Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. október 27.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Aki Kárpátalját bármiféle elgondolások szerint több részre akarja szakítani, az ellensége a ruszin földnek. – Kárpátalja – éppen gazdaságilag – annyira szervesen egy terület, hogy csak így életképes. Aki másféle elgondolásban látja jövőjét, az nem ismeri ezt a földet.” – Uo.: „Ismeretes, hogy a szlovák kormány a szlovenszkói szabadkőműves-páholyt feloszlatta, otthonukat lefoglalta, készpénzüket elkobozta. – Kárpátalján a szabadkőműveseket még nem eresztették szélnek, de a Páholy már elköltözött ungvári [Drugeth téri] otthonából ismeretlen helyre.”

Hibát talált?

Üzenőfal