Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 77 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 75 76 77 78 79 84
84 találat

1921. február 1. : A Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztőségi kérdéseire válaszoltak a ruszinszkói magyar pártvezetők. Kerekes István (keresztényszocialista párt): „hogyan képzelem el a különböző nemzetiségű társadalmak egybekapcsolódását Ruszinszkóban? Röviden – ma még nem kívánatos, tán holnap sem, mindenesetre várjunk. E várakozással a magyarság mind jobban tömörül, a még közöttük lévő társadalmi, vallási és politikai elvi nézetek letompulnak s rájövünk, hogy egymásra vagyunk utalva úgy társadalmi, kulturális, mint gazdasági tekintetben s belátjuk, hogy közös, egyetértő szervezkedéssel biztosíthatjuk magunknak azon jogokat és előnyöket, melyeket a békeszerződés részünkre megállapított.” Egry Ferenc (kisgazdapárt): „Az együtt élők és egymással karöltve haladni akarók csak úgy lehetnek békében, ha magát mindegyik egyenlőnek érezheti, csak úgy élhetnek békében, ha nincs anyag a keserűségre, az összeveszésre.” Korláth Endre (magyar jogpárt és magyar pártszövetség) azzal kapcsolatban, hogy történt-e közeledés a csehszlovák társadalom részéről a magyarság felé, elmondta: „Igen, történt. Mi a közeledést azonban mindannyiszor tisztelettel bár, de elhárítottuk, mert e közeledést mai helyzetünkben nem annyira megtiszteltetésnek, mint inkább szégyenpadra ültetésnek tekintettük. […] A magyar és ruszin társadalom együttműködésére vonatkozóan minden törekvés pedig felesleges, mert a két társadalom már évszázadok óta él és ekképpen egybeforrt.”

1921. január : Husák nemzetvédelmi miniszter lapnyilatkozata: „Szlovenszkóban és Ruszinszkóban levő katonaságra, amely Cseh- és Morvaországból származik s másrészt Szlovenszkó és Ruszinszkó katonáinak Csehországban való elhelyezésére a csehek és szlovákok közötti kötelék megerősítése szempontjából van szükség és azért is, mert ezzel az egyirányú kultúra fejlődését az állam minden végében szintén erősítik.” – Megszűnt Ungváron az igazságügyi referátus, az országrész ügyei a kassai ítélőtáblához kerültek. – Ungváron megalakult a Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz részére. „A biztosítás összes ágazataival foglalkozik.” – A magyar pártok szövetsége Kárpátalján körutat szervezett, melynek keretében sorra alakultak meg a szövetségbe tartozó magyar pártok helyi szervezetei. Beregszászban a jogpárt, Nagyszőlősön szintén (elnök: Morvay Zoltán), valamint Huszton és Rahón is, Técsőn a kisgazdák (Ács Lajos Sámuel) és a jogpárt (Ágoston József), Visken pedig a kisgazdák (Peleskey Sándor), a jogpárt (Deutsch Jenő), a keresztényszocialisták (Koller Béla) szereztek híveket. – A tanügyi hatóság elrendelte, hogy az év végéig Kárpátalja minden „idegen nyelvű” tanítójának vizsgát kell tenni ruszin nyelvből, Csehszlovákia földrajzából, történelméből, Podkarpatszka Rusz történelméből. – Havas Emilnek, az Ungvári Közlöny szerkesztőjének Bécsben nyilatkozott az ott tartózkodó Gratz Gusztáv, az első Teleki-kormány külügyminisztere, aki kifejtette: a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokban „Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egészen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarattal fogja kezelni”. Havas kérdése: „Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyarországhoz?” A külügyminiszter válasza: „Ha a csehszlovák kormánynak épp úgy szívén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta magyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő rendezést találjon.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / Bécs / Kisrát / Nagyrát / Ungvár / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / Beregszász / Berehove / Papp Antal / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Havas Emil / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / egyház / színház / mezőgazdaság / képzőművészet / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1921
