szőnyege (elb., 2014);...megnyit →
(* 1954. máj. 22. Nagysurány) Író, költő. A Losonci Építészeti Szakközépiskolában érettségizett. Nagyfödémesen él és alkot. Főbb díjak: Vörösmarty Emlékérem (2023); Talamon Alfonz-díj (2022). – Fm. Kilométerkő (elb., 1999); Beszélő fények (elb., 2004); Falu a madárdalos fák alatt (mon., 2008); Szárda szőnyege (elb., 2014);...megnyit →
Részletek
(* 1954. máj. 22. Nagysurány) Író, költő. A Losonci Építészeti Szakközépiskolában érettségizett. Nagyfödémesen él és alkot. Főbb díjak: Vörösmarty Emlékérem (2023); Talamon Alfonz-díj (2022). – Fm. Kilométerkő (elb., 1999); Beszélő fények (elb., 2004); Falu a madárdalos fák alatt (mon., 2008); Szárda szőnyege (elb., 2014); Állatkertben (leporelló, 2016); Dombon törik a diót. Nyitra környéki mondókák, gyermekjátékok (2017); A sah drágakövei (elb., 2017); Tarka lepke (gyermekv., 2021); Holdfényben (elb., 2021); Az éneklő mákdaráló (elb., 2022).
Szarka László
(* 1953. aug. 20. Klobusic [Klobušice]) Történész. Galántán érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1976). 1976–1977-ben az SZTA Történettudományi Intézetének ösztöndíjasa, 1977–1985 között a CSTA budapesti kutatócsoportjának tudományos ügyintézője, 1986–1995 között az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1995–1998...megnyit →
(* 1953. aug. 20. Klobusic [Klobušice]) Történész. Galántán érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1976). 1976–1977-ben az SZTA Történettudományi Intézetének ösztöndíjasa, 1977–1985 között a CSTA budapesti kutatócsoportjának tudományos ügyintézője, 1986–1995 között az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1995–1998...megnyit →
Részletek
Szarka László (ST)
(* 1953. aug. 20. Klobusic [Klobušice]) Történész. Galántán érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1976). 1976–1977-ben az SZTA Történettudományi Intézetének ösztöndíjasa, 1977–1985 között a CSTA budapesti kutatócsoportjának tudományos ügyintézője, 1986–1995 között az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1995–1998 között megbízott osztályvezetője, majd programigazgatója (Kisebbségkutató Műhely, 1998–2000-ben). 2001-től az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, 2009–2012 között a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja. 1977-től Budapesten él. Elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség múltjával, a 20. századi csehszlovák–magyar kapcsolatokkal, a Kárpát-medence kisebbségeinek helyzetével foglalkozik. – Főbb díjak: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2024); Fehér Kettőskereszt Érdemrend III. fokozata (2024); Lánchíd-díj (2009) – Fm. A szlovákok története (1993); Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867–1918 (1995); A közép-európai államok kapcsolatai (1997); Duna-táji dilemmák (1998); Közösségi léthelyzetek – közösségi alternatívák (2004).
Szarufaragás
Részletek
Az állattartás jelentőségével magyarázható az Ung-vidéken virágzó pásztorművészet kialakulása. A szürke-magyar szarvasmarha szarvából tülköt, ivószarut, sótartót (sópotrokot), fésűtartót stb. készítettek. Munkáikat gazdag virág (főleg tulipán) ornamentikával díszítették.
Szász (Sása)
Részletek
1940-ben Lég néven Nagyléggel és Kisléggel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 348, ebből 347 (99,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 334 r. k., 13 izr., 1 ev.
Szaszák György 1.
