Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1987. április 11-12. : Pozsonyban tartja XIV. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 524, taglétszáma meghaladja a 90 ezret), amelyet az előzőeknél jóval kritikusabb hang jellemez. A felszólalók sérelmezik többek között a magyar iskolák számának csökkentését, a magyar főiskolások alacsony számát, a kétnyelvű feliratok hiányát, a magyarországi könyvek és sajtótermékek hozzáférhetőségének korlátozását, a Csehszlovák Televízió magyar adásának műsorszerkezetét, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának megszüntetését, s a magyarság szellemi életének javítása céljából sürgetik egy magyar néprajzi múzeum és egy magyar tudományos folyóirat megalapítását. A közgyűlés elfogadja a szövetség új alapszabályát, amely azonban nem egyezik az SZLKP KB Titkársága által előzetesen jóváhagyottal, s ahhoz képest 7 módosítást tartalmaz. A Csemadok KB elnökévé ismét Sidó Zoltánt, vezető titkárává Lukács Tibort, titkárává Habán Ottót és Neszméri Sándort választják; a 81 tagú új KB 15 fős Elnökségében az elnökön és vezető titkáron kívül helyet kap Boda Pál, Bödők Erika, Duba Gyula, Fábry István, Fónod Zoltán, Gyimesi György, Gyurcsik József, Jégh Izabella, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Merva Lóránt, Nagy Kázmér és Szilvássy József.

1986 folyamán : Pozsonyban hosszas halogatást követően, a Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában - miután a hatóságok az Iródia címet nem engedélyezték - Próbaút címmel megjelenik az Iródia-nemzedék antológiája. A Balla Kálmán és Grendel Lajos válogatásában megjelenő kötet szerzői: Csepécz Szilvia, Farnbauer Gábor, Fellinger Károly, Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Hogya György, Juhász József, Krausz Tivadar, Ravasz József, Szentandrási Tibor és Talamon Alfonz. Lengyel Ferencet Gyüre Lajos váltja fel a kassai Thália Színpad művészeti vezetői tisztségében. A galántai Honismereti Múzeum Spravodaj múzea - Múzeumi Közlemények címmel kétnyelvű évkönyv, a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága Csemadok Híradó címmel negyedévi közlöny kiadásába kezd. A Madách Imre Irodalmi Díjjal Fónod Zoltán irodalomtörténészt és - műfordításért - Cselényi László költőt tüntetik ki. Városi rangra emelik a Galántai járásbeli Diószeget.

1977. szeptember 14-16. : Gustáv Husák vezetésével - 1968 óta első ízben - csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. A látogatás zárónapján Lubomír Štrougal csehszlovák és Lázár György magyar miniszterelnök szerződést ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, amely 1991-re irányozza elő a beruházás befejezését. A tanácskozásról kiadott közös közleményből a csehszlovák elutasítás miatt ismét kimaradnak a nemzetiségek összekötő kapocs és hídszerepére utaló kitételek. Puja Frigyes és Bohuslav Chňnoupek külügyminiszterek- ugyancsak a látogatás zárónapján - aláírják az ún. kultúrcentrum-egyezményt, amely lehetővé teszi a prágai Magyar Kulturális Központ és a budapesti Csehszlovák Kulturális és Információs Központ fiókintézményeinek létrehozását.

1977. május 14-15. : Pozsonyban tartja XII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 514, taglétszáma 66 577), amely a minisztériumi irányítás öt évét, valamint a magyar kisebbség helyzetét egyaránt pozitívan értékeli. A közgyűlés vitájában ugyanakkor többen hiányolják az értelmiség bekapcsolódását a szövetség munkájába, foglalkoznak a magyar iskolák összevonásával, s újból felvetik a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának kérdését. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, alelnökévé Rácz Olivért, vezető titkárává Varga Béla helyett György Istvánt választják, a titkári tisztségeket azonban egyelőre betöltetlenül hagyják; a 79 tagú új KB 14 fős Elnökségébe bekerül még Balázs Béla, Fábry István, Gyimesi György, Gyurcsik József, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János.