Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. november 22.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap (a Magyar Jogpárt hivatalos lapja) írta: „Most minden magyarnak egy mestersége van Ruszinszkóban, valamennyi: lánckovács. […] a Ruszinszkóban megalakult magyar pártoknak […] okvetlenül egyesülniük kell még a választások előtt. Ez politikai természetű törvény. […] Ha ez a közös politikai program meglesz, biztosan tudjuk, hogy az egy csoportnak sem fogja az ő külön gazdasági programját csorbítani, avagy befolyásolni, kifelé azonban meglesz az a haszna, hogy egységessé válik a magyarság és ebből az így kovácsolt láncból egyetlen szemet sem fog tudni lepattantani bármelyik ellenfél is.”

Hibát talált?

Üzenőfal