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →
Részletek
Szaszak Gyorgy (FI)
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 2003–2004 között ismét az Új Szó munkatársa. 2004– től az XL PIXEL STUDIO főszerkesztője, valamint az STV, RTVS, MTVA külső munkatársa. Kassán él. 2023-ban Kassa Város Díjat kapott. – Fm. Kassai műtermek. (2000); Košickí výtvarníci. (2000); Kassa műemlékei, Die Kunstdenkmäler von Kaschau. (2002); Pamätihodnosti mesta Košice, Monuments of Košice. (2002); Élesztőtégelyünk: A kassai ipari. (2012); Kassai kapuk. (2013). Dokumentum filmek: Divadlo Thália Színház, 2007; Debrődi csoda, 2008; Stószi metamorfózisok, 2008; Keresések égen-földön /Debrődi Szent László búcsú,/ 2009; Lánc-lánc, Alsólánc, alsólánci élet, 2009; Színháztól színházig, 2009.
Szaszák György 2.
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →
Részletek
Szaszák György (SZM)
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől szembe (Budapest); 2011: Transart communication 2011. (Érsekújvár). – Csoportos kiállítások: 2008: New media in the army place (Kassa); 2008: Body in Slovakia (Bielefeld, Németország); 2009: Kisok II (Zsolna); 2009: Z TECHNICKÝCH PRÍČIN OTVORENÉ (Nitra); 2009: Body in Slovakia (Söul, Dél-Kórea); 2010: ART STAYS 8 (Ptuj, Szlovénia); 2011: Periscope (Kassa).
Szászi Zoltán
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös...megnyit →
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös...megnyit →
Részletek
Szászi Zoltán (ST)
(* 1964. márc. 26. Tornalja) Költő, író, publicista, Zeherjén él. 1979-től kezdtek megjelenni írásai az Új Ifjúság hasábjain. 1983-tól az Iródia nevű csoport tagjaként az Iródia füzetekben, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1990 óta az Irodalmi Szemle, majd később a Kalligram, a Szőrös Kő, a Katedra, az IFI magazin, a Vasárnap, a Gömörország és egyéb külföldi lapokban, világhálós honlapokon jelentek meg írásai. A Gömörország című lapnak 2000—2001 között a főszerkesztője volt.2002-től 2013-as nyugdíjaztatásáig az Új Szó című napilap regionális tudósítójaként dolgozott, jelenleg rokkantnyugdíjas. Az írott sajtó mellett a Pátria Rádió adásában rendszeresen voltak hallhatók jegyzetei. Több kötetet szerkesztett a Plectrum kiadónál. A Rovart című kulturális galériaként működő honlap több rovatát is vezette évekig. Újságíróként riportokat, interjúkat, tárcákat, jegyzeteket közöl. Főbb díjak: Arany Opus Díj (2018, 2012); Talamon Alfonz-díj (2013) – Fm. Tenger (v., 1996), Sziget (v., 2002), Forgácsok (publicisztika, 2004), Távolban Föld (v., 2005), Alátét (publicisztika, 2006), A krónikás könyve (v., 2008), Kamasz (verses képregény, Gyenes Gáborral, 2009), A felejteni nem tudás gyönyörűsége és szomorúsága (r., 2009), Kilátó (v., 2012), Zimankó és a Város Szíve (r. 2012), Mi volt (v., 2013), Belenéz (v., 2014), Elbújt (elb., 2014), A szokott helyen, hatkor (r., 2015), Bábukák (kisvárosi panoptikum, 2016), Séta vidéken (publicisztika, 2018). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Száz Pál
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a...megnyit →
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a...megnyit →
Részletek
(* 1987. ápr. 20. Vágsellye) Író, szerkesztő. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett (2006), a Pozsonyi Művészeti Főiskola Színház Karának Rendezői és Dramaturgiai Tanszékén végzett (2013), közben (2009 és 2010 között) a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2011 és 2012 között a Pátria Rádió szerkesztője, 2013 és 2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2017-től a Kalligram folyóirat szerkesztője. Pozsonyban él. Halott föld, halott lányok c. novelláskötete 2014-ben szlovákul is megjelent (Gabriela Magová ford.). Főbb díjak: Madách Imre nívódíj (2023); Sziveri János-díj (2022), Talamon Alfonz-díj (2018); Arany Opus Díj (2009). – Fm. Arcadia (r., 2011); Halott föld, halott lányok (elb., 2013); Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium (elb., 2017); „Haszid vérző Kisjézuska”. Kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben (mon., 2020); A tizedik kapu. A haszidizmus hatása a magyar irodalomra (mon., 2022).
