Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

‹ Előző 1 … 26 27 28 29 30 … 84 Következő ›

84 találat

1938. október 30. : Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt a prágai ukrán egyetem bölcsészkarának díszdoktorává avatták. – A Proszvita Társaság ungvári gyűlésén Révai Julij miniszter felszólalásában ellenezte a népszavazást, hangoztatta, hogy az ukrán nép sem lengyel, sem magyar igába nem hajlik. Szerinte az ukrán nép önrendelkezésének kimondása 1918-ban megtörtént, a cseh-szlovák államban kiépítik a föderatív Kárpát-Ukrajnát. A gyűlés résztvevői táviratot intézetek Hitlerhez, Ribbentrophoz, a prágai angol és német követhez. – Az iskolaügyi minisztérium 4 napos iskolaszünetet rendelt el „tűzifa-megtakarítás céljából”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Hitler Adolf / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / népszavazás / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / főiskola, egyetem / Révai Julij (Révay Gyula) / Ribbentrop J.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242068
ID	242068
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 29. : Ungvárra megérkezett Prágából a hivatalos értesítés, hogy a központi kormány október 26-ával elmozdította tisztségéből Bródy András miniszterelnököt, s erre a posztra Volosin Avgusztin addigi államtitkárt nevezte ki. Volosinhoz tartoznak az egyházi, az iskolai, a gazdasági és igazságszolgáltatási ügyek is. – A Volosin-kormány betiltotta az összes politikai pártot, közte az Egyesült Magyar Pártot, s a párthelyiségeket lepecsételték. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök Pozsonyban J. Tiso szlovák miniszterelnökkel, Prágában Jan Syrový cseh-szlovák miniszterelnökkel tárgyalt. – A tanulóifjúság részvételével ukrán irányzatú tüntetés volt Ungváron.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Tiso Jozef / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Bródy András (Bródy Andrej) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Syrový Jan / Pozsony / Bratislava
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Pozsony [Bratislava]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242065
ID	242065
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 27–30. : Ribbentrop német külügyminiszter Rómában tárgyalt Mussolini kormányfővel és G. Ciano külügyminiszterrel a csehszlovák kérdésről.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Roma / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Ciano Galeazzo
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Település	Románfalva [Rumanová]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242062
ID	242062
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 27. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Aki Kárpátalját bármiféle elgondolások szerint több részre akarja szakítani, az ellensége a ruszin földnek. - Kárpátalja – éppen gazdaságilag – annyira szervesen egy terület, hogy csak így életképes. Aki másféle elgondolásban látja jövőjét, az nem ismeri ezt a földet.” – Uo.: „Ismeretes, hogy a szlovák kormány a szlovenszkói szabadkőműves-páholyt feloszlatta, otthonukat lefoglalta, készpénzüket elkobozta. - Kárpátalján a szabadkőműveseket még nem eresztették szélnek, de a Páholy már elköltözött ungvári [Drugeth téri] otthonából ismeretlen helyre.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / szabadkőműves-páholyok
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242059
ID	242059
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 26. : Letartóztatták Bródy András miniszterelnököt. A hivatalos vád: „hazaárulás.” A cseh-szlovák kormány lemondatta Fenczik István és Pjescsák Iván minisztereket is. Bacsinszki Edmund önként felfüggesztette kormánytagságát. Az új kárpátaljai kormányban miniszterelnök és igazságügy-miniszter Volosin Avgusztin, iskolaügyi miniszter Stefán Avgusztin, kommunikációs miniszter Révai Julij, Volosin személyi titkárai Roszoha Sztepan és Rohács Iván. Ezáltal a kárpátaljai kormány kimondottak ukrán jelleget nyert. – A prágai kormány rendelkezett a politikai pártok feloszlatásáról. A kárpátukrán területen ez egyelőre csak a kommunista pártot érintette. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Demkó Mihály a Központi Orosz Nemzeti Tanács megbízásából orosz nyelvű felhívást bocsátott ki, melyben felszólítja a falvak lakosságát, hogy minden községben alakítsák meg a rend, nyugalom és vagyon megvédése érdekében a biztonsági szervezetet. Ezt a nemzetőrséget a ruszin jogokért és szabadságért vívott harcáról híres néhai autonomista vezérről Kurtyák Iván-gárdának nevezték el.” – Az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács az egyetlen kárpátaljai szervezetként állást foglalt a népszavazás ellen a terület sorsával kapcsolatban. A határozatból: 1.nem emel kifogást az etnikailag magyar terület Magyarországhoz csatolása ellen, de 2.ellenzi a népszavazást és 3.a jelenlegi állam föderatív felépítésének híve. Az ülésen jelen volt Volosin Avgusztin és Révai Julij. – A prágai kormány az előző napi minisztertanácsi értekezlet döntéséről tájékoztatta a magyar kormányt. A másnapi válaszjegyzék hangsúlyozta, hogy a vitathatatlanul magyar többségű területeket Csehszlovákiának nemzetközi döntés nélkül is át kellene engednie. – Ungvárról 16 óra 40 perckor Volosin Avgusztin, az új kárpátukrán miniszterelnök telefonon keresztül Jan Syrový cseh-szlovák miniszterelnök kezébe letette az esküt. Ez alkalomból köszöntötte a Proszvita Társaság küldöttsége. Volosin kijelentette, hogy ragaszkodik az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács határozata értelmében Kárpátukrajna etnográfiai integritásához, a néprajzi határokhoz, elutasítja a népszavazást. Beszédében nyugalomra, a rend megtartására szólította fel a lakosságot. A Volosin-kormány hivatalos lapja az &#1095&#1088˙&#1075&#1086&#1077čé &#1077&#1103&#1089&#1085&#1094&#1082.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / Stefán Avgusztin / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Demkó Mihály / Bacsinszki Edmund / Kurtyák Iván / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Pjescsák Iván / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Syrový Jan / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. a) Ukrán irányultság (1938. X. 26.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242056
ID	242056
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 25. : A cseh-szlovák kormány prágai ülésén részt vettek a szlovákiai és a podkarpatszka ruszi tanácsok képviselői. Többek között állásfoglalás született arról, hogy a területi vitákban döntsön a német–olasz döntőbíróság, népszavazásról nem lehet szó. Bródy javasolta, hogy a csehszlovák–magyar és szlovák–ruszin határrendezés ügyét kapcsolják össze. A csehszlovák igazságügy-miniszter kezdeményezte, hogy Bródyt fosszák meg képviselői mentelmi jogától. – A Kárpáti Magyar Hírlap (ettől kezdve ismét napilap) írta: „A kárpátoroszok és az ukránok közt a viszony rendkívül kiélesedett, s bár a ruszin kormány két tagja ukrán irányzatú őslakos, sajtóban s röplapokkal a legélesebben támadják egymást.” – Técsőn megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelyben képviselve van az Egyesült Magyar Párt, a PRMKE helyi szervezetei, a református, a római katolikus egyház, a görög katolikus magyarság, a magyar iskolák, a református énekkar.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	református / határkérdés / Prága / Técső / Tyacsiv / görög katolikus / Praha / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / népszavazás / római katolikus / Lengyelország / Olaszország / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / zene
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242053
ID	242053
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 24–27. : Bródy András miniszterelnök rendelkezésére Beregszászból Bilkére költöztették a gimnázium ruszin osztályait.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Beregszász / Berehove / Bródy András (Bródy Andrej) / Bilke / Bilki
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242050
ID	242050
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 23–november 3. : R. Vozáry Aladár ismét börtönben volt.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Vozáry Aladár R.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242047
ID	242047
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 23. : Fenczik István Munkácson beszédet mondott „a feketeinges kárpátorosz fasiszták” gyűlésén. „Munkácstól Kamcsatkáig az oroszság egységes s az itt élő oroszok nemzeti újjászületésükben végét vetik a csehesítésnek és az ukrajinizálásnak. A kárpátoroszok nem térhetnek le nagy elődeik – Duchnovics, Dobránszki útjáról. A kárpátoroszok nehéz időket élnek át. Hitler szellemében ragaszkodnak önrendelkezési jogukhoz és Poprádtól a Tiszáig terjedő területekből senkinek se engednek át egy tapodtat sem.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Hitler Adolf / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242044
ID	242044
