Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 76 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 74 75 76 77 78 84
84 találat

1921. március : Kárpátalja polgári igazgatásának kereskedelmi referátusa elrendelte, hogy „az új ipari kataszter elkészítése érdekében […] az összes iparigazolványok az iparhatóságoknál bemutattassanak és az illető hatóságok által láttamoztassanak”. – Távozott hivatalából Slavik Emil munkácsi zsupán. – Csehszlovákiába érkezett Doszifej szerb püspök.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Szepes / gimnázium / Munkács / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Ungvár / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Berzeviczy István / Flach Jakab / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Abaúj, Abaúj-Torna / Sáros / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagykaposi, Kaposi / Técsői, Taracvölgyi / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ehrenfeld Péter / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Frankenberg Ede / magyar pártszövetség / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / népszámlálás / sport / sajtó / zene / cigányok / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID237738
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. március 9. : Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2.nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot; 3.ismételjék meg a népszámlálást; 4.a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat; 5.vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket; 6.vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat; 7.szüntessék meg az idegenek betelepítését; 8.csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megye „idevonatkozó” részeit; 9.szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból; 10.biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét; 11.oldják meg a „nyelvkérdést”.

1921. február : Az elbocsátott közalkalmazottak szlovenszkói szövetsége memorandumot intézett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyhez csatlakoztak a ruszinszkói elbocsátottak is. – A Sáros megyei görög katolikus ruszinok mozgalmat kezdeményeztek annak érdekében, hogy Podkarpatszka Ruszhoz csatlakozhassanak. – Ótátrafüreden megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége. Elnök: Duschinszky Frigyes. Az ungvári alelnök: Hámos Aladár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Koroleve / Uzshorod / határkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / csehszlovák törvények / Hámos Aladár / Máramaros / Sáros / Ugocsa / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Földesi Gyula / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Körmendy-Ékes Lajos / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / népszámlálás / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice / Pöstyén / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pőstyén [Piešťany] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1921
Rövid URL
ID237693
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. február 15. : Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője levelet intézett az Egyesült Zsidópárt vezetőihez, melyben többek között kifejtette: „a zsidópártok felállítása óta a zsidók közül sokan úgy vélik, hogy magukat zsidó nemzetiségűeknek kell a népszámlálásnál vallaniuk.” Ez a körülmény a magyarság számarányának „károsodását eredményezné s nagyon sok helyen a magyar nyelvnek a közigazgatásban, bíráskodásban, sőt iskolákban való érvényesítését akadályozná”. – Ezen a napon országos népszámlálást tartottak (az elsőt Csehszlovákiában). A számlálóbiztosok a nemzetiséget (az 1910.évi népszámlálás alkalmával az anyanyelvet) regisztrálták. Kárpátalja összlakossága: 606 568 fő, ebből csehszlovák állampolgár 599 808.Nemzetiségi megoszlás: ruszin (’nagyorosz, ukrán, kárpátorosz’) 372 884, magyar 102 144, zsidó 80 059, cseh/szlovák 19 737, német 10 460.Felekezeti hovatartozás: görög katolikus 329 749, zsidó 93 023, evangélikus 64 703, pravoszláv 60 599, római katolikus 55 019.->1930. december 1.

1 74 75 76 77 78 84
84 találat