Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. február

A técsői és a rahói járásbíróság a huszti törvényszéktől átkerült a máramarosszigetihez. – Döntés született a bazilita rend ungvári noviciátusának Hajdúdorogra költöztetéséről. Kárpátalján a bazilita rendnek a következő helyeken van kolostora: Munkácson (Klastromalján) [Munkácsváralja], Ungváron, Nagybereznán, Miszticén és Husztbaranyán.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]