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 22. : Megkezdte harmadik (utolsó) ülését a Bródy-kabinet. Meghallgatták Bacsinszki Edmund beszámolóját a Berlinben folytatott tárgyalásairól az új cseh-szlovák–magyar határokat illetően. (A Központi Orosz Nemzeti Tanács ungvári ülésén Bacsinszki így fogalmazott: „meghúztuk a határvonalat Ribbentroppal s így megmentettük Ungvárt és Munkácsot.”) Döntöttek arról, hogy Bacsinszkit és Fencziket Budapestre küldik. Az ülés másnap folytatódott, amikor határozatot fogadtak el, mely kimondta: a Kárpátok déli részén elterülő ruszin területek a békeszerződések értelmében autonóm egységet képeznek, annak északi hegyvidékét és déli alföldi részét ezeréves történelem és ezeréves gazdasági egység, az őslakosok testvéri együttélése forrasztja egybe. A kárpátorosz lakosság többsége mindig egyetértésben volt az autonóm területen számbelileg kisebbségben élő nemzetiségekkel. A terület egységét és oszthatatlanságát kimondta a magyar kormány 1918-ban, leszögezték az utána következő nemzetközi békeszerződések. Az egységes terület sorsáról csak az őslakosságnak van joga dönteni demokratikus népszavazás útján. A dokumentumot az autonóm kormány minden minisztere aláírta, és eljuttatták Cseh-Szlovákia, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Jugoszlávia kormányához.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Németország / határkérdés / Ungvár / Franciaország / Nagy-Britannia (Anglia) / autonómiatervek / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Ribbentrop J.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242041
ID	242041
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 21. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Egész Csehszlovákiában, annak minden városában és falujában sorra alakulnak meg az Egységes Magyar Pártszövetség keretében a Magyar Nemzeti Tanácsok. Ezeket a tanácsokat a müncheni határozmányok kimondotta nemzeti önrendelkezési jog hívta életre. A totális önrendelkezési jog elismerését magára nézve kötelezőnek ismerte el a csehszlovák kormányzat is, a Magyar Nemzeti Tanácsok megalakítása tehát semmiféle árnyalatában nem államellenes cselekedet.” – Uo.: Bródy András miniszterelnök Budapestre utazott. – Kárpátalja-szerte kifüggesztették a Ruszin Nemzeti Tanács kiáltványát, melyben tíz pontban foglalta össze követeléseit: a ruszin nép népszavazással dönthessen hovatartozásáról, a népnyelv legyen a hivatalos, a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, hajtsanak végre földreformot, vessék alá revíziónak az 1919 után szerzett állampolgárságot, vessenek véget a nemzetiségi és nyelvi harcoknak, írják ki a szojmválasztást, létesüljön kárpátorosz egyetem, térítsék meg a hadi- és az azóta elszenvedett egyéb károkat, kerüljenek néptulajdonba a sóbányák és az egyéb kincstári birtokok. A rend fenntartására alakuljanak polgárőrségek. – Ugyanezzel a keltezéssel adott ki kiáltványt az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács, amelyben 20 pontban foglalta öszsze követeléseit, melyek teljesítését „kormányától” várja. Fontosabb pontok: biztosítsa az eddigi határokat Magyarország és Lengyelország felé, csatolja a kárpátorosz területekhez Zemplén és Sáros megyéket, a szepességi kerületeket, adjon a területnek alkotmányt, írja ki a választásokat a szojmba, államilag ismerje el a görög katolikus és a pravoszláv ünnepeket, oszlassa fel az összes politikai pártot, és állítsa helyükbe az ukrán nép egységpártját, minden téren működjön együtt Németországgal, vesse alá revíziónak a földbirtokreformot, teremtsen munkaalkalmakat a lakosságnak, állítson fel egyetemet és főiskolákat, adjon kártérítést. – A pozsonyi Magyar Nemzeti Tanács népjóléti bizottsága csatlakozásra szólította fel a szlovákiai és kárpátaljai magyar szociális intézményeket. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja politikai élete egyre zajosabb, bonyolultabb. - A lakosság a legnagyobb bizonytalanságban éli napjait, megállt a gazdasági vérkeringés, megállt az üzleti forgalom, senki nem tudja, mit hoz a holnap, milyenek lesznek Kárpátalja határai.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Zemplén / Szepes / Budapest / Németország / határkérdés / görög katolikus / Sáros / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / csehszlovák választások / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Lengyelország / Bródy András (Bródy Andrej) / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Pozsony / Bratislava
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Település	Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242038
ID	242038
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 20. : A birodalmi külügyminisztérium budapesti követe útján bejelentette, hogy kész közvetíteni Magyarország és Cseh-Szlovákia között; javaslata, hogy Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács városa nem, csak a tőlük délre fekvő területek kerüljenek Magyarországhoz. A magyar kormány elutasítja a német javaslatot.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Mukacseve / Pozsony / Kassa / Bratislava / Nitra / Košice / Nyitra
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Település	Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242035
ID	242035
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 19. : J. Ribbentrop német külügyminiszter fogadta a kárpátukrán kormány küldöttségét (vezetője Bacsinszki Edmund).