Rövid URL
ID237654
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. január 17–február 17. : Rómában tartózkodott Illés József budapesti egyetemi tanár, hogy „közbenjárjon a pápánál a felső-magyarországi görög katolikus rutének érdekében”. Ez idő alatt átadta a szentatyának Szabó András máramarosszigeti vikárius és Hodinka Antal egyetemi tanár suplicatióját, találkozott Septicki lembergi bazilita rendi érsekkel, aki ígéretet tett, hogy az ungvári Szent Bazil rendi atyákon keresztül fog tudakozódni Papp Antal római katolikus püspöki helynöktől a skizma felől. Illés 1921. március 18-án tett jelentést küldetéséről Budapesten a Miniszterelnökségnek. A jelentésben a legfőbb eredménynek azt nevezi, hogy ígéretet kapott, miszerint „a munkácsi és eperjesi egyházmegyék sorsában mindaddig változás nem történik, míg a jurisdictio kérdésében az orientális congregátió nem dönt”. Illés ír arról, hogy a csehszlovákiai „ruthén kérdés számára külön társadalmi szerv szükséges”. Erre a feladatra vállalkozik a Rákóczi Szövetség, melynek munkaprogramjában a következő pontok szerepelnek: 1.figyelemmel kísérni a Szentszék lépéseit a görög katolikus püspökség hovatartozása ügyében; 2.„a görög katolikus papság segélyezése a kongrua-illeték eljuttatása révén is”, mert „a sizma terjedésének legfőbb oka gazdasági és nem vallási. A nép szabadulni óhajt az őt terhelő egyházi szolgáltatások alól. A magyar és magyarbarát papság így veszíti el a talajt és a befolyást is a népre.” 3.a görög katolikus felekezeti iskolák támogatása. „Adataim szerint a nép azért adja gyermekeit a cseh állami iskolákba, ahol ukrán vagy nagyorosz nyelven tanítanak, mert ott ingyenes a tanítás.” 4.lehetővé tenni a görög katolikus értelmiség (főként a papok, tanítók) gyermekei számára a főiskolai, egyetemi tanulmányok Magyarországon való végzését; 5.megfelelő gazdasági összeköttetést teremteni; 6.kapcsolatokat létesíteni „az amerikai ruthénséggel”, amely „gazdasági és kulturális fölényénél fogva leginkább fogja a jövőben befolyásolni és irányítani” a kárpátaljai ruszinokat; 7.felvenni a kapcsolatot a ruszin és a magyar politikai pártokkal.

1921. január 16. : Beregszászban tanácskoztak a beregi, a máramarosi és az ugocsai magyarság küldöttei. Megjelent többek között Szent-Ivány József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő, az ungi magyarság képviseletében Egry Ferenc. Az ülésen kimondták az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ruszinszkói szervezetének megalakulását. Elnökké Egry Ferencet választották meg. A pártprogram többek között kimondta: támogatni kívánják a kis- és középgazdákat, követelik a szabad kereskedelem visszaállítását, a határok megnyitását a kereskedelem céljaira, felvállalják a falu kulturális felemelésének ügyét, erőfeszítéseket tesznek, hogy szövetkezeti úton mezőgazdasági hitelhez juthassanak. Határozatban mondták ki, hogy mozgalmat indítanak az Ung vármegyéből Szlovenszkóhoz csatolt községek (Kárpátaljához történő) visszacsatolása érdekében azzal a céllal, hogy megszüntessék az ebből keletkezett káros gazdasági helyzetet. – Budapesten a Szabadság téren leleplezték az elszakított területeket jelképező négy szobrot (az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János, Sidló Ferenc). Csernoch János esztergomi érsek és a különböző felekezetek képviselői megáldották a fogadalmi zászlót, melyet a bazilikában helyeztek el. A magyar kormány és Horthy Miklós kormányzó nem képviseltette magát az ünnepségen.

