Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. október 14.

Darányi Kálmán volt miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó megbízásából Berlinben kérte a hozzájárulást, hogy Magyarország katonai támadást indíthasson Cseh-Szlovákia ellen. Adolf Hitler kancellár ezt elutasította. – Rómában Csáky István külügyminiszteri kabinetfőnöknek B. Mussolini kormányfő megígérte a támogatást. – Másnap J. Beck lengyel külügyminiszter közölte: Magyarország ne számítson katonai segítségre Lengyelország részéről. – A Syrový-kormány október 28-át „közönséges munkanappá” nyilvánította.

Hibát talált?

Üzenőfal