Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4 13
385 találat

1942. június : Ungváron megalakult a Bajtársi Szolgálat Munkaközössége. Munkácson az elnök Bertók Béla volt református püspök. Feladata: „a sorsdöntő időben komoly szociális ténykedéssel legyen a társadalom segítségére s a társadalmi egyesületek bevonásával és közreműködésével végezzen egységes, a közösség és a nemzet javát szolgáló munkát”. Az ungvári tisztviselők annak apropóján, hogy a város polgármestere egy éve került hivatalába, létrehozták a Megay László Alapot, amelyből a tisztviselőket segítik. – Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt és Nagykároly polgármesterei elhatározták, hogy önálló közös színtársulat alakításának engedélyezését kezdeményezik. – Végleges megállapítást nyert a kárpátaljai állami népiskolák tanerőlétszáma. Eszerint hatvanas tanulólétszámot kell alapul venni. – Ung vármegye és Ungvár a felföldi borvidékhez tartozik.

1942. június 3. : A Kárpátaljai Tudományos Társaság új elnökévé Ilniczky Sándort választották. – VKM-levél a Katolikus Tanügyi Főigazgatósághoz: „Az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet ruszin tannyelvéhez igazodóan az 1942/43.tanévtől kezdve nem engedhető meg […] hogy az 1.osztályba még továbbra is magyar anyanyelvű és a ruszin tanítási nyelvet nem beszélő növendékek, a felsőbb osztályokba pedig anyaországi magyar tanítási nyelvű intézetekből való, ruszinul nem beszélő újabb növendékek is felvétessenek. A benépesítésnél követendő ez az egyébként természetszerű eljárás az intézetek eredményes működésének egyik legfőbb akadályát fogja eloszlatni. Kétségtelen ugyanis, hogy a tanítás eredménytelenségét a ruszinul beszélő tanárokban és a szükséges ruszin nyelvű tankönyvekben átmenetileg mutatkozó hiányon kívül a különböző anyanyelvű és csak anyanyelvét beszélő ifjúság együttes tanítása idézte elő. […] méltánylásban fog ezáltal részesülni, hogy Kárpátalja leendő tanítói a ruszin nép erre alkalmas fiaiból kerüljenek ki és hogy azok államhű görög katolikus szellemben és rutén nyelvű képzésben részesüljenek […] a munkácsi görög katolikus püspök határozott kívánságával egyetértően elrendelem továbbá, hogy a két intézetben az 1942/43.tanévtől kezdve az 1.osztályban, majd tanévenként fokozatosan a felmenő többi osztályban is a magyar nyelven és irodalmon kívül magyarul kell tanítani a következő tantárgyakat: a testnevelést, a kézimunkát, a rajzot, az éneket és zenét, a háztartási és gazdasági ismereteket (a karének órákon természetesen ruszin egyházi és népdalok is tanítandók.) - Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a rendelkezés, mely egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítására vonatkozik, az intézet ruszin tanítási nyelvének megállapítását nem érintheti.”

1942. február : Három megüresedett helyre a következőket hívták be Kárpátaljáról a képviselőházba: Riskó Béla, Buday István, Kökényesy Péter. – Kormányrendelet mondta ki, hogy „azok, akik a visszacsatolt kárpátaljai területen a csehszlovák rendelkezések alapján lefoglalt földekből szereztek ingatlant, kötelesek azt 1942. március 15-ig bejelenteni”. – Ungváron a rendőrség 50 rádiót foglalt le, mert a tulajdonos az „ellenséges rádióállomásokat” hallgatta. – Az ungvári tanítóképzőben iskolaszövetkezet alakult. – Munkácson kiállítás nyílt a város képzőművészei – Borbélyné Pajor Márta, Berecz Vilmos, Dobos Endre, Erdélyi János, Hevkán János, Ivánka László, Kelemen József, Kondor Jenő, Karus Mihály, Vrbata József, Lábas Zoltán – alkotásaiból.

