Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. január 15.

A csehszlovák–román határon megkezdte munkáját a határkiigazító bizottság (delimitacni comissia); feladata a két ország közötti végleges határok megállapítása, ami azt jelenti, hogy „a határ mentén fekvő községek vagyoni és földbirtokfekvési függő ügyeit kölcsönösen megoldják”. – Ungváron egy Mihail Sztarickij-darabbal bemutatkozott az 1920. július 7-én a Proszvita Egyesület keretében alakult színtársulat. Rendező: Vinyár Mihajlo. Ehhez a naphoz kötik a kárpátaljai ukrán hivatásos színjátszás megszületését. (1921. augusztus 18-tól két éven keresztül a színház rendezője Szadovszkij Mikola, 1925–1926-ban Zagarov Olekszandr, majd 1930-ig Arkasz Mikola. A színház utána csak vegetál, majd 1934-ben újjászerveződik Szadovszkij Színház néven Arkasz vezetésével.) – E naptól az útlevelet nem kell láttamoztatni a kormányzósági rendőrprefektúrán, annak kiadása a zsupáni hivatalra tartozik.

Hibát talált?

Üzenőfal