Százd (Sazdice)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i részén, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 692, ebből 588 (85,0%) magyar, 72 (10,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 238 (49,2%) magyar, 234 (48,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (51,9%) magyar, 216 (44,6%) szlovák....megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i részén, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 692, ebből 588 (85,0%) magyar, 72 (10,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 238 (49,2%) magyar, 234 (48,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (51,9%) magyar, 216 (44,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Százd – r. k. templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i részén, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 692, ebből 588 (85,0%) magyar, 72 (10,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 238 (49,2%) magyar, 234 (48,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (51,9%) magyar, 216 (44,6%) szlovák. V: [2011] – 346 r. k., 75 ev., 6 ref., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Gótikus stílusú r. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. végén, ev. temploma 1885–86-ban, a ma már romos állapotú barokk Hellenbach-kúria a 18. sz.-ban épült.
Szeberényi Judit
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen védte meg A csehszlovákiai magyar tanulók irodalmi érdeklődése c. kandidátusi disszertációját. 1957–1961-ben a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvtár bibliográfusa, 1962-től nyugdíjazásáig a nyitrai Pedagógiai Főiskola neveléstudományi tanszékének adjunktusa volt. Tudományos kutatómunkája középpontjában főleg az irodalmi érdeklődés vizsgálata állt. Több irodalmi nevelés tankönyv, ill. módszertani kézikönyv társszerzője. 1998-ban Katedra-díjjal jutalmazták.
Szeberényi Zoltán
(* 1930. aug. 11. Komárom) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. A komáromi gépészeti szakközépiskolában levelezői szakon érettségizett (1953); a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1957). 1957–1960-ban a galántai gimnázium, 1960–1995 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének oktatója (1968–1974-ben, ill. 1980–1985-ben tanszékvezető),...megnyit →
(* 1930. aug. 11. Komárom) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. A komáromi gépészeti szakközépiskolában levelezői szakon érettségizett (1953); a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1957). 1957–1960-ban a galántai gimnázium, 1960–1995 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének oktatója (1968–1974-ben, ill. 1980–1985-ben tanszékvezető),...megnyit →
Részletek
Szeberényi Zoltán (FI)
(* 1930. aug. 11. Komárom) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. A komáromi gépészeti szakközépiskolában levelezői szakon érettségizett (1953); a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1957). 1957–1960-ban a galántai gimnázium, 1960–1995 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének oktatója (1968–1974-ben, ill. 1980–1985-ben tanszékvezető), 1985-től docense. Bölcsészdoktor, kandidátus (1972). 1995-től Komáromban él. Irodalomtörténészként a két vh. közötti, valamint a második vh. utáni szlovákiai magyar irodalommal foglalkozik. Tucatnyi tankönyvet, egyetemi jegyzetet írt. Hézagpótló összegző antológiák és szöveggyűjtemények összeállítója; több szakmai szervezet tagja, az 1990-es évek első felében elnöke volt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának is. Főbb díjai, kitüntetései: Fábry Zoltán-díj (1989); Katedra-díj (1998); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2000); Szenczi Molnár Albert Alapítvány díja (2001); Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001); A Magyar Művészetért Alapítvány Díja (2001); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2006). – Fm. A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete (mon., 1972); Visszhang és reflexió (tan., 1986); Arcok és művek (íróportrék, 1988); Duba Gyula szépirodalmi munkássága tükrében (mon., 1997); Ozsvald Árpád (mon., 2000); Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999 I–II. (portréesszék, 2000–2001); Turczel Lajos (mon., 2002).
