Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 4 5 6 7 8 9
241 találat

1929 folyamán : Kárpátalján 3598 magyar gyermeket anyakönyveztek (29,59%). – A rendőrségi bejelentő hivatal nyilvántartása szerint Munkácsnak 25 362 lakosa van (a katonaság nélkül), ebből zsidó 13 093, görög katolikus 9631, római katolikus 7192, református, evangélikus és baptista 1816, felekezeten kívüli 848, egyéb 12.– Új lapok indultak: a Ă&#1086&#1083&#1086&#1089 ćčňň˙ (Élethang) (1931 februárjától a Dolgozó Parasztok Szövetségének hivatalos lapja); Beregszászban Szabadság címmel a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt új magyar nyelvű kárpátaljai lapja. – Emlékművet állítottak Alekszandr Duchnovicsnak Ungváron. – Kárpátalján vendégszerepeltek Rózsahegyi Kálmán és Beregi Oszkár budapesti színművész. – Megjelent: Kazinczy Évkönyv 1898–1928. Szerk.: Sziklay Ferenc. Kazinczy Kiadóvállalat, Kassa. (A szerkesztői előszó szerint ez a könyv „a szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalomnak seregszemléje akar lenni” a kárpátaljai írók: Jaczkó Olga, Simon Menyhért, Rácz Pál. Alapy Gyula tanulmányából: „kerülni fogjuk a szlovenszkói irodalom megjelölést, hiszen ugyanakkor külön ruszinszkói irodalomról is kellene beszélnünk, már pedig erről új állami és politikai elhatárolásunk mellett sem volt szó sohasem.”); Gasparik Ignác–Pálesch Ervin–Hanus Gyula: Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv a szlovenszkói és podkarpatszka ruszi elemi és polgári iskolai tanítók számára. Bratislava; Stahlberger Miksa: A Skorpió. Az élet sötét mélységeiből. Kárpátia ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / református / Turócszentmárton / Martin / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Mécs László / Roma / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Vatikán / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Hrabár Konstantin / Udržal František / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Suba György / Duchnovics Alekszandr / Stahlberger Miksa / Várpalánka / Palanok / František Udržal kormánya / Stefanek A. / Juhász Michal / Szinyák / Cyprian / Fekésházy Zoltán / Bilek Ferenc / Podkarpatszka Ruszi Szesziparosok Egyesülete / Husztbaranya / Boronyava / Riga / Munkácsi Magyar Főiskolások Egyesülete / Margittay Endre / Vanderwelde / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Munkácsi Kereskedelmi Szövetkezet / Szép Ernő / Tuka Béla / (II.) Udržal-kormány / Alapy Gyula / Rózsahegyi Kálmán / Pálesch Ervin / Gasparik Ignác / Hanus Gyula / népszámlálás / egyház / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Turócszentmárton [Martin]
Év1929
Rövid URL
ID239809
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1928 folyamán : A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. – A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. – A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. – Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). – Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár–Užhorod; Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár–Užhorod; Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 6./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest Surányi Géza–Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága; Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod; Boksay Emil–Révay Gyula–Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár–Užhorod; Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803.Grünstein ny., Mukačevo–Munkács.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Balassi Bálint / Petőfi Sándor / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Csap / Németország / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Bécs / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Flachbarth Ernő / Ady Endre / Kiss László / Genf / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Szerényi Ferdinánd / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / római katolikus / Csop / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Verhovina / Hokky Károly / Bálint Miklós / Kurtyák Iván / Fülöp Árpád / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Rozsypal Antonín / Csokonai Vitéz Mihály / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Szerényi Béla / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Králik Frantisek / Mónus Gyula / Nedeczey János / Schubert Franz / Tolsztoj Lev / Munkácsi Társadalmi Klub / Ölvedi László / Dvoržak Viktor / Hegyfark / Pidhorb / Egán Ede / Munkácsi Református Otthon Kör / Gárdonyi Géza / Oláh György / Bydlo / Balogh Béla / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Bán János / Kormos Gerő / Nagy Gáspár / tartományi, járási / Várpalánka / Palanok / Danzig / Szeraphikus Szeretet Egyesület / Várady Aladár / Surányi Géza / Boksay Emil / Győrffy Lajos / Balogh Sándor / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Rothermere-akció / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Sas Andor / Pozsony / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Csápor [Čápor] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota]
Év1928
Rövid URL
ID239665
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1928. május 10. : Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