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1941. október : Erdélyi menekültek érkeztek a területre. – A Mezőkaszony és Bátyu melletti „volt cseh telepeken” megkezdték az ONCSA-házak építését. (Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap természetbeni kölcsönöket nyújt családi házak építésére, földhöz, kishaszonbérlethez való juttatás és telepítés, állatjuttatás céljából, háziipari eszközök, feldolgozandó nyersanyag beszerzésére, kisipari és kereskedelmi kölcsönt, házassági kölcsönt ad, támogatja az ár- és belvizek károsultjait.) – Bezárt az ungvári városi könyvtár, mert a könyvtáros bevonult, s nem találtak a helyére alkalmas személyt. – A határvidéki rendőrség eljárást indított a Jehova Tanúi szekta ellen. Többeket internáltak. – Huszton megalakult a Baross Szövetség helyi fiókja. Elnök: Krausz József. Ondrejovits főszolgabíró beszédéből: „szükség van az őslakók és az anyaországból odatelepedtek összetartására.” – Széchenyi-emlékünnepet rendeztek Munkácson, Beregszászban, Ungváron, Szolyván. Ez utóbbi helyen Egán Edéről is megemlékeztek, aki a ruszin ínségakció szervezője volt a századfordulón.

1941. szeptember : Az Országos Színművészeti Kamara döntése értelmében Munkácson az Inke Rezső–Szalay Károly-féle társulat fog játszani. – A munkácsi ruszin gimnáziumban leányosztályokat is nyitottak.

1941. augusztus 11. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: augusztus 9–10-én „az ungvári vármegye környékét ellepték a csendőrök által behozott környékbeli kiutasított zsidók és családtagjaik. - Ugyancsak összeszedték a kétes állampolgárságú kárpátaljai zsidókat Munkács és Nagyszőlős vidékéről is. - Mintegy 1200 kiutasítottat útnak indítottak Kőrösmező felé, hogy az ottani táborból Galíciába irányítsák őket. - Tegnap váratlan intézkedés történt a kiutasítottak ügyében. - A belügyminisztérium értesítette az illetékes kárpátaljai hatóságokat, hogy a kiutasítások felfüggesztendők és a Galíciába irányított transzport hazaengedhető. - Ügyüket a helyi közigazgatási hatóságok felülvizsgálják és irataik beszerzésére határidőt kapnak. - Azokat a kárpátaljai zsidókat, akik a volt Galícia területén már elhelyezést találtak, az új rendelkezés nem érinti.”

1941. június : Ungvár új polgármestere Megay László lett. – A kormányzói biztos elrendelte Kárpátalján az ellátás biztosítására a liszt- és kenyérkönyvek kiosztását. – Tanulmányúton Kárpátalján járt Perényi Zsigmond koronaőr, volt kormányzói biztos. – A munkácsi ruszin gimnázium csapata nyerte meg a Szent László vándordíjra kiírt országos ifjúsági labdarúgó-bajnokságot. A győztes csapatot a képviselőházban fogadta Bárdossy László miniszterelnök. – A kormányzói biztosság 24 oldalas tájékoztatót adott ki, melyben értékelte az általános háborús helyzetet és Kárpátalja viszonyait május–június hónapokban. – Munkácson lebontották Munkácsy Mihály festőművész szülőházát.

1941. május 17–június 8. : Ungvári Művészeti Hetek. Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs után az országos művészeti hetek 6.állomása. Május 17-én volt a megnyitó irodalmi és zenei est keretében. A nyitóbeszédet Harsányi Zsolt tartotta. Előadása volt többek között Cs. Szabó Lászlónak, Szabó Zoltánnak. Felléptek a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház művészei. Május 18-án a kiállítás-megnyitók zajlottak. Május 25-én a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén felszólalt többek között Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Flachbarth Ernő, a Felvidéki Tudományos Társaság elnöke, Antal Miklós, a Gyöngyösi Irodalmi Társaság elnöke. Hóman beszédéből: „a magyar életközösség keretében a ruszinság népi egyed s mint ilyennek joga van a maga népisége, nyelve, műveltsége, életformája fenntartásához s további ápolásához.” Május 28-án egyházzenei hangverseny volt a görög katolikus székesegyházban. Május 30-án a művészeti hét alkalmából látogatott Ungvárra és Kárpátaljára Otto Erdmannsdorff budapesti német követ és felesége. Június 7-én és 8-án a Nemzeti Színház előadta Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját (szereplők: Lukács Margit, Szabó Sándor, Major Tamás, Ungváry László, Várkonyi Zoltán és mások).

1941. február : A técsői és a rahói járásbíróság a huszti törvényszéktől átkerült a máramarosszigetihez. – Döntés született a bazilita rend ungvári noviciátusának Hajdúdorogra költöztetéséről. Kárpátalján a bazilita rendnek a következő helyeken van kolostora: Munkácson (Klastromalján) [Munkácsváralja], Ungváron, Nagybereznán, Miszticén és Husztbaranyán.

1 2 3 4 13
385 találat