Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. október 12.

Ungvárra érkezett és bemutatkozott az első podkarpatszka ruszi kormány: Bródy András, Révai Julij, Volosin Avgusztin, Pjescsák Iván. Bródy miniszterelnök beszédéből: Kárpáti Rusz első kormánya minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy egységes szabad államban egyesítse a ruszin területeket a Poprád folyótól a Tiszáig. A Kárpáti Magyar Hírlap azt panaszolta, hogy az ünnepségre nem hívták meg a magyarság képviselőit. Bacsinszki Edmund Komáromba utazott, hogy a csehszlovák–magyar határrendezési bizottság munkájában vegyen részt, Fenczik István pedig Eperjesre, hogy a Szlovákia és Podkarpatszka Rusz közötti határokról tárgyaljon.

Hibát talált?

Üzenőfal