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Bacsinszki Edmund / Ribbentrop J.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242032
ID	242032
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 18. : Másodszor ült össze Podkarpatszka Rusz Minisztertanácsa Ungváron. Bizottságot hoztak létre a szlovákokkal folytatandó határtárgyalásokra, tagjai: Farinics Mikola, Szova Péter, Hojdics Sztepan, Rajkovics Teodor. Határozatot hoztak arról, hogy bezárják a cseh/szlovák tannyelvű iskolákat mindazokon a településeken, ahol az adott nemzetiség létszáma annak fenntartását nem indokolja. (A Volosin-kormány majd visszavonja ezt a rendelkezést.) Engedélyezték a területen a Deutsche Partei működését és Adolf Hitler: Mein Kampf című művének terjesztését. Hatályon kívül helyezték „a gazdasági élet normális fejlődését gátló központi kormányrendeleteket”, rendeletileg betiltották az állami és a magánvagyon Kárpátaljáról történő kivitelét.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / görög katolikus / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / nyelvkérdés / csehszlovák rendeletek / Szova (Gmitrov) Péter / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242029
ID	242029
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 17. : Lemondott igazgatói tisztéről az ungvári görög katolikus tanítóképzőben Avgusztin Volosin.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / tanítóképzés
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242026
ID	242026
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 16. : A Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – Korláth Endre, R. Vozáry Aladár, Hokky Károly – Komáromba utazott. A hivatalos tárgyalásokon nem vettek részt, de azok szünetében R. Vozáry átnyújtotta Teleki Pálnak a Kárpátalja magyarlakta területeire és annak határaira vonatkozó emlékiratot. A Kárpáti Magyar Hírlap kérdésére R. Vozáry elmondta: „A kárpátaljai magyar nép, a Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács vezetősége a ruszin nép elhatározásába és dolgába beleszólni nem kíván.” (Lásd az október 19-i lapszámot.) – A tokaji görög katolikus egyházközség képviseletében Mosolygó József görög katolikus esperes-lelkész levelet intézett Imrédy Béla magyar miniszterelnökhöz, melyben többek között kifejtette: „Követeljük ruthén hittestvéreink részére a müncheni megállapodás és a szabad emberi jogok nevében az önrendelkezési jogot. Meg vagyunk győződve arról, hogy a ruthének Magyarországhoz kívánnak csatlakozni.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	határkérdés / Tokaj / Korláth Endre / görög katolikus / Vozáry Aladár R. / Hokky Károly / Imrédy Béla / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mosolygó József / Komárom / Komárno
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Település	Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242023
ID	242023
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 15. : Ungváron első ízben ült össze Podkarpatszka Rusz Minisztertanácsa (autonóm kormánya). Megalapították a kormány hivatalos lapját &#1095&#1088˙&#1075&#1086&#1077čé &#1077&#1103&#1089&#1085&#1094&#1082 (Kormányközlöny) címmel. A kárpátaljai Országos Hivatal éléről menesztették Jaroslav Mezniket, helyére Beszkid Sándor került. Ugyancsak távoznia kellett František Chmelár tanügyi referensnek, utóda Szulincsák László. – Budapesten megalakult a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete. Elnök: Illés (Illyasevits) József, társelnök: Rátz Kálmán. Mindkettő országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Uzshorod / Ungvár / autonómiatervek / Illés (Illyasevits) József / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Meznik Jaroslav / Chmelár František / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Szulincsák László / Rátz Kálmán / sajtó / közigazgatás
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242020
ID	242020
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 14. : Darányi Kálmán volt miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó megbízásából Berlinben kérte a hozzájárulást, hogy Magyarország katonai támadást indíthasson Cseh-Szlovákia ellen. Adolf Hitler kancellár ezt elutasította. – Rómában Csáky István külügyminiszteri kabinetfőnöknek B. Mussolini kormányfő megígérte a támogatást. – Másnap J. Beck lengyel külügyminiszter közölte: Magyarország ne számítson katonai segítségre Lengyelország részéről. – A Syrový-kormány október 28-át „közönséges munkanappá” nyilvánította.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Horthy Miklós / Hitler Adolf / Roma / Lengyelország / Berlin / Darányi Kálmán / Beck Józef / Syrový Jan / Csáky István / Mussolini B.
