Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. január

Megalakult az Ungvári Magyar Nőegylet. – A Keresztény Ifjak Egylete kéthónapos népfőiskolát nyitott Beregszászban. – Munkácson az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság indított szabadegyetemet. – Siménfalvy Árpád főispán beszámolója szerint Ungváron: átmenetileg hiány volt burgonyából és zsírból, volt elegendő cukor és liszt, gondokat okoztak a befagyott vízvezetékek. – Kárpátaljára ért az első szovjet ejtőernyőscsoport Oleksza Borkanyuk vezetésével.

Hibát talált?

Üzenőfal