Széchenyi Reformmozgalom
Csehszl. magyar egyetemi ifjúsági csoport. 1934-ben a megszűnt Magyar Munkaközösség néhány tagja szervezte meg azzal a céllal, hogy közös táborba vonja a katolikus Prohászka Köröket és a protestáns ifjúsági egyesületeket (Magyar Protestáns Baráti Kör, Bethlen Gábor Mozgalom). Vezetői (Zapf László, Ónodi Zoltán) a Prágai...megnyit →
Csehszl. magyar egyetemi ifjúsági csoport. 1934-ben a megszűnt Magyar Munkaközösség néhány tagja szervezte meg azzal a céllal, hogy közös táborba vonja a katolikus Prohászka Köröket és a protestáns ifjúsági egyesületeket (Magyar Protestáns Baráti Kör, Bethlen Gábor Mozgalom). Vezetői (Zapf László, Ónodi Zoltán) a Prágai...megnyit →
Részletek
Csehszl. magyar egyetemi ifjúsági csoport. 1934-ben a megszűnt Magyar Munkaközösség néhány tagja szervezte meg azzal a céllal, hogy közös táborba vonja a katolikus Prohászka Köröket és a protestáns ifjúsági egyesületeket (Magyar Protestáns Baráti Kör, Bethlen Gábor Mozgalom). Vezetői (Zapf László, Ónodi Zoltán) a Prágai Magyar Hírlapban fejtették ki elveiket, s 1935 nyarán kétnapos ankétot szerveztek Beregszászon. Egységesítő törekvéseik főleg azért maradtak sikertelenek, mert a Prohászka Körök akkor már nagy teret szereztek a kat. ifjúság körében, s kitűnő, stabil folyóiratuk is volt. – Ir. Széchenyi Reformmozgalom (Magyar Írás, 1934); Estók Gyula: Egy akadémiai ankét margójára (Magyar Írás, 1935/7); Ónodi Zoltán: Kelt Prága, 1938… (1939).
Szécsényke
-> Ipolyszécsényke; Szécsényke (Sečianky)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 525, ebből 495 (94,3%) magyar, 15 (2,9%) szlovák; [2011] –385, ebből 287 (74,5%) magyar, 62 (16,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (79,5%) magyar, 36 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 339 r. k....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 525, ebből 495 (94,3%) magyar, 15 (2,9%) szlovák; [2011] –385, ebből 287 (74,5%) magyar, 62 (16,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (79,5%) magyar, 36 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 339 r. k....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 525, ebből 495 (94,3%) magyar, 15 (2,9%) szlovák; [2011] –385, ebből 287 (74,5%) magyar, 62 (16,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (79,5%) magyar, 36 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 339 r. k. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz. végén késő gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Kozma és Damján-) templomát 1754-ben barokkosították; a rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A plébánia mellett klasszicista stílusú kő harangláb áll.
Szécsénykovácsi (Kováčovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 582, ebből 495 (85,1%) magyar, 29 (5,0%) szlovák; [2011] – 375, ebből 206 (54,9%) magyar, 140 (37,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 244 (65,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 582, ebből 495 (85,1%) magyar, 29 (5,0%) szlovák; [2011] – 375, ebből 206 (54,9%) magyar, 140 (37,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 244 (65,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 582, ebből 495 (85,1%) magyar, 29 (5,0%) szlovák; [2011] – 375, ebből 206 (54,9%) magyar, 140 (37,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 244 (65,1%) magyar, 102 (27,2%) szlovák. V: [2011] – 236 r. k., 89 ev., 2 ref., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. A barokk-klasszicista stílusú Szent-Ivány-kúria és a rokokó-klasszicista Herrmann-kúria egyaránt a 18. sz. második felében, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 2004-ben épült. A község központjában található Krúdy-emlékoszlopot, Krúdy Gyula itt élt és a falu temetőjében nyugvó dédszülei emlékére állították 2004-ben. ~ a lovassportok egyik központja, évente megrendezett nemzetközi lovasverseny színhelye. 2012. febr. 24-én felavatták az új, ~-t Pöstyénpusztával (Mo.) összekötő Ipoly-hidat.
Szeder Irma
(* 1928. aug. 17. Tany) Pedagógus, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Tanyon végezte. A pozsonyi Pedagógiai Gimnázium után a felső tagozatra szóló végzettséget a Nyitrai Pedagógiai Intézetben szerezte meg magyar nyelv, történelem és zenei nevelés szakon (1963). Pedagógusként nyugdíjba vonulásáig Nagymegyeren dolgozott (1950–1987). 28 éven...megnyit →
(* 1928. aug. 17. Tany) Pedagógus, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Tanyon végezte. A pozsonyi Pedagógiai Gimnázium után a felső tagozatra szóló végzettséget a Nyitrai Pedagógiai Intézetben szerezte meg magyar nyelv, történelem és zenei nevelés szakon (1963). Pedagógusként nyugdíjba vonulásáig Nagymegyeren dolgozott (1950–1987). 28 éven...megnyit →
Részletek
Szeder Irma (csa)
(* 1928. aug. 17. Tany) Pedagógus, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Tanyon végezte. A pozsonyi Pedagógiai Gimnázium után a felső tagozatra szóló végzettséget a Nyitrai Pedagógiai Intézetben szerezte meg magyar nyelv, történelem és zenei nevelés szakon (1963). Pedagógusként nyugdíjba vonulásáig Nagymegyeren dolgozott (1950–1987). 28 éven keresztül vezette a nagymegyeri alapiskola nagyok kórusát. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. – Elismerések, kitüntetések: „Példás pedagógus” (Oktatási Minisztérium, 1961); „Érdemes pedagógus” (a Szlovák Köztársaság Kormánya, 1979); „Kitüntetés az építésben szerzett érdemekért” (Csehszlovák Szocialista Köztársaság köztársasági elnöke, 1986).
Szekeres György; Singer
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett...megnyit →
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett...megnyit →
Részletek
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett a francia ellenállásban. Munkatársa volt a Korunknak, a Szabad Szónak és a párizsi Üzenetnek. 1945 után Mo.-on élt, külügyi szolgálatban dolgozott. 1949-ben hamis vádak alapján bebörtönözték, 1955-ben szabadult. A 60-as évek végétől az Európa Kiadó főszerkesztője, majd irodalmi vezetője volt. Csehből Olbracht és Čapek, franciából Victor Hugo, Stendhal és Aragon műveit fordította magyarra. – Fm. Írók írókról (szerk., 1970). – Ir. Gyergyai Albert: Szekeres Györgyről (Nagyvilág, 1973/4); Hermann István: Szekeres György (Kritika, 1973); Vadász Ferenc: Szekeres György (Népszabadság, 1984. júl. 4.); Szekeresné Varsa Vera: Szalamandra a tűzben (emlékirat, 1985).
Szelény (Seľany)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 264, ebből 164 (62,1%) magyar, 96 (36,4%) szlovák; [2011] – 204, ebből 111 (54,4%) szlovák, 92 (45,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 121 (59,3%) magyar, 81 (39,7%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 264, ebből 164 (62,1%) magyar, 96 (36,4%) szlovák; [2011] – 204, ebből 111 (54,4%) szlovák, 92 (45,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 121 (59,3%) magyar, 81 (39,7%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 264, ebből 164 (62,1%) magyar, 96 (36,4%) szlovák; [2011] – 204, ebből 111 (54,4%) szlovák, 92 (45,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 121 (59,3%) magyar, 81 (39,7%) szlovák. V: [2011] – 190 r. k., 11 ev. – Az egykor a Gyürky család temetkezési helyéül is szolgált r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1850-ben késő klasszicista stílusban épült. A mára teljesen átalakított Gyürky-kúria falán 1997-ben leplezték le a helyi születésű Gyürky Antal (1817–1890) borász, közgazda emléktábláját.