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Település	Románfalva [Rumanová]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242017
ID	242017
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 13. : Köszörű Károly ügyvezetővel az élen a Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács elnöksége felkereste Bródy András miniszterelnököt, hogy „az ártatlanul meghurcolt és bebörtönzött magyar nemzetiségű politikai foglyok szabadon bocsátását követelje”. A miniszterelnök a követelés teljesítését helyezte kilátásba.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Bródy András (Bródy Andrej) / Köszörű Károly / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242014
ID	242014
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 12. : Ungvárra érkezett és bemutatkozott az első podkarpatszka ruszi kormány: Bródy András, Révai Julij, Volosin Avgusztin, Pjescsák Iván. Bródy miniszterelnök beszédéből: Kárpáti Rusz első kormánya minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy egységes szabad államban egyesítse a ruszin területeket a Poprád folyótól a Tiszáig. A Kárpáti Magyar Hírlap azt panaszolta, hogy az ünnepségre nem hívták meg a magyarság képviselőit. Bacsinszki Edmund Komáromba utazott, hogy a csehszlovák–magyar határrendezési bizottság munkájában vegyen részt, Fenczik István pedig Eperjesre, hogy a Szlovákia és Podkarpatszka Rusz közötti határokról tárgyaljon.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bacsinszki Edmund / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Pjescsák Iván / Komárom / Komárno / Eperjes / Prešov
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Település	Eperjesenyicke [Haniska] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242011
ID	242011
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 11. : A cseh-szlovák minisztertanács beleegyezését adta a podkarpatszka ruszi autonóm kormány három tagjának – megbízott miniszter, aki a szlovák kormánnyal a közös határ rendezéséről tárgyalna és két államtitkár – kinevezéséhez. Ugyanezen a napon az esti órákban jóváhagyták az autonóm kormány személyi összetételét. Az autonóm kormány hivatalos elnevezése: Podkarpatszka Rusz Minisztertanácsa. Tagjai: Bródy András (ekkor az Autonóm Földműves Szövetség elnöke) miniszterelnök, az iskolaügyi miniszter és a föderatív kormány minisztere a podkarpatszka ruszi ügyekben, Bacsinszki Edmund belügyminiszter, Révai Julij kommunikációs miniszter, Fenczik István tárca nélküli miniszter. Államtitkárok: Avgusztin Volosin (egészségügy és szociális ügyek), Pjescsák Iván (igazságügy). (Bródy miniszterelnök lapja a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ Ďp&#1072&#1077&#1075&#1072 [Orosz Igazság].) – Megjelent Az Őslakó rendkívüli száma, melyben közölte a munkácsi [Kárpátaljai] Magyar Nemzeti Tanács felhívását.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / határkérdés / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bacsinszki Edmund / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Pjescsák Iván / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / sajtó
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 1. A Bródy-kormány (1938. X. 11.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242008
ID	242008
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 10. : Révai Julij és Bacsinszki Edmund Prágában megkezdte a tárgyalásokat az autonóm kormány megalakításáról.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Praha / autonómiatervek / Bacsinszki Edmund / Révai Julij (Révay Gyula)
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242005
ID	242005
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 9. : Párkányi Iván Prágában tájékoztatta a minisztertanácsot a podkarpatszka ruszi eseményekről. Jan Syrový miniszterelnök lemondatta Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzót, s helyébe Párkányit nevezte ki.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Praha / kormányzók / Hrabár Konstantin / Syrový Jan / Párkányi Iván
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242002
ID	242002
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 8. : Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács (Avgusztin Volosin, Klocsurak Sztepan, Nyimcsuk Dmitro) és a Központi Orosz Nemzeti Tanács (Kaminszki József, Homicsko Vladimir, Demko Mihály). A podkarpatszka ruszi autonóm kormány tagjainak javasolták: miniszterelnök: Bródy András, miniszterek: Bacsinszki Edmund, Pjescsák Iván, Révai Julij, Avgusztin Volosin, Fenczik István. A két nemzeti tanács tagjaiból megalakították Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsát, amely első memorandumában kinyilatkoztatta, hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlen törvényes képviselőjének tartja, a hatalmat azonnal át kell adni a Bródy vezette autonóm kormánynak. – Budapesten a minisztertanács állásfoglalása: a cseh-szlovákiai területeket „nem történelmi, hanem etnikai alapon” követeli vissza, Kárpátalján tartsanak népszavazást. Október 9–13-án eredménytelen magyar–csehszlovák tárgyalások Komáromban.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Uzshorod / Ungvár / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / autonómiatervek / Fenczik István (Fencik Sztepan) / népszavazás / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Homicsko Vladimir / Bacsinszki Edmund / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Pjescsák Iván / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Komárom / Komárno
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Település	Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241999
ID	241999
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 7. : Pozsonyban az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési, tartománygyűlési képviselői megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot, a cseh-szlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”, kiáltványt fogadtak el a cseh-szlovákiai magyarokhoz, melyet Kárpátalja részéről Korláth Endre és Ortutay Jenő írt alá.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Korláth Endre / csehszlovák, szlovák / Ortutay Jenő / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Pozsony / Bratislava
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Település	Pozsony [Bratislava]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241996
ID	241996
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 6. : Szlovákia autonómiát kapott, ettől kezdve az ország neve (kötőjeles): Cseh-Szlovákia (az ún. második köztársaság).