1921. január 15. : A csehszlovák–román határon megkezdte munkáját a határkiigazító bizottság (delimitacni comissia); feladata a két ország közötti végleges határok megállapítása, ami azt jelenti, hogy „a határ mentén fekvő községek vagyoni és földbirtokfekvési függő ügyeit kölcsönösen megoldják”. – Ungváron egy Mihail Sztarickij-darabbal bemutatkozott az 1920. július 7-én a Proszvita Egyesület keretében alakult színtársulat. Rendező: Vinyár Mihajlo. Ehhez a naphoz kötik a kárpátaljai ukrán hivatásos színjátszás megszületését. (1921. augusztus 18-tól két éven keresztül a színház rendezője Szadovszkij Mikola, 1925–1926-ban Zagarov Olekszandr, majd 1930-ig Arkasz Mikola. A színház utána csak vegetál, majd 1934-ben újjászerveződik Szadovszkij Színház néven Arkasz vezetésével.) – E naptól az útlevelet nem kell láttamoztatni a kormányzósági rendőrprefektúrán, annak kiadása a zsupáni hivatalra tartozik.

1920 folyamán : Podkarpatszka Rusz képviseli a köztársaság területének 9%-át, lakosságának 5%-át, ipari kapacitásának 0,67%-át. – Ungváron létrejött a Podkarpatszkij Bank. – Ungváron megalakult a Mozaik Kultúregyesület. – Ruszin polgári iskola nyílt Nagybereznán (1924-től cseh/szlovák párhuzamos osztályokkal). – A Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület megalapította első elemi iskoláját Munkácson (1925-ben kapott nyilvánossági jogot). – Megalakult a Nagyszőlősi Testnevelési Klub. – A területen 22 magyar, 9 ruszin, 10 orosz, 4 ukrán, 4 cseh, 3 cseh–ruszin, 3 orosz–magyar, 1 magyar–ruszin–cseh nyelvű, 5 zsidó újság jelent meg. – Új lapok indultak: Ungváron: G. Zhatkovych kormányzó hetilapja &#1056&#1095&#1089&#1094&#1085&#1098 (Ruszin) címmel (1923. február 1-jétől felelős kiadója Ehrenfeld Péter alkormányzó; utolsó, 248.száma 1923. december 31-én jelent meg); a &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1094&#1077&#1072 (Ruszin Föld), a Földműves Párt hivatalos lapja (főszerkesztő: Brascsajko Mihajlo; megszűnt 1928-ban); a cseh nyelvű Podkarpatské Hlasy és az Užhorodské Noviny (Ungvári Hírek). Az utóbbi 1921-ben &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1056&#1095&#1089&#1100 (Kárpátaljai Rusz) címmel, utána megszűnt. Munkácson: a Kárpáti Futár című hetilap Demkó Mihály szerkesztésében. Beregszászban: a kárpátaljai kisgazdapárt hivatalos orgánumaként újraindult a Beregi Hírlap.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Késmárk / Kežmarok / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Huszt / Prága / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Illés Béla / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Berzeviczy István / Gáti József / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Sáros / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Legeza Pál / Mukacseve / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Nagykaposi, Kaposi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Tusar Vlastimil / Breicha J. / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / Körmendy-Ékes Lajos / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / Református Ifjúsági Egyesület / Györke István / Apponyi Albert / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / Polena / Poljana / Remény (Nadija) Rokkantszövetség / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Klocsurak Sztepan / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / Versailles / Rizsák V. / Demkó Mihály / Tiszáninneni Református Egyházkerület / Pálóczi Czinke István / Nicsaj Vladimir / Curkanovics I. / Gagatko Andrij / Tóth András / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / Božetech Passek / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Rátz Miklós / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Toronszky Endre / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / Perecseny / Perecsin / Černy Jan / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Spenik László / Pesek J. / Czimbalinecz Miklós / Mihalkó János / Kisvárda / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Frankenberg Ede / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / Szűcs István / Révész Kálmán / Bernáth Zoltán / Monori Miksa / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Komárom / Gömör / Lelley Jenő / Komárno / Bratislava / Košice / Iža / Pöstyén
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1920
Rövid URL
ID237627
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. december : A Habsburg-szobrok eltávolítására vonatkozó törvényjavaslat szerint „Ruszinszkóban a kormányzó rendeletére mindazon szobrok, melyek a nyilvános helyeken és tereken olyan személyek részére vannak emelve, akik valamilyen módon a csehszlovák nemzet vagy az azzal társult nemzetek ellen ellenséges érzületet tanúsítottak, vagy a Habsburg és Habsburg-Lotharingiai család részére emeltettek, megállapítandó határidőn belül, eltávolítandók.” – A ruszinszkói kereskedők és iparosok mozgalmat indítottak azért, hogy az országrészben állítsanak fel önálló kereskedelmi és iparkamarát. A szakreferens kereskedelmi és ipartanácsot javasol. – Megalakult a Ruszinszkói Méhészek Egyesülete. – Ungváron megalakult a Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége. Elnök: Mermelstein Mihály. – A Mezőkaszonyi Népbank beleolvadt a Mezőkaszonyi Hitelintézetbe.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / csehszlovák törvények / Reisman Henrik / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Nagykaposi, Kaposi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / magyar pártszövetség / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / méhészet / sajtó / szakszervezetek / Kassa / Košice / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésKassa [Košice] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237624
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november : Megalakult az Egyesült Zsidópárt. Elnöke a nagyszőlősi Deutsch Jenő. – Az ungvári ortodox izraelita hitközség főrabbijává Grünwald Mórt választották meg, aki előtte Huszton volt főrabbi. – Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista képviselő interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, amelyben tiltakozott, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban „az interurbán telefonforgalomban nem engedik meg a magyar nyelvű beszélgetéseket”. – Magyarország bizottságot küldött Csapra, hogy tárgyaljon a csehszlovák hatóságokkal a záhonyi vasúti híd kijavításáról.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Zombory Dezső / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Nagyszől[l]ősi / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Iža / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237582
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november 30. : A kárpátaljai magyar pártok – magyar jogpárt, keresztényszocialista párt és kisgazdapárt – Ungváron megalakították a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségét. A határozat szerint: „a pártkereteket fenntartva egymással szövetségre lépnek s egységessé váltan, egységes irányítás mellett harcolnak a magyarság jogos törekvéseiért.” Ügyvezető elnök: Korláth Endre. December 2-án Ruszinszkói Magyar Jogpárt hivatalos lapjában, a Ruszinszkói Magyar Hírlapban Zombory Dezső felelős szerkesztő a következőket írta: „Nem egészen úgy, ahogy mi szerettük volna, de megszületett tegnap [november 30-án] a ruszinszkói magyarság egysége. - A Ruszinszkóba szorult négy megszabdalt vármegye magyarsága végre egybefogott s kéz a kézben megy a küzdelem felé, mely reá itt a nehéz napokban vár. - Mi többet szerettünk volna, mint kéz a kézben. Mi egy kezet akartunk, mely nyíltan mutassa a magyarság útját. Mi a ťpártokŤ jelzőit le akartuk mosni a magyarság lobogójáról s a pártok kereteit ledöntve, egységes táborban tudni a magyart. - Fenséges gondolat volt számunkra s hittel szolgáltuk megmozdulásunk óta annak eszméjét. Hitünk alapja, eszménk tartalma ama parancsa volt: nem kisgazda, nem keresztényszocialista, nem szociáldemokrata, nem cionista itt ma a magyar, hanem csak magyar. - A ťjogpártŤ szava is csak azért jelző számunkra, mert veszendőbe indult jogaink megmentésében a jog szó kapcsol és nem bont. De célunkért külön pártunkról is lemondtunk volna, csak együtt legyünk, csak egy kéz mutassa, merre menjen a magyar. Nem így lett. Egy kéz helyett csak kéz a kézben.”

1 75 76 77 78 79 84
84 találat