Szelepcsényi Sándor
(* 1945. máj. 15. Pozsonypüspöki) Helytörténész, számítástechnikus. Családja 1947 márc.-ában kalandos körülmények között, a Duna jegén átkelve hagyta el Csehszl.-t, és Rajkán lelt új otthonra. Később szüleivel Rákoskertre költözött és itt végezte el 1951–1959 között az általános iskolát. 1959–1963-ban a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban...megnyit →
(* 1945. máj. 15. Pozsonypüspöki) Helytörténész, számítástechnikus. Családja 1947 márc.-ában kalandos körülmények között, a Duna jegén átkelve hagyta el Csehszl.-t, és Rajkán lelt új otthonra. Később szüleivel Rákoskertre költözött és itt végezte el 1951–1959 között az általános iskolát. 1959–1963-ban a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban...megnyit →
Részletek
(* 1945. máj. 15. Pozsonypüspöki) Helytörténész, számítástechnikus. Családja 1947 márc.-ában kalandos körülmények között, a Duna jegén átkelve hagyta el Csehszl.-t, és Rajkán lelt új otthonra. Később szüleivel Rákoskertre költözött és itt végezte el 1951–1959 között az általános iskolát. 1959–1963-ban a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tanult. 2005-ös nyugdíjva vonulása után érdeklődése a helytörténet felé fordult. Pozsonypüspökivel és itt maradt rokonaival, ismerőseivel kényszerű távozása után sem szakadt meg a kapcsolata. Az ő kezdeményezésére alapították meg a „Pozsonypüspöki Magyarságának Megmaradásáért” díjat, amelyet a település javáért munkálkodó személyeknek ítélnek oda. – Fm. Rákoskert története (2005); A Szelepcsényi család története 1598–2009 (2009); Pozsonypüspöki, ahogyan az emlékeimben él (2010); Templomunk, a pozsonypüspöki Szent Miklós anyaegyház (szlovákul is, 2012); Pozsonypüspöki és Szúnyogdi temetője (2014).
Széles Aranka
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
Részletek
Széles Aranka (TSZA)
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku. [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szeleste; Szilistye (Slizké)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) szlovák; [1991] – 157, ebből 114 (72,6%) szlovák, 43 (27,4%) magyar; [2011] – 208, ebből 178 (85,6%) szlovák, 4 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 181 (87,0%) szlovák, 2 (1,0%) magyar. V: [2011] – 153 r. k., 17 ev. – Ev. temploma 1798-ban, különálló harangtornya a 19. sz. elején épült barokk-klasszicista stílusban.
Szelőce (Selice)
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Vágsellyétől DK-re. L: [1921] – 1667, ebből 1209 (72,5%) magyar, 277 (16,6%) roma, 146 (8,8%) szlovák; [2011] – 2859, ebből 1416 (49,5%) magyar, 1241 (43,4%) szlovák, 107 (3,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1530 (53,5%) magyar, 1043 (36,5%) szlovák, 181 (6,3%) roma. V: [2011] – 2254 r. k., 219 ref., 26 ev., 2 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovákok települtek. R. k. (Szt. Mihály-) temploma 1787-ben klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Osztényi Leander Alapiskola) rendelkezett. – 1947-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Magyarsókot.
Szemere
-> Komáromszemere; Szemere (Semerovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V: [2011] – 1067 r. k., 10 ev., 9 gör. kat., 2 ref. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A második vh. után a faluba újabb, szlovákiai és romániai szlovák telepesek költöztek. Középkori alapokon álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. közepén barokk stílusban épült, 1812-ben klasszicista stílusban alakították át.
Szemet (Kalinkovo)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 465, ebből 463 (99,6%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1170, ebből 849 (72,6%) szlovák, 296 (25,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 846 (72,3%) szlovák, 295 (25,2%) magyar. V: [2011] – 838 r. k., 23 ev., 6 gör. kat., 5 ref. – A második vh. után magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és romániai szlovákok települtek. R. k. (Assisi Szt. Ferenc-) temploma 1910-ben neoromán stílusban épült, 1260 körül emelt román kori r. k. temploma az 1930-as évek óta romokban áll.