1927 folyamán : Kárpátalján 3844 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,62%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség miatti halálesetek 31 százalékát szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. – Munkácson megindult az agrárpárt hivatalos lapja &#1079&#1077&#1084&#1083&#1077&#1075&#1098&#1083&#1100&#1089&#1082&#1072˙ &#1087&#1086&#1083&#1094&#1084&#1094&#1082&#1072 (Földműves Politika) címmel. 1934-től Ungváron adták ki, megszűnt 1938-ban. – Munkácson vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész, a magyar fővárosban Unger István, a kárpátaljai színtársulat oszlopos tagja. – Ungváron Boksay József és Erdélyi Béla nyilvános festőiskolát szervezett. – Megjelent: Kiss József: Legendák nagyapámról. [Próza.] Első teljes kiadás. Viktória ny., Ungvár–Užhorod; Pásztor Mihály: Ludas Matyi. Vígjáték. Ungvár–Užhorod; Simon Menyhért: Életünk lényege. [Versek.] Welber ny., Munkács; Tamás Mihály: A szép Angéla háza. Regény. A Reggel, Pozsony Vajas Klára: Fehér Ilona. Elbeszélések fiatal lányoknak. Szeretet, Beregszász; Földesi Gyula: Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata. Földesi ny., Užhorod; A községi választási rendtartás ismertetése. A vonatkozó törvények, rendeletek és joggyakorlat alapján kiadja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállallat, Bratislava–Pozsony; Mónus Gyula: Zilárd királyfi. Gyermekszínmű. Népmesék nyomán. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 2./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Preiss Gabriella: A mostohaleány. Dráma a falusi életből. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 5./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Jelentés a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámolító Egyesület” munkásságáról (1920–1926). Pannonia ny., Munkács–Mukačevo; Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850.A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Grünstein ny., Munkács; Köztársasági magyar földmíves-népkönyv az 1928-as szökőévre. Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Szepes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Prága / Tiso Jozef / Molnár Ferenc / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Kiss József / Belgrád / Mikszáth Kálmán / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Sáros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Földesi Gyula / kárpátaljai (szojm) / Nagykaposi, Kaposi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / csehszlovák választások / Petrigalla Péter / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / Remény (Nadija) Rokkantszövetség / statisztika / Gagatko Andrij / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Szobránci / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Tamás (Tvaroska) Mihály / Nagy Kálmán / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Erdélyi Béla / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Ungvári Testnevelési Klub (UTK) / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Fülöp Árpád / Benjámin / Pidhorjani / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Vajas Klára / Hrbek Jan / Ireneusz (Irenej) / Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Polgár Károly / Köszörű Károly / Karlóca / Sremski Karlovci / Bernáth Pál / Kelembéri Sándor / Szeghalmi Erzsi / Unger István / Budai Imre / Gáspár Iván (Gáspár János) / Ibsen H. / Kacsóh Pongrác / Kálmán Imre / Kováts Terus / Kóbor Irén / Őrhegyalja / Nyilas Vince / Sájghy János / Steinmetz Paula / Stern Mór / Vajda Emil / Popiel Zsigmond / Schlesinger Dezső / Sutay Béla / Vaskó István (Vaskó Stepan) / Paček Jan / Schönberger Géza / Adler M. Sámuel / Behun Béla / Blum József / Cap Béla / Cser Béla / Fried Ármin / Grosz Mór / Hartmann Sámuel / Havasi István / Indig Mózes / Jáchym Alois / Jendrék András / Juga Konstantin / Kasser Emanuel / Kerényi Márton / Kozár Lajos / Lebovits Dezső / Lichtestein Adolf / Makovicka Ferenc / Mihók János / Miskolczy Lajos / Molnár Arnold / Szegedi Vilmos / Tamás István / Szolyvai Műkedvelők Egyesülete / Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete / Komlóssy István / Fehér (Fejér) Herman / Podkarpatszka Ruszi Zsidó Árvagyámolító Egyesület / Pásztor Mihály / Mónus Gyula / Preiss Gabriella / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. b) A nagyzsupa időszaka (1926. VII. 1.)
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1927
Rövid URL
ID239521
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1927. február : A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére […] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. […] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen – éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok – mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva, hogy ennek a területnek fővárosa legyen. - Történelmi múltja van kívánságuknak.” – A Szlovenszkóhoz tartozó Szobránci és Kaposi járásban mozgalom indult a Kárpátaljához való csatlakozás érdekében.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Belgrád / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Kőrösmező / Jaszinya / Sáros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagykaposi, Kaposi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / Gagatko Andrij / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Szobránci / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Nagy Kálmán / Kurtyák Iván / Benjámin / Ireneusz (Irenej) / Karlóca / Sremski Karlovci / Bernáth Pál / Kelembéri Sándor / színház / sajtó / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. b) A nagyzsupa időszaka (1926. VII. 1.)
