Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. június 23.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalján különösen nehéz a kereskedői utánpótlás, mert keresztény kereskedőtanoncok jóformán teljesen hiányoztak. Kárpátalja kereskedelmét a zsidók bonyolították le. Ezért kellett olyan kivételes rendelkezést kiadni, hogy a letelepedésnél, vagy az új iparűzésnél a képesítéstől is eltekintettek. – Kereskedelmi téren a Hangya oly értelemben segít, hogy Kárpátalján is tart átképző tanfolyamot.” – E naptól a Malért Budapest–Kassa–ungvári járata „a rendkívüli viszonyokra való tekintettel” szünetelt.

Hibát talált?

Üzenőfal