Szénássy Árpád
(* 1953. márc. 20. Komárom, † 2005. dec. 4. Komárom) Helytörténész, könyv- és lapkiadó. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1972), a prágai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki oklevelet (1977). 1977–1990-ben mezőgazda Komáromban; 1990–1995-ben a város alpolgármestere. 1995–2005-ben a Komáromi Nyomda és Kiadó társtulajdonosa, a KT...megnyit →
(* 1953. márc. 20. Komárom, † 2005. dec. 4. Komárom) Helytörténész, könyv- és lapkiadó. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1972), a prágai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki oklevelet (1977). 1977–1990-ben mezőgazda Komáromban; 1990–1995-ben a város alpolgármestere. 1995–2005-ben a Komáromi Nyomda és Kiadó társtulajdonosa, a KT...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 20. Komárom, † 2005. dec. 4. Komárom) Helytörténész, könyv- és lapkiadó. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1972), a prágai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki oklevelet (1977). 1977–1990-ben mezőgazda Komáromban; 1990–1995-ben a város alpolgármestere. 1995–2005-ben a Komáromi Nyomda és Kiadó társtulajdonosa, a KT Kiadó igazgatója. Első cikkei mezőgazdasági témákkal foglalkoztak, később tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányokat, könyveket írt. Az általa vezetett kiadóban több száz helytörténeti füzet és kötet jelent meg. Alapítója volt a Múltunk emlékei c. havilapnak. Meszlényi István komáromi nyomdaigazgatóval helyreállított és felújított egy csúzi nemesi kúriát, ahol tudományos felolvasó délutánokat szervezett, ill. megalapította a csúzi székhelyű Művelődéstörténeti Intézetet (2002). Korai halála miatt félbeszakadt az Árpád-kori templomokat bemutató lexikona további köteteinek kiadása. – Fm. Heténytől Pápáig. Tarczy Lajos életútja (mon., 1983); Feszty Adolf élete és pályája (mon., 1993); A komáromi hírlapírás 200 éves története 1789–1989 (mon., 1994); A népi élelmiszer előállításától az ipari feldolgozásig Komárom megyében 1945-ig (1997); Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei (1999); Árpád-kori templomok lexikona I. Nyitrai kerület (2002); Árpád-kori templomok lexikona II. A nagyszombati és pozsonyi kerület (2003); Komárom – a Duna Gibraltárja (tan., Szénássy Zoltánnal, 2006).
Szénássy Zoltán
(* 1925. okt. 10. Komárom, † 2011. nov. 29. Komárom) Helytörténész, tanár. Pápán érettségizett (1944), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. 1951–1985 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt. Elsősorban Komárom híres szülötteiről, nevezetességeiről és Komárom környékének...megnyit →
(* 1925. okt. 10. Komárom, † 2011. nov. 29. Komárom) Helytörténész, tanár. Pápán érettségizett (1944), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. 1951–1985 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt. Elsősorban Komárom híres szülötteiről, nevezetességeiről és Komárom környékének...megnyit →
Részletek
Szénássy Zoltán
(* 1925. okt. 10. Komárom, † 2011. nov. 29. Komárom) Helytörténész, tanár. Pápán érettségizett (1944), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. 1951–1985 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt. Elsősorban Komárom híres szülötteiről, nevezetességeiről és Komárom környékének múltjáról írt, s tartott ismeretterjesztő előadásokat. 2000-ben kezdeményezte a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület újraalapítását. – Díj: Pro Probitate – A Helytállásért díj (2009). – Fm. Klapka György élete (tan., 1977); Jókai nyomában (tan., 1982); Adyfalvától a csucsai kastélyig (tan., 1983); Komáromi Olympos (tan., 1984); Új komáromi Olympos (tan., 1987); Komárom ostroma 1849-ben (tan., 1989); Lehár (tan., 1990); A komáromi magyar királyi 22. gyalogezred (tan., 2000); Komáromi krónikás (tan., 2003); Komárom – a Duna Gibraltárja (tan., Szénássy Árpáddal, 2006).
