Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1929. augusztus 23.

MTI-hír: „Szent István ünnepe előtt néhány nappal az ungvári római katolikus püspöki vikariátus levelet kapott Pozsonyból az iskolaügyi referátustól, amely szigorúan megtiltja, hogy a római katolikus lelkészek Szent István napját nyilvánosan megünnepeljék. Az ungvári püspöki vikariátus köztáviratot intézett az alá tartozó plébánosokhoz, melyben közli a rendeletet és teljes lelkiismeretükre bízza annak megítélését, hogy a világi hatóságok rendelete mennyiben kötelező rájuk nézve.”

Hibát talált?

Üzenőfal