TelepülésKassa [Košice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1927
Rövid URL
ID239440
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1926 folyamán : Ungváron vendégszerepelt Latabár Árpád budapesti színművész, kiállítása volt Ijjász Gyula, Boksay József, Novák Andor, Vaczik Teodor, Szay Károly kárpátaljai, Rottmann Mozart budapesti festőművésznek. – Egry-harangot avattak Minaj görög katolikus, Barkaszó, Nagypalád református templomában. – Kárpátalján 3964 magyar gyermeket anyakönyveztek (34,15%). – Megjelent: Rácz Pál: A könyvnyitó asszony. Regény. Ludwig Voggenreiter Verlag, Berlin Tamás Mihály: Tavaszi vallomás. Fiatal évek regénye. Concordia ny. (Bratislava), Voggenreiter Verlag, Berlin; Péter Mihály: A pátens korának egyháztörténeti tanulságai. /A Szeretet Kiskönyvtára, 16./ Kálvin ny., Beregszász; Stahlberger Miksa: A bunkó. Vagyis dzsentrik, zsidók és egyébféle történetek, szatirikus elbeszélések. Kárpátia ny., Munkács –Mukačevo; Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája: A kisebbségek nyelvi jogai. Prága; Kis katekizmus a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye népiskoláinak számára. 9.köt. Unio ny., Užhorod–Ungvár; Sztojka János: A kárpátaljai oroszoknak a katholikus egyházzal való egyesülése történetének megvilágítása és a „pravoszlávia”. /Hitvédelmi füzetek, 1./ Lám ny., Užhorod–Ungvár; A csehszlovákiai kommunista (bolseviki) pártnak, mely a III. Internacionale szekciója, választási kiáltványa Podkarpatszká Rusz dolgozóihoz. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePiešťany / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / egészségügy / Ungvár / Flachbarth Ernő / Rákóczi Ferenc II. / Técső / Tyacsiv / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Flach Jakab / Gáti József / Gulovics Tivadar / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / magyarországi törvények / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Gebé Péter / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Fleischmann Gyula / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Gagatko Andrij / cserkészet / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Havas Emil / Kováts Miklós / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Horváth Kálmán / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Voith György / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Halmos Dezső / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Zádor Dezső / Lengyelország / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Fibiger Sándor / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Bálint Miklós / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Fülöp Árpád / Novák Endre / Minaj / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Péter Mihály / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Katrics József (id.) / Siménfalvy Árpád / Fried Sándor / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Berlin / Törköly József / Limbach Emánuel / Králik Frantisek / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magán-erdőgazdaságok Szövetsége / Ireneusz (Irenej) / Rétyi Gazda Elemér / Bodáky István / Ibrányi György / Lwow, Lemberg / Lwiw / Petridesz János / Tibava / Pásztor József / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Mascagni / Herczeg Ferenc / Jan Černy (II.) átmeneti kormánya / Podkarpatszka Ruszi Zsidó Nőegylet / Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa / Dzurányi László / Kasztor Ernő / Egyházi Énekesek és Zenészek Köre / Ungvári Társaskör / Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Fencik Jevhen / Breznay Ilona / Ruszinszkói Magyar Újságírók Szövetsége / Garas Nándor / László Ernő / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Vegyes Ipartársulat / Kadima Zsidó Sportklub / Polgár Károly / Slavik / Kisiparosok és Kiskereskedők Gazdasági és Kulturális Egyesülete / Behun István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Taracköz / Tereszva / Patay Gyula / Neumann Márton / Bártfi Kálmán / Csűröss Ferenc / Csűröss Szilárd / Gornidesz Mihály / Láhner Kálmán / Meiselsz Gyula / Meiselsz Sándor / Mittelmann Béla / Ébredő Ukránok Egyesülete / Ruszinszkói Autótulajdonosok Klubja / Elefánt József / Antonín Švehla (III.) nagykoalíciós kormánya / Kunos Ignác / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Nagyszől[l]ősi Népművelési Egyesület / Jászóvár(alja) / Jasovský Podzámok / Csehszlovákiai Magyar Dalos Szövetség / Takács Menyhért / Giller János / Konrády Lajos / Kövy Árpád / Simek / Nagypalád / Vaczik Teodor / Szay Károly / Sztojka János / Rottmann Mozart / Stahlberger Miksa / Novák Andor / Latabár Árpád (ifj.) / egyház / színház / Jankovics Marcell / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Népszövetség / Losonc / Nové Zámky / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Tiba / Eperjes / Prešov / Pöstyén / Nagykapos / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. b) A nagyzsupa időszaka (1926. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Tibaváralja [Podhoroď] / Tibaváralja [Podhoroď] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1926
Rövid URL
ID239404
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1926. december : A magyar pártok kassai kultúrreferátusa pályázatot hirdetett „történelmi munkára, mely a magyarság területveszteségeit tárgyalja az elmúlt évszázadokban Szlovenszkó és Ruszinszkó területén”. – Az év végére stabilizálódott a csehszlovák gazdaság, Kárpátalján csökkent a munkanélküliség.

1926. augusztus : A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. – Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. ->1926. december 1.– Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.

1 4 5 6 7 8 9
241 találat