Szenc (Senec; Wartberg)
Részletek
Szenc − Török-ház (BF)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh és morva, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 11 445 (67,1%) szlovák, 2542 (14,9%) magyar, 142 (0,8%) cseh, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9468 r. k., 1093 ev., 137 ref., 101 gör. kat., 31 izr. – Egykori mezőváros, amely középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. A 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1960-ban, 1922-ben elvesztett járási székhely rangját előbb 1949–60 között, majd 1996-ban kapta vissza. Határába, az Esterházy család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, majd a második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, s helyükre magyarországi szlovákokat költöztettek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) templomát a 17. sz.-ban reneszánsz, 1740-ben barokk stílusban építették át; reneszánsz kúriája (az ún. Török-ház), barokk stílusú r. k. (Szentháromság-) kápolnája, valamint a piaristák egykori kolostora a 17. sz.-ban, a jelenleg romos állapotú ortodox zsinagógája 1825-ben épült (a 20. sz. elején szecessziós stílusban építették át). A Csemadok a helyi születésű Szenczi Molnár Albert (1564–1639) nyelvtudós, zsoltárfordító emlékére 1966 óta évente megrendezi ~en a Szenczi Molnár Albert Napokat. Szenczi Molnár Albertnak a város főterén álló szobrát, Nagy János szobrászművész alkotását, 1995-ben avatták fel. Az 1950-es években kétnyelvű járási hetilapja jelent meg JRD-Náš cieľ – EFSz-Célunk, majd Za krajší život – Szebb Életért címmel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), gimnáziummal (Szenczi Molnár Albert Gimnázium), Leány Középiskolával és Vállalkozói Szakközépiskolával rendelkezett. Jelenleg építőanyag- és élelmiszeripara jelentékeny, a város melletti 150 ha-os Napos-tó kedvelt üdülőhely.
Szenc − a zsinagóga romos épülete (BF)
Szenc − Szenci Molnár Albert szobra (BF)Szenci járás
Részletek
A Szenci járás térképe (CsT)
A mai ~ területén 1923-tól 1938-ig négy járás osztozott meg: a Modori (Modra), a Pozsony vidéki, a Somorjai és a Galántai járások. 1938 és 1945 közt a terület D-i és K-i települései Mo.-hoz tartoztak, a Szl.-nál maradt falvak a Pozsony-vidéki járáshoz kerültek. A ~ először 1949-ben alakult meg, s a Pozsonyi kerületbe tartozott. 1960-ban a ~ megszűnt, nagyobbik része Szenccel egyetemben a Pozsony-vidéki járás része lett, 10 keleti községe pedig a Galántai járáshoz került. A ~ 1996-ban jött létre újra, s a Pozsonyi kerületbe kapott besorolást. A járás a Kisalföld északnyugati peremén terül el. A jan.-i középhőmérséklet –2,3 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 552 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 33–35 mm). Területe 359,9 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 66 265 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 9134 fő volt. A lakosság nemzetiségi összetételében a 3. legszámosabb populációt a cseh nemzeti kisebbség tagjai alkotják (lélekszámuk 445 fő), őket az német nemzeti kisebbség (96 fő) követte. A népesség korösszetétele az országos átlagtól kedvezőtlenebb (a 0–14 évesek részaránya 17% alatt van). A járáshoz összesen 29 település tartozik, közülük egy városi jogállású: Szenc (17 050). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A járás (hasonlóan a Dunaszerdahelyi és Galántai járásokhoz) gazdasági mutatói, a Pozsonyhoz közeli fekvés miatt, az országban a legjobbak közé tartoznak (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 5,91% volt, míg az átlagkeresetek szintén sokkal kedvezőbbek mint a többi dél-szlovákiai járásban – 2012-ben a járásban az átlagkeresetek nagysága 866 € volt, szemben az országos 881 € átlagkeresettel). A járás humán erőforrásának a döntő hányada a szomszédos Pozsonyban dolgozik. A járásban jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozások a logisztikát leszámítva nem találhatók, a járás határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőipar, a malomipar és a hulladék-feldolgozóipar bír. A mezőgazdasági termelés természeti adottságai kitűnőek, a szántók aránya magas. A járás legmeghatározóbb idegenforgalmi vonzerejét a szenci Napos-tó jelentik.
A Szenci járás etnikai térképe (2011) (HK)Szenczi Molnár Albert Napok
Részletek
1965 óta a Csemadok által évente megrendezett kulturális napok Szencen. Célja Szenczi Molnár Albert, a város szülötte emlékének felelevenítése, hagyatékának, örökségének ápolása. A többnapos rendezvényen főként színházi előadások, irodalmi összeállítások, társadalomtudományi előadások kapnak helyet.