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	szlovák
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Település	Szlovákújhely [Slovenské Nové Mesto]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241993
ID	241993
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 5. : Lemondott Edvard Beneš köztársasági elnök. (Október 22-én elhagyta az országot.) – Zsolnán megalakult az autonóm szlovák kormány. Miniszterelnök: Jozef Tiso. Kárpátaljáról jelen volt Bródy András, Bacsinszki Edmund, Avgusztin Volosin, Révai Julij és Fenczik István. ->1939. március 9.– Csáky István magyar külügyminiszteri kabinetfőnök Varsóban tárgyalt Józef Beck külügyminiszterrel Kárpátaljának közös katonai akcióval történő megszerzéséről. Október 7-én a német külügyminisztérium közölte: Németországnak nem érdeke, hogy Szlovákiát és Kárpátalját Magyarországhoz csatolják, és katonai szempontból ellenzi a magyar–lengyel határt.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Zsolna / Žilina / Németország / határkérdés / Beneš Edvard / Tiso Jozef / Varsó / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Beck Józef / Csáky István / Jozef Tiso miniszterelnök
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Település	Zsolnabánfalva [Bánová]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241990
ID	241990
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 4. : Párkányi Ivánt (a köztársasági elnök személyi tanácsadóját a ruszin ügyekben) kinevezték a csehszlovák kormányban a podkarpatszka ruszi ügyek miniszterévé.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Párkányi Iván
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241987
ID	241987
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 3–4. : A Központi Orosz Nemzeti Tanács a következő határozatot hozta: „Kárpátalja déli részén fekvő terület egy egészet alkot és ennek az északi részét nem lehet elválasztani a délitől, már csak azért sem, mert ezt egybeköti az ezer éves múlt gazdasági kapcsolata, az őslakos népek testvéri együttélése. - Az orosz többség ezen a területen az ezer éves múlt folyamán mindig meg tudta magát értetni az itt élő kisebbséggel. - Ennek a területnek az egységét és oszthatatlanságát 1918-ban elismerte Magyarország, amidőn a X-ik törvénnyel megadta Kárpátalja autonómiáját. - Ennek a terültnek az egységét elismerték a Nagyhatalmak is a nemzetközi és békeszerződések által, és ezért az Orosz Nemzeti Tanács ezennel bejelenti, hogy az orosz nemzet egységét, oszthatatlanságát Poprádtól a Tiszáig védeni fogja és ennek politikai hovatartozandóságát megváltoztatni csak az esetben lehet, hogyha Kárpátalja északi részei a délitől nem lesznek elszakítva és Kárpátalja önrendelkezési joga csak népszavazás által juthat kifejezésre.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	autonómiatervek / népszavazás / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241984
ID	241984
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. október 2. : A Budapesti Hírlapban Bródy András népszavazást követelt Kárpátaljával kapcsolatban. – A lengyel csapatok bevonultak a sziléziai területekre.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / népszavazás / Lengyelország / Bródy András (Bródy Andrej)
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241981
ID	241981
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

‹ Előző 1 … 26 27 28 29 30 … 84 